Filmesdoboz méretű, mágneses. Tollat hozz magaddal!
Az igen lelombozó sablonszöveg helyett kérlek, vedd a fáradságot és írj egy pár mondatos logot az élményedről! Ezzel nemcsak a rejtő munkáját tiszteled meg, hanem magadnak is emléket készítesz, amit később élvezettel fogsz olvasni.
A házak, fák beárnyékolnak, nehéz a pontos koordinátákat megtalálni. Ha már kb. jó helyen vagy, ne a kütyüdet bámuld, hanem a környezetedet - és gondolkodj! Nincs olyan sok lehetséges rejtek.
A ládába TravelBug a mérete miatt
nem helyezhető.
Az első megtaláló jutalma egy aktiválatlan geocoin.
Pécs viselte az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben (Essen és Isztambul mellett). Ennek köszönhetően jutott pénz a Széchenyi tér átépítésére is. A ládát a tér megújulásának tiszteletére helyeztük el.
A tér története
A tér, amelyet immár mintegy 150 éve Széchenyi tér néven emlegetünk, a XIII. század óta a város legfontosabb tere. A XIII. század második felében, a mindent letaroló tatárjárás keserű tapasztalatából tanulva Pécs, mint sok más magyar település, királyi parancsra a várost védő fal építésébe kezdett. A fal elég vékonyra sikeredett, de legalább kőből volt és egy meglehetősen nagy, 1 km2-es területet ölelt körül.
A falon belülre 4 kapun át vezetett az út a négy égtáj felől. Ezek az utak a város közepén találkoztak. Ahol az utak összefutottak, ott álltak meg az utazók és a kereskedők pihenni, híreket cserélni, messziről hozott portékáikat eladni. Hamarosan egy alsó és egy felső részből álló tér alakult ki itt.
A felső tér központjában a Szent Benedek templom állt. Hogy pontosan mikor épült, nem ismert, de 1309-ben már szerepelt a neve egy okiratban.
Pécset 1543-ban foglalta el a török. Hamarosan a várost és annak főterét saját ízlésük és igényük szerint formálták át. A Szent Bertalan templomot lebontották, köveiből a ma is látható dzsámit emelték. Ez a dzsámi, bővítések majd visszabontások után az elmúlt 335 évben ismét keresztény templomként működik, de eredetét nem is tudná tagadni, már kívülről is árulkodó a formája, szép, szamárhátíves ablakai. A dzsámitól keletre a törökök fürdőt építettek, elé pedig egy hagyományos török kutat.
Pécs 143 évvel később, 1686-ban szabadult a hódoltság alól. A felszabadulás előtti és utáni kb. 20-20 év meglehetősen viharos volt, a város egyes részei többször tűz martalékává váltak, a lakosok nagy része elmenekült vagy meghalt.
Hosszú időben telt mire az üszkös romok közül újjászületett a város. A tér közepén az első Szentháromság szobrot 1714-ben emelték. Mivel puha homokkőből készült, hamar pusztulásnak indult, ezért 1750-ben újra cserélték. A mostani, a harmadik, 1908 óta áll itt, a szászvári születésű neves szobrászművész, Kiss György alkotása. A XVIII. században a tér lassacskánt újjáépült, a török építményeket lebontották vagy átalakították.
A XIX. századra Pécs lett a dél-dunántúli régió legfontosabb városa. A Fő téren új épületeket emeltek a város vagyonosodó polgárai. 1834-ben a tér alsó részén álló városháza helyett újat építettek, majd 70 évvel később ez is kicsinek bizonyult és 1907-ben felépült a mai városháza hivalkodó, nagy épülete.
A felső tér részen a Nádor szálloda 1845-ben nyitotta meg kapuit. A századfordulóra ez az épület is kicsinek bizonyult. 1902-ben már a mostani, nagyobb, elegánsabban berendezett új hotel állt a helyén és működött egészen 1988-ig. Felújítás utáni újranyitását azóta ígérgetik.
A ládától kb. 60 m-re tavasztól őszig egy hajdani török kút helyén, a Zsolnay kútnál frissítheted fel magad. A kút 1912-ben, a Zsolnay gyárban, mázas pirogránitból készült. Zsolnay Miklós ajándékozta a városnak. Mai helyére 1930-ban került. Érdemes megfigyelni a fémes zöldszínű vízköpőket, amelyek a Zsolnay gyár különleges "eosin" mázával bevont bikafejeket formáznak. Ezek a fejek ismerősek lehetnek a figyelmes szemlélőnek: a nagyszentmiklósi kincs ivócsanakjának a fogantyúja adta a mintát.
Hosszú előkészületek és viták után 2009 őszén a város a tér felújításába kezdett, ami persze nem az eredeti határidőre, de 2010 nyarára kész lett.
A tér minden építményéről, szobráról hosszasan tudnék még mesélni, de most már itt az ideje, hogy magadnak fedezd fel őket!
Hogy jutsz oda?
A térre gépkocsival behajtani tilos. Mi leginkább az Árkád tetején szoktunk parkolni, ami kb. 600 m a ládától.
N 46° 4,350' E 18° 13,945' 133 m [GCPEKF+parkoló]
Ha csak a ládáért futsz, ingyen megúszod, mert az első óra parkolásért nem kell fizetni. Vasárnap egész nap ingyenes. Éjszaka nincs nyitva! Vannak a ládához közelebbi lehetőségek is, de mint minden belvárosban, itt sem könnyű és nem is olcsó parkolni, jobb ha gyalog érkezel.
Köszönjük, hogy eljössz hozzánk. Érezd jól magad szeretett szülővárosunkban!
Források:
Bezerédy Győző: Pécs. Pécs, 1983.
Pilkhoffer Mónika: Pécs építészete a századfordulón (1888-1907). Pécs, 2004.
Tüskés Tibor: Vallomás a városról. Budapest, 1970.
Vörös Márton: A Széchenyi tér regénye. Pécs, 1963.
Archív képeslapok (családi gyűjtemény)
Ládatörténet:
2017. 01. 10. A láda ma 7 éves. Eddig 1177 megtalálást ért meg, az átlagos értékelése 4,73 volt. Átlagosan évi egy-két alkalommal tűnt el, ami ezen a forgalmas helyen, azt hiszem, elfogadható. Sajnos ebben az évben növekedett az eltűnések száma (csakúgy, mint több belvárosi ládámnál). Legutóbb 2017. 01. 06-án pótoltam.
2017. 01. 16. A láda rekordgyorsasággal ismét eltűnt. Kénytelen vagyok egy időre betegre állítani és más, olcsóbb megoldást találni, mert ezt így, az eddigi különleges dobozkájával nem győzöm anyagilag. Elnézést kérek minden kedves játékostárstól a kényszerszünetért.
2017. 02. 14.: kicsit más formában pótoltam.
2018. 09. 21.: Ládakarbantartás.
2019. 08. 11.: Ládakarbantartás. Betelt logbook cseréje.
2020. 09. 04.: Ládakarbantartás. Betelt logbook cseréje.
2022. 07. 19.: Eltűnt láda pótlása.
