Kankalin tanösvény tábláját keresd az út mellett, kisméretű egyesületi doboz.

Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
[GYEZegzug, 2025.08.05 16:25]

---

A láda a Kerka völgy ládasorozat (GCKV) tagja, melynek célja hazánk dél-nyugati sarkának apró csodáinak bemutatása. Így, ha erre jársz...

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Láda
A láda egy kis 10x20x6 cm-es hosszúkás műanyag, ételtároló doboz, színes tetővel, ami az úttól nem messze, egy derékmagasságú fatönk mélyén, kisebbik nyílás alatt oldalt lapul faháncsok alatt.

Megközelítés
Lovászi Zala megye délnyugati felében a Kerka völgyében, annak jobb partján, a Lentit Letenyével összekötő út mentén fekszik. A ládához legegyszerűbben a település északi végénél nyugatra induló úton lehet eljutni, de aki jót akar magának, az a 6,3 kilométer hosszú Kankalin Tanösvény bejárása során keresi fel a ládát.

Lovászi
A település neve a "Louazi", avagy a lovászoké szóból ered. A név arra utal, hogy a kora Árpád-korban az itt élők királyi szolganépek voltak. A település első írásos említését 1322-ből ismerjük. A későbbi oklevelek több nemes, és királyi embert említenek a településsel kapcsolatosan.
A település a Kerka-vidék és az annak részét képező Lenti-medence, valamint a Mura-völgyi-sík találkozási pontjánál fekszik. A település határának meghatározó természetföldrajzi tényezője a Kerka, mely a Kerka menti községek között határfolyóként is szerepelt. A vidék, a nyugat-magyarországi peremvidék része. A homokkő, a márga és az agyag rejtik az értékes kőolajat és földgázt. A tájat hajdanán erősen átformáló Ős-Mura vidék kavicstakarója helyenként ugyanúgy előbukkan, mint a vályog és a vörös agyag.
A földművelés mellett jelentős megélhetési forrást biztosítottak a Kerka-melléki szőlők. E kultúráról már XII. századi okleveleink is szólnak. A Lovászi-szőlőhegyet 1374-ben említik. Az oklevél tanúsága szerint a falu határa hosszasan a hegyi szőlők között vezetett. A XVIII. századi adóösszeírások is "jól tartható, nemes borokat termelő" faluként írják le.
Nagy változást a falu életében a környéken történő kőolajkutatás hozott. 1940-től több évtizeden keresztül meghatározó szerepe volt a településnek az olajbányászatában, amelyek emlékeit épületek és ipartörténetileg fontos létesítmények őrzik. Az olajtermelés az 1960-as években érte el a maximumot. Akkor több mint 400 kutat fúrtak. Az olajbányászatnak köszönhetően gyorsan fejlődött a település, a lovászi strand 1954 óta szabadidős és sportprogramokkal szolgál. Az 1950-ben átadott Olajbányász Művelődési Ház egy időben a megye legnagyobb kulturális intézménye volt. A múlt emlékei közül kiemelkedik a légópince, a térség legjelentősebb óvóhely-rendszere.
A jelenlegi falu csupán 1964-ben jött létre két ősi település, Lovászi és Kútfej egyesítésével.
A település környezetében érdemes felkeresni Szécsiszigetet (Andrássy-Szapáry kastély, templom, Kerka vízimalom, bivalyrezervátum), Tornyiszentmiklóst (Szent Miklós barokk templom, helytörténeti gyűjtemény) és Tormaföldét (Vétyemi ősbükkös) is.

Nevezetességek

Pincék
A térségben szinte minden falunak van "hegye", amelyeken sok régi, boronafalas pincét láthatunk. A lovászi szőlőhegyen különösen sok régi pince található.
A lovászi és a kútfeji hegyen a szőlő és borkultúra már a XVIII. században igen magas színvonalú volt, több első osztályú bor is készült. Az épületek többsége úgynevezett borona pince volt, amelyek fából készültek "sározott" külsővel és zsúp tetővel. A Doma-féle pince  N 46° 33,585' E 16° 32,332' 204 m [GCKVLO+Pince] fedele zsúp, majd később nádfedelet kapott. Főfás préssel rendelkezett, amivel a leszedett szőlőből készítették el a mustot. Feltételezett építési ideje a XIX. századra tehető, amikor még nem készültek kémények, így a ház oldalán lévő füstlyukon távozott az égéstermék.

Kankalin Tanösvény
A község természeti és építészeti értékeire kíváncsiak a tanösvény útvonalán ismerkedhetnek meg a legérdekesebb látnivalókkal.
A 2007-ben a "Kerka-völgy kincsei" című Szlovénia-Magyarország-Horvátország Interreg IIIA program keretében kialakított Kankalin tanösvény nagyobb része a Lovászi felett húzódó szőlőhegyek világába kalauzolja az érdeklődőket, de az ösvény utolsó állomása már a Kerka folyó partján található. A tanösvény útvonalán igazán különleges élményben akkor lesz részünk, ha kirándulásunk időpontját a Kerka-mentén "zsibavirágnak" nevezett védett szártalan kankalin virágzására tesszük, amikor számos helyen virágszőnyegként borítja a kankalin a településen belüli és a hegyhát zöld területeit.

Olajipar
Lovászi településének története 1940-től szorosan összekapcsolódik a kőolajbányászattal. Ekkortól indult el a kőolaj kitermelés az 1938-ban alakult magyar-amerikai olajipari társaság vezetésével, amely sok évtizeden keresztül nyújtott biztos megélhetést az itt élő családoknak és ma számos ipartörténetileg jelentős emlékét tekinthetjük meg (lásd még delzala.hu).
A falu központjában látható a térség első kőolajkútja, amelyet 1940. december 1.-én állítottak termelésbe és a fúrás emlékére ma egy emlékkő és emléktábla található mellette. A kitermelést szolgáló kutak, az úgynevezett himbák a szőlőhely lábánál is megtalálhatóak  N 46° 33,595' E 16° 32,397' 195 m [GCKVLO+Himba].
Ma bemutatóhely a CO2-os művelésre létesített LT-3 tankállomás, amelynek feladata volta rétegekbe sajtolandó CO2-gáz fogadása, elosztása, a kutak termelvényének fogadása, szeparálása. A településen építészeti emlék is kapcsolódik a kőolajtermeléshez. A vállalat mérnökeinek a házai L alakúak, csonkakontyos, faragott oromzattal és oszlopos tornáccal (lásd még a GCKP).

Szakrális helyek
A lovászi temető mellett, a Tornyiszentmiklós felé vezető út szélében található az úgy nevezett Kondákorok keresztje, mely a Szent családot ábrázolja. A szobor alapja és az oszlop mészkőből, a három alakos alkotás homokkőből készült, amelyet 2006-ban a lovászi Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület újíttatott fel.
A falu első kápolnája 1714-ben épült a falu határától délre fekvő hegyen. Ezt a fa kápolnát 1747-ben téglából építették újjá, ami a II. világháborúban pusztult el. A mai kápolnát, amit Sarlós Boldogasszonynak szenteltek, 1861-1864 között egy egyszerű kőműves készítette. A teljesen boltozott tornya eredetileg réz hagymasisakos volt, amely helyett ma egy gúlasisak található. Harangja 1919-ben került ide a hegyi kápolnából.
A vallásosság harmadik szép jelképe a kútfeji harangláb, amely a Lovászival összevont kisközség főutcáján áll. A fa harangláb jellegzetesen magas harangházú, négyoszlopos, talpas, zártházas és zártszoknyás. A római katolikus, műemlék jellegű harangláb, az 1800-as években épült, barokkos formával és részletekkel rendelkezik, amely a faluképben dominánsan jelenik meg.
____________________________________________________________

Ládakarbantartás
2014.08.21.
A láda ismételt pótlása, rejtése az eredeti helyre. Készítettem egy mesterséges polcot neki, amelyre helyezve takartam a ládát. Kérem, hogy amennyiben lehetséges ezen a módon kerüljön visszarejtésre a láda.

2012. 09. 08.
A láda pótlása. Mivel rövid idővel a pótlás után lába kélt a ládának, így a rejtés módját megváltoztattam kicsit. A hely nem változott, viszont a tönk takarása módosult - tönkön belül van takarva a láda - , így talán tényleg csak a kincskeresők fognak kutatni a helyszínen és másnak nem kelti fel a kíváncsiságát. Kérek mindenkit, hogy a visszarejtés úgy történjen, ahogy találja a ládát, a tönkön belül, a kisebbik nyílás alatti részre legyen visszarejtve a láda.

2012. 06. 24.
A láda pótlása az eredeti rejtekhelyre. Kérlek, hogy a fatönk takarását gondosan helyezzétek vissza, hogy egy nagyobb eső után "ne vigye el a víz" a ládát.