Pár centis, fémhenger, mágnessel egy információs tábla belsejébe rejtve; bal alsó sarokban. Ha logolni is szeretnél, egy gyógyszeres dobozban található pótládában megteheted. (N 44° 50,891'--E 20° 24,599') Várfalban, 1.5 méter magasan.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Az egész emlékműdolog voltaképpen úgy kezdődött, hogy Thaly Kálmán történetíró, országgyűlési képviselő előrukkolt azzal a magasztos ötlettel, hogy építményekkel kellene megemlékezni a jeles évfordulóról. Meg is született az 1896. évi VIII. Törvénycikk, melynek első paragrafusában "a törvényhozás a honalapítás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökítése czéljából elhatározza, hogy a) Budapesten a városligetnek az Andrássy-út és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állit, b) az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk hegyen emlékoszlopokat emel, c) Budapesten a várban a Nagy-Boldogasszonyról elnevezett koronázási templom melletti Halászbástyán Szent István király lovas szobrát állítja fel, d) országos szépművészeti múzeumot létesít s annak gyűjteményei befogadására Budapesten alkalmas helyen megfelelő épületet emel, e) az ország különböző vidékein 400 új népiskolát állit fel." (idézet a törvénycikkből)

A Duna és a Száva összefolyásánál, a Hunyadiak lerombolt várának udvarán építették fel Zimony ezeréves emlékét. A vártoronyhoz hasonlító, 37 méter magasságú zimonyi emlék a legpompázatosabb valamennyi közül. A város legmagasabb pontján álló Hunyadi-vár falmaradványai között egy torony épült azon a helyen, ahol (állítólag) a jeles hadvezér 440 évvel korábban kolerafertőzés következtében elhunyt. A munka augusztus 5-én fejeződött be, s az ünnepi avatás szeptember 20-án zajlott le. Nagy ünnepség lehetett, minden zimonyi templomban ünnepi misét celebráltak. Valamennyi emlékmű tervének elkészítésével Berczik Gyula (1853-1933) műépítészt, műszaki tanácsost bízta meg. A 36 méter magas donjon-szerű építmény két oldaltornya között oroszlánok őrizték Hungária ülő alakos szobrát, a mögötte magasló főtorony tetején kiterjesztett szárnyú bronzból készült turul vigyázta a vidéket. A kőszobrok Róna József alkotásai, míg a 4,5 méteres fesztávolságú turul - a munkácsi párja - Bezerédy Gyula munkája volt. Az épület falfelületét zománcozott tégla borította, rajta színdús majolika címerpajzsokkal, kovácsoltvas díszítéssel. Felavatását követően, a köztudatban Hunyadi-toronyként, mint a törökverő hadvezér halálának helyét jelölő emlékmű vált ismertté. A megszálló szerb csapatok a tornyot megfosztották minden díszétől, nemcsak a szobrokat távolították el, de idővel a többi díszítőelemet és faragványt is eltüntették.
Manapság a tornyot , és környezetét - melyet "Gardos tower", vagy "Kula Sibinjanin Janka" néven ismernek - felújítják.

S hogy mi lett a többi emlékmű sorsa? Szerintem kitalálható. A Trianon által elszakított területeken lévő emlékművek nyomtalanul eltűntek, vagy pusztán a romjaik utalnak rájuk. Mára csak a Belgrád külvárosának számító Zimonyban lévő Hunyadi-mauzóleummá nyilvánított emlékmű maradt fenn, s a munkácsi emléket állították vissza 2008-ban. A mai Magyarország területén állók általában jó állapotban érték meg napjainkat.

Megközelítése: Zimony Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján fekszik; közigazgatásilag a főváros része. Az openmaps nem túl gazdag térképileg Szerbiából, de a Hunyadi-torony szerepel benne. Parkolót a toronnyal szemben találsz. Szerencsés esetben hétvégenként akár be is mehetsz a toronyba; belépő 200 dínár.
A pójelszót - amibe logolhatsz- megtalálod:  N 44° 50,891' E 20° 24,599' 115 m [GCZim+információ]

(A leírást és a fotókat 19izsi73 készítette, melyen az új rejtésnek megfelelően változtattam, néhány kisebb gépelési hibával együtt.)