WAP:
Hagyományos doboz a fizetős területen kívül, mesterséges tereptárgyban.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Figyelem! Mivel a látványosság nyitvatartási időhöz kötött, ami a doboz megközelítési lehetőségeit is befolyásolhatja (ld. lentebb), előtte tájékozódj.
Nyitvatartás, jegyárak, programok, aktuális információk:
Kápolnapusztai Bivalyrezervátum honlapja
A bivaly
A
(vízi)bivaly (Bubalus bubalus) ázsiai eredetű, de Európában is (főleg mediterrán területeken) elterjedt, több száz éves jelenléte révén pedig Magyarországon is őshonosnak számító haszonállat. Tenyésztésének a történelmi Magyarország területén főként Erdélyben vannak hagyományai.
A szarvasmarha rokona: tartásában annál igénytelenebb, húsát kevésbé tartják értékesnek, tejéből azonban olyan ismert sajtok készülnek, mint a
mozzarella, a
feta vagy a
cheddar. Idegenekkel félénkebb, de gondozójával szemben engedelmes állat. A gépesítés előtti időkben fő hasznosítása volt közmondásos ("bivalyerős"), a szarvasmarháét 50%-kal meghaladó igavonó ereje. Legnagyobbak és legerősebbek az ivartalanított bikák (ökrök), melyek olykor 9 mázsát is elérő testtömegükkel súlyban-erőben tíz felnőtt férfival érnek fel.
Nevükből is gondolhatóan igen kedvelik a vizenyős-mocsaras területeket - lehetőség esetén naponta több órát dagonyáznak, hűtve magukat a forróságban. A bőrükre ragadó sár-páncél még fürdő után is hosszan védi őket a rovarok ellen.
Kondor
Személyes vonatkozásként hadd említsem: apám elmondásából tudom, hogy földosztáskor nagyszüleim kaptak egy Kondor nevű bivalybikát. Engedelmes jószág volt, lassú, de nagyon erős. Magam is látni vélem szavai nyomán, ahogy Kondor lassan megdől, izmai megfeszülnek, a szíjak ropognak, különösen nehéz vontatmánynál pedig akár térdre is ereszkedik, úgy indul el.
Kápolnapuszta
A
terület a háború végéig nagybirtok volt, aztán felosztották, majd állami gazdaság lett, de a 80-as évekre eljelentéktelenedett, az épületeket is lebontották. 1992-ben került a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (akkori jogelődje) gondozásába. A területen fenntartható gazdálkodást alakítottak ki, amit be is mutatnak a látogatók számára. Kiemelt szerepet kapnak olyan hagyományos haszonállatok, mint a szürkemarha ill. a fókuszba állított házibivaly. A tenyészet alapjául szolgáló állományt az egykori Nagykanizsai Állami Gazdaságtól vették át, mely korábban a környék kisebb-nagyobb gazdaságaiból összegyűjtötte az állatokat.
A fáslegelős terület egy részén tanösvényt alakítottak ki: villanypásztorokkal határolt útvonalon járhatunk az állatok között - esetenként egészen közelről figyelhetjük meg őket abban a jellegzetes kis-balatoni tájban, melybe életmódjukkal oly jól illenek.
(A 90-es évek elején még kerítések és villanypásztorok nélkül lehetett közel menni az állatokhoz. Igen kedvelték, ha az ember egy bottal vakargatni kezdte a hátukat: erre térdre ereszkedtek, és lefeküdtek - kellett is figyelni, hogy helyezkedünk, mikor mellettünk egy sok mázsás test a földre dől.)
Láthatunk még szürkemarhákat, lovakat, szamarakat, simogathatunk kecskéket. Érdekes látványosság az ürgemező: a látóterünkben ürgék tucatjai szaladgálnak.
Külön kérésre vezetésre és lovaskocsis bejárásra is van mód.
Megközelítés, rejtés, információ
A Kápolnapusztai Bivalyrezervátum belépőjegy vásárlásával, nyitvatartási időben látogatható - mindezek aktuális részleteiről tájékozódj előzetesen a leírás elején hivatkozott honlapon!
Ajánlott megközelítés aszfalton, autóval is:
A Balatonmagyaród - Zalakomár útról (Magyaródhoz közel) ágazik le kelet felé egy táblával is jelzett keskeny aszfalt, mely a fogadóépülethez vezet.
A láda a fogadóépület előtti parkolótól bő 100 méterre, a területen kívül rejtőzik, belépő nélkül kereshető.
Alternatív megközelítés kerékpárral, gyalogosan, de ehhez olvasd végig az alábbiakat:
A Kis-Balaton kerékpározható töltésein (pl. Sármellék vasútállomás felől érkezve) "hátulról" (keletről) is megközelíthető a helyszín. (Autóval sem lehetetlen, de sorompók zártságától függően nem garantálható, és nem illendő.) Viszont ha épp erre biciklizik az ember, a hivatalos megközelítés elég nagy kerülő lenne - amúgy pedig már Vörsnél is tájékoztató tábla ajánlja a kerékpáros megközelítést (kedvezményes belépővel!).
Elképzelhető, hogy innen közelítve ingyen is láthatnád az állatokat, viszont ekkor is illik belépőt venni, már csak azért is, mert a területen kívülre, annak nyugati oldalán elhelyezett láda megkereséséhez ez esetben ki kell menni a fogadóépületnél. Mivel ez nyitvatartási időn kívül problémás lehet, ezt a megközelítést is csak nyitvatartási időben, a belépő megfizetésével javaslom.
A rejtés
A hagyományos dobozt a parkolótól bő 100 méterre, mesterséges tereptárgyban, lent találod.
A keresés természetesen nyitvatartási időben, a látványosság megtekintésével ajánlott. A rejtés ugyanakkor a nyugati kapunál lévő parkoló mellett fizikailag
nyitvatartástól függetlenül hozzáférhető - nyitvatartási időn kívül viszont csak saját felelősségre, a kutyás őrzésre figyelmeztető táblákra tekintettel.
(2019-ben helyeztek ki nyitvatartási időn kívüli kutyás őrzésre figyelmeztető, jogilag nemigen értelmezhető táblákat - már a bekötőúton (amelyre egyébként addig és azután sem derül ki bármiféle behajtási korlátozás), a fogadóépület előtt több száz méterrel, ismétléssel is nyomatékosítva. Nem pontosan értem, mi az a probléma, aminek a megoldását ettől várják - azon az áron is, hogy a nemzeti park egy publikus, vendég-csalogatónak szánt látványosságával kapcsolatos első benyomásokat meglehetősen barátságtalanná teszik. Viszont kutyás őrzés csak műszakilag zárt területen lehetséges, a műszaki zár (kerítés) nyomatékosítására, és csak úgy, hogy ha a kerítés a kutyákat megbízhatóan területen belül tartja - biztosan nem kószálhatnak az őrkutyák csak úgy a környéken, a terület műszakilag definiálatlan határain túl (pl. egyszerű turisták kutyáinak kilövésével olykor nem haboznak a vadászok) - ennek hiányában a táblák inkább hatnak otromba ijesztgetésnek, mint jogilag értelmezhető tilalomnak. Ezzel nem azt állítom, hogy okos dolog volna figyelmen kívül hagyni ilyen táblákat, de azért (a kihelyezők érdekében is) is nagyon remélem, hogy kerítésen kívül valódi veszélyes kutyatámadás lehetősége jóval kisebb annál, mint amekkora hatást az ijesztgetéssel el akarnak érni.)
