WAP:
Láda talajszinten avarral takarva.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Szeretettel köszöntelek, és meghívlak egy kis olajipari történelemórára. E ládával szeretném felhívni a figyelmet a szanki kőolaj- és földgázbányászat történetére, fontosságára, múltjára és jelenére.
Szanki olajbányászat kezdete
A Szank környékén megindult kutatási tevékenység, soha sem remélt ipari bányászatot teremtett a futóhomokban. A Szank térségében elindított fúrásos kutatás 1964 nyarán kezdődött meg. A munka eredménye a Szank-1 jelű kutatófúrás sikeres lefúrása, és az 1974-1884m közötti lyukszakaszból 1964. augusztus 1-én, ipari termelésre alkalmas mennyiségű olaj felszínre hozatala. Bács-Kiskun megyében ez volt az első kőolaj-kutatási eredmény. Az üzemszerű termelést 1964. szeptember 19-én indították meg, a kút mellé telepített, ideiglenes szeparátor- és tartályrendszeren át.
Időközben Kiskunmajsán, a valamikori lóvásártéren kialakított fúrási ipartelep képezte a Dunántúli Kutató és Feltáró Üzem kiskunmajsai üzemegységének irányítási központját. A fúróberendezések 1964-től 1986-ig (sajnos frissebb adatom nincs) 1 millió fúrási métert teljesítettek, eközben 535, mintegy 2000m mélységű fúrólyukat fúrtak és vizsgáltak meg, és a fúrólyukak közül 358 kutat képeztek ki kőolaj- és földgáztermelési célra. A kőolajkutatás "mellékterméke" több termálvizet adó kút. Ide tartozik a Kiskunmajsai Termál fürdő
N 46° 31,412' E 19° 44,836' 100 m [GCSZBA+Jonathermál fürdő] vizét biztosító fúrás is.
Jonathermál Gyógy-és élményfürdő honlapja.
A szanki olajtermelés fejlődése
1964-ben az Szk-1. kút termelésének megindításához a kút mellé ideiglenes szeparátort és olajtartályt telepítettek. Ezt a provizóriumot váltatta fel 1965-ben az SzkT-1. gyűjtőállomás
N 46° 33,270' E 19° 39,639' 100 m [GCSZBA+SzkT-1], először a 4db 60 m3-es állótartályával és 1db szeparátorával, majd 1966-ban a fő-gyűjtőállomássá való kiépítés kapcsán, az 1240 m3-es tartálykapacitásával, kazántelepével és szivattyújával. Az SzkT-2. gyűjtőállomást
N 46° 33,156' E 19° 40,955' 100 m [GCSZBA+SzkT-2] 1967-ben létesítették. Ma már nem működik és ennek helyén található a Szanki Bányászpark, a helyi rendezvények helyszíne. Az SzkT-3. gyűjtőállomást
N 46° 33,238' E 19° 43,726' 100 m [GCSZBA+SzkT-3] 1968-ban, az SzkT-4. gyűjtőállomást
N 46° 31,482' E 19° 44,642' 100 m [GCSZBA+SzkT-4] 1971-ben, az Szkt-5. gyűjtőállomást
N 46° 31,628' E 19° 42,244' 100 m [GCSZBA+SzkT-5] pedig 1972-ben létesítették. Ma már ez utóbbi sem üzemel. A szanki olajkutak mechanikus termeltetésének feltételeit 1974-től teremtették meg, a déli teleprészen mélyszivattyús kútkiképzéssel, az északi teleprészen pedig a kutak segédgázos üzemének kialakításával.
A gázkészlet kiaknázása
A kőolajgyűjtő létesítményeken túl jelentős beruházások létesültek a feltárt földgáz gyűjtésére, előkészítésére és komprimálására. Hazai viszonylatban jelentősnek volt tekinthető az 1964-en feltárt szanki földgázkészlet. A szanki kutatás kezdetén, 1965-ben az Szk-4. kútban bekövetkezett földgázkitörés (1965. január 23-február 8 között) látványos módon hívta fel a figyelmet a mező sapkagáz-készletére. A szanki ún. sapkagáz termelésére 1968 május 23-án avatták fel az ideiglenes szanki földgáz-előkészítő rendszert, mely napi 300 ezer m3 gázt adott a Szank-Városföld közötti időközben megépített távvezetéken át az országos hálózatba. A kísérleti gázüzem működése közben épült Szankon tovább a 2 millió m3/nap kapacitású földgáz-előkészítő üzem
N 46° 32,773' E 19° 40,938' 100 m [GCSZBA+MOL gázüzem] és a nyomásfokozó kompresszortelep. A szanki földgázipari létesítmények 1983-ban újabb kompresszorok üzembeállításával tovább bővültek a lecsökkent nyomású földgáz távvezetéki szállítására és a segédgázos kőolajtermelés gázellátására. 1992-ben készült el a Dúsító üzem, aminek feladata a rosszabb minőségű, nagy széndioxid tartalmú gázból kivonni a széndioxidot, amit azután olajkutak segédgázos üzemeltetésére használtak fel.
Néhány szó a gázkitörésről
1965. január 23-án az Szk-4 jelű kút fúrásakor a miocén gázsapkába hatolva nem várt, magas nyomású gázkészletre bukkantak. Erre nem voltak felkészülve a fúrás során. A gáz süvítve tört elő, kidobálva a több mint egy kilométer hosszú fúrószálat. Tetemes mennyiségű olajat hozott magával, ami a környező házakat, kerteket vastagon beborította. Erről néhány képet láthatsz is baloldalt. A gázkitöréssel szemben tehetetlenül álltak a szakemberek, míg végül 17 nap fület rázó bömbölés után 1120 méter mélyen a felső-pannon rétegben magától beomlott a kút. A gázátfejtődés megállítására létesítették az Alföldön az első irányított ferdített fúrást. Az így létrejött Szk-4/a kúton át árasztották el vízzel az Szk-4. kút talp-közeli zónáját 1965-71 között.
Az olajvállalat átszervezései
A cégtáblát több ízben is átfestették. Legelőször Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV) központja volt Szank, majd az 1978. január 1-én megalakult Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (KFV) részévé vált. Mindkettő a Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) része volt. Több átszervezés után az OKGT jogutódjaként 1991-ben létrejött a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt), melynek szervezeti keretei között működik ma a magyarországi kőolajipar.
Fontosabb feltárások
Kőolaj és földgáztermelés szempontjából a jelentősebb területek a következők voltak (felfedezési idejük feltüntetésével): Szank (1964), Tázlár (1966), Kiskunhalas (1967), Bugac (1968), Kiskunhalas-ÉK (1974), Kiskunmajsa-D (1977), Kiskunhalas-D (1978), Zsana-É (1978), Szank-Ny (1978), Tázlár-É (1980), Nagykőrös-U (1980), Jánoshalma-U-K (1982). A kőolajtermelés 1983-ig, a földgáztermelés pedig 1985-ig mutatott folyamatos növekedést. Azóta sajnos ez a mennyiség jelentősen visszaesett. Az ország kőolaj- és földgáztermelésében, Algyő után ez a terület volt a legjelentősebb.
A rejtésről részletesen
A ládát az Szk-K-3 mélyszivattyús (himbás) olajkút közelében találod meg.
N 46° 33,017' E 19° 44,913' 118 m [GCSZBA+Szk-K-3]. A ládáról 15x10x5cm-es konyhai tárolódoboz talajszinten avarral álcázva. Út mellett található, ezért gondosan álcázd.
Kérlek vedd komolyan az 'Idegeneknek belépni Tilos', valamint a 'Dohányozni Tilos' táblákat.
A ládát oda tedd vissza, ahol találtad!
Jelszó: a jelszórészletek sorrendben, egybeírva.
Ládatörténet
1. 2010.11.28 N 46° 31,006' E 19° 42,851'
2. 2010.12.08 N 46° 33,348' E 19° 37,456' SzK-136
Sajnos az előző helyen csupán 3 napot tölthetett a láda, a közeli tanya tulajdonosának "jóvoltából".
3. 2012.04.08 N 46° 33,157' E 19° 37,606' SzK-127
Sajnos a MOL Nyrt. ócskavas-gyűjtést rendezett és ennek áldozatává vált az SzK-136 számú kút himbája és vele együtt a láda is. Ennek köszönhető ez az újrarejtés.
4. 2014.04.23 Újabb ócskavas-gyűjtési akció a MOL-nál. Azt reméltem, hogy ez olyan nagy vasdarab, amit nem mozdítanak el, de egy 60 tonnás daruval etz is megoldották. :(
5. 2015.03.09 Végre új helyet kapott a szanki olajmaző peremén.
Sikeres láda-keresést kívánok!
