A ládába TravelBug nem helyezhető.



Ha az ember elindul a nyugati határszélről kelet felé, a Kőszegi hegységet elhagyva harminc kilométer széles síkság után útját állja az észak-déli irányú, környezetéből 50-70 méterre kiemelkedő Vasi Hegyhát. A 158 km² területű vidék a Rába, a Zala és a Lugos patak völgyei között elterülő, felszabdalt eróziós dombság, nagyrészt aprófalvas településekkel. Ezek egyike a 350 lakosú Nyőgér, a táj északi sarkán fekvő kis falu, Sárvártól 10 kilométerre.

Bár első említése már 1390-ben történt, nem voltak itt mindent eldöntő csaták, nem találtak különleges ásványokat. Egy ideig Sárvár várának tartozéka volt, máskor a törököknek vitték az adót Segesdre, ha pedig erre járt egy hadsereg, hát feldúlta. Lakói leginkább földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak, jelentősebb ipara nem volt soha.

Ha Sárvár felől érkezünk, először a Petőfi Sándor utcán álló, egyedinek mondható, 1930-ban felállított I. világháborús emlékművön akadhat meg a szemünk,  N 47° 10,933' E 16° 56,203' 210 m [GCNYGR+emlékmű] két alakja közül az egyik királyt, a másik egy sebesült katonát ábrázol.

Tovább haladva a főutcán a Szent Imre templomhoz érünk  N 47° 10,891' E 16° 56,084' 212 m [GCNYGR+templom].
Elődje már a középkorban itt állt, erre utal, hogy papját már a 15. században feljegyezték. A jelenlegi épület a 18. század végén épült, tornyát 1844-ben újították meg. A nagy méretű egyhajós épület homlokzata előtt álló négyszintes torony órahelyes párkánya felett gúlasisak látható. Az egyenesen záródó szentélyhez délről sekrestye kapcsolódik.

Sárvár felől jövet az utolsó, jobb oldalon álló házat elhagyva (Vasvár felől értelemszerűen az első bal oldali ház előtt) kanyarodjunk le az ott található, nyugat felé tartó döngölt bekötő útra, aminek rögtön az elején hagyhatjuk az autónkat.  N 47° 10,703' E 16° 56,060' 213 m [GCNYGR+parkoló]. 170 méter után találunk egy, az erdőbe vezető elágazást balra  N 47° 10,668' E 16° 55,952' 203 m [GCNYGR+elágazás balra].

Az erdő a XIX. század végén a szombathelyi Grünwald család tulajdonába került, és a volt Batthyány birtok vadaskertjének növényzetéből fejlődött tovább. Másképpen fogalmazva e társulás alkotó fajokból álló mesterséges faállomány képezte a mai természetszerű erdő alapjait.

További háromszáz méteres erdei séta után jobbról egy kis tószerűséget látunk, amit az út bal oldalán fakadó Hóvirág forrás táplál, táblája szerint 28 éve foglalták az MME Hegyhát természetvédői  N 47° 10,501' E 16° 55,899' 201 m [GCNYGR+forrás].

Tovább sétálva, majd a következő kereszteződésben  N 47° 10,430' E 16° 55,851' 200 m [GCNYGR+elágazás jobbra] jobbra fordulva hamarosan egy romos épületet láthatunk bal kéz felől, az egykori legnagyobb birtokos, a Grünwald család kriptáját  N 47° 10,411' E 16° 55,810' 198 m [GCNYGR+kripta]. A láda, egy szokványos műanyag doboz a kriptától 8 méterre álló 80 cm magas tuskóban van, fakéreg takarásában.

Ha tovább megyünk dél felé, néhány hatalmas bükkel találkozhatunk az út szélén, az elsővel nagyjából ötven méterre a kriptától  N 47° 10,393' E 16° 55,769' 192 m [GCNYGR+bükk].

Az emlékmű és a templom fotói nyoger.hu weblapról származnak, az oldalsó képek saját készítésűek. A leírás adatai a nyoger.hu és a Wikipedia weblapokról származnak