WAP:A láda egy kisméretű hengeres doboz a templomfal tövében.
Az Anna úttzai kapu tábla közelében rejtve.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
VÁROSKAPUK
A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbe kerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőben. A fal helyett líciumtövissel, gledícsával kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva.
A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.
Szent Anna utcai kapu (a Vígkedvű Mihály utca és Attila tér környékén), N 47° 31,617' E 21° 38,245' ennél a kapunál van a láda.
Boldogfalvai kisajtó,
Várad utcai kapu és kisajtó (a Nagyállomással szembeni Wesselényi utcán a felüljáró felhajtójánál).
A várárok vonala - és egyben a Belváros határa - nagyjából a Wesselényi utca - Erzsébet utca - Külső Vásártér - Nyugati utca - Segner tér - Vendég utca - Mester utca - Honvéd utca - Eötvös utca - Rakovszky utca-Bocskai tér - Hajnal utca - Attila tér útvonalon halad körbe.
A Városi Tanács 1976-ban egy 1750-es térkép alapján megjelölte emléktáblákkal a régi városkapukat.
"A város kerítését megszakító, sorompóval (és nem kapuval!) felszerelt beléptető helyet nevezték városkapunak, illetve a kisebb utcák végén létesülteket kisajtónak, a "kapukat" többnyire a hozzávezető utak nevével azonosították" (Papp József)
Mindenkinek kívánok kellemes ládázást és egy kis könnyű sétát.
N 47° 31,427' E 21° 37,198' 114 m [GCDKAP+1kapu]
