WAP: A kápolnától K-i irányban kb 25 m-re magányosan álló örökzöldben, nem talajszinten található a 450 ml-es láda.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Gratulálunk yano6ard-nak az első helyért!

Megközelítés
Mecseknádasdot a 6-os útról lehet elérni és a "lámpás kereszteződésnél" kell bekanyarodni ha Pécs felöl érkeztek balra, ha Bonyhád felöl jöttök jobbra. Innentől a temető feliratú táblát kell követni. Itt balra kell fordulni:
 N 46° 13,826' E 18° 28,342' 189 m [GCMEKL+balra] innen egy kis utcán kell a parkolóig menni:
 N 46° 13,752' E 18° 28,156' 195 m [GCMEKL+parkoló] itt már lehet látni a kápolnát.

Láda
A kápolnától K-i irányban kb 25 m-re magányosan álló örökzöldben, nem talajszinten található a 450 ml-es láda.
A ládánál nagy a forgalom, kérlek körültekintően logoljatok és figyelmesen rejtsétek vissza a ládát!

Mecseknádasd
Mecseknádasd a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található majd 2000 fős község. A megye vasúthálózata messze elkerüli, de a közúti megközelíthetősége kitűnő.
A hegyek közt eredő, régebben mindig bővizű Öreg- vagy Rák-patak (ma: Réka-patak) a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területekkel volt körülvéve. Erre utal, hogy a települést a legkorábbi okmányokban is e környezeti jellegzetesség alapján alkotott névvel illették. Nádasd falu középkori elnevezései különféle okiratokban: Nadas, Nadasth, Nadosth. Szomszédos községként elsősorban Óbánya, Ófalu és Hidas említhető. A közelben fekvő városok: Pécsvárad 10 km-re, a megyeszékhely Pécs 30 km-re, a Tolna megyei Bonyhád 8 km-re található. Tömegközlekedési eszközként csak távolsági busz jöhet számításba, melyek járatsűrűsége a 6-os út miatt jónak mondható. A korabeli források szerint az idetelepített németek (Svábok) első házaikat a középkori templom környékén építették fel. Más arculatot mutat a XIX. század elején bevándorló németek eltérő ízlése. Ezek a meredek tetőhéjalású , magas homlokzatú lakóházak az utca felé két fatáblás ablakkal nyíltak. A faluképet azonban ettől a századtól már a méreteiben is tágasabb, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alakítja. A XX. század második felében több utcában, több szintes, családi házakkal sűrűn, de nagyon szabályosan beépített utcát láthatunk. A településszerkezet érdekessége a dűlőkben meghúzódó 3 nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást itt is. Ma már ez természetesen nem így van, hiszen a sok tulajdonváltás közben ez a sorrend felborult, de a törzsgyökeres lakosok közül még sokan emlékeznek erre.

Története
A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike, ami Szent István birtokából került át a bencésekhez. A királyi birtok emlékét őrzi a 6-os út kanyarulatában álló román kori Szent István-kápolna és a Rékavár, illetve Skóciai Szent Margit hagyománya.
Nádasdra a török hódoltság után, 1718-ban telepesek érkeznek a Rajna mentéről, Hessen tartományból, Elzász-Lotaringiából és Stájerből. A második világháború után 200 családot, mintegy 1000 személyt telepítettek ki Németországba. 2001-ben a lakosságnak már csak 39,5%-a vallotta magát németnek.
A falu magva a középkori Szent István kápolnánál volt. Itt álltak az első német telepesek házai is. A település jellegzetessége a dűlőkben húzódó három pincesor, melynek rendje valaha a falu házainak sorrendjét követte, a pincékben ma is kitűnő borokat érlelnek.
A pécsi püspök kedvelt birtokát a hódoltság után 1950-ig Püspöknádasdnak nevezték.

Kálvária
A település felett emelkedő meredek dombon szimmetrikus elhelyezésben tizennégy stáció található, bádogra festett képekkel. Közöttük Szűz Mária-szobor áll 1874-es felírattal, feljebb festett kő kálváriacsoport 1815-16-ból, ezt 1927-ben és 1965-ben újították meg.

Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna (Kálvária-kápolna)
1811-ben Szepessy Ignác püspök támogatásával épült fel a klasszicista stílusú, homlokzati tornyos kis kápolna, mely azóta többször is fel lett újítva. Jelenleg már nincs sajnos rendszeres használatban, mert a halottakat az önkormányzati halottasházból búcsúztatják a gyászolók. A kápolna és a hozzá tartozó kálvária a plébánia tulajdona. Legutolsó felújítása 2006-ban volt, amikor a stációk is megújításra kerültek. A kápolnába nem lehet bemenni.
További információk Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna (Kálvária-kápolna)

Szent György Plébániatemplom
A templom a titulusát a püspök védőszentjéről, Szent György vértanúról kapta. A templom alapkőletétele és felszentelése között 10 év telt el (1760-1770). Barokk stílusban épült egyhajós, homlokzati tornyos templom. A szentély félköríves záródású, és három boltszakasza van. Tervezőjét nem ismerjük. A plébániatemplom turisták számára csak a szertartásokat követően látogatható, érdeklődni a sekrestyéseknél kell.
További információk
Szent György Plébániatemplom
 N 46° 13,520' E 18° 27,979' 150 m [GCMEKL+Templom]

Havi Boldogasszony kápolna
A szép kegyúri kápolna Klimó György püspök barokk nyaralójának szomszédságában épült föl. 1770. augusztus 5-én. Nyolcszögletű alaprajzú, fazsindellyel fedett hagymakupolája van. A kápolnában máig alkalmanként litániák és szentmisék is vannak (búcsúnapja augusztus 5-én van). A kápolna tornyának tetőzete 1995-ben egy villámcsapás következtében leégett, de fel lett újítva.
További információk Havi Boldogasszony kápolna
 N 46° 13,735' E 18° 28,425' 155 m [GCMEKL+Kápolna]

Mecseknádasdhoz közeli ládák
Mecseknádasdi Schlossberg (GCSCHL)
Kápolna a kanyarban (GCIS)
Réka-vár (GCREKA)

Forrás
www.Wikipédia.hu

Mecseknádasdról részletesebb információ
www.mecseknadasd.plebania.hu

Ládatörténet
2013.04.14: Új rejtekben van az új láda.
2016.04.10: Új rejtekben van az új láda.

Sikeres megtalálást kívánunk:)