WAP: A láda egy 19x12x4 cm-es, konyhai doboz. A virágzás a szakirodalom szerint május közepétől októberig tart, de természetesen ez időjárás függő. Virágzáson kívül a tanösvény, és a jellegzetes homkbuckás táj nyújt látnivalót. Wap vége.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Egy különleges növényritkaságot, szeretnénk bemutatni ezzel a ládával. A tartós szegfű élénk rózsaszín, apró, filigrán termetű vadvirág, mely az egész világon csak nálunk, a Duna-Tisza közi homoki gyepekben fordul elő. Az élőhelye beszűkülése miatt veszélybe került faj megmentésére a Kiskunsági Nemzeti Park indított szegfűmentő programot 2006-ban. A növényt, és az újratelepítést egy pallósorral kiépített tanösvény mutatja be. Amikor a szegfű nem virágzik, jellegzetes homokbuckás tájat láthatunk. A ládához közel látható az első kilátó, de érdemes tovább menni a második kilátóig, mert annak környékén több virágot találtunk. (a két kilátó között egy szakaszon nincs pallósor, itt mehetünk a kitaposott homokos ösvényen)
Első kilátó:  N 46° 32,159' E 19° 35,065' 133 m [GCPABE+1kilato]
Második kilátó:  N 46° 32,088' E 19° 34,840' 138 m [GCPABE+2kilato]

Megközelítés

Kiskunmajsa és Tázlár közötti útról letérve, a pihenő melletti parkolóban lehet hagyni az autót.  N 46° 32,251' E 19° 35,368' 128 m [GCPABE+parkoló]

A tartós szegfű

A közepes termetű, 20-50 centiméteresre megnövő évelő szegfű az Alföld homokpusztáinak és homoki rétjeinek őshonos növénye. Állománya azonban rendkívüli módon összezsugorodott, mindössze 15 ezer példány élhet a természetben, főként Bodoglár, Bócsa és Csévharaszt környékén. A 250 ezer forintos természetvédelmi értékű szegfűt az agresszívan terjedő idegen növényfajok - például a selyemkóró - kiszorítják természetes élőhelyéről. A vadon élő növényi ritkaság nevét arról kapta, hogy májustól egészen októberig folyamatosan hozza rózsaszínű virágait. Virágzási időszakban is nehéz észrevenni az apró kb. 1cm átmérőjű virágokat.

A Kiskunsági Nemzeti Park vezetésével 2006-ban indult program a veszélyeztetett faj megmentésére. Ennek részeként a terepen begyűjtött magokból a szegedi botanikus kertben összesen 15 ezer tartós szegfűt neveltek föl, majd a növényeket fokozatosan visszatelepítették természetes élőhelyükre.
A kiültetett tövek 90%-a megmaradt, sőt, jó néhány közülük azóta már magot is érlelt, így bízhatunk benne, hogy a füvészkerti példányok megerősítik majd a természetes állományokat.

Egy ritka növény megmentéséhez persze nem elegendő a mesterséges szaporítás. Kiskunmajsa határában a szegfű által kedvelt élőhelyeket is helyreállítottak és bővítettek. 455 hektárt megtisztítottak az agresszívan terjedő, őshonos növényeket kiszorító gyomoktól, így az Észak-Amerikából származó vaddohánytól, gyérítették a fekete fenyőt is.

A tartós szegfű felfedezője a magyar természettudós, Kitaibel Pál volt, aki egy Alföldet átszelő útja során bukkant rá, és vette tudományos leltárba. Azért nevezte el tartós szegfűnek, mert valóban hosszú ideig, május közepétől egészen október közepéig, sőt még enyhe időben akár decemberben is virágzik.

Figyelem!
A pallókról letérni nem szabad!
A virág védett, letépése 250.000 Ft büntetést vonhat maga után.

Virágzás nélküli időszakban

A tanösvény bemutatja a virág megmentésért végzett munkát, a helyi növény és állatvilágot. Jellegzetes homokbuckás környezetben sétálhatunk.

Ha ráérsz, látogasd meg a környék nevezetes fürdőjét,
ami egész évben nyitva tart. A család minden tagjának szórakozást nyújthat. (gyógyvíz, élményfürdő, csúszdapark)
www.tartosszegfu.hu
Wikipédia