Az adott koordinátán, talajszinten, egy nagy fa tövében, természetes anyagokkal álcázott rejtekben kell keresni a jelszó hordozó követ.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Salgótarjánból Cered felé kanyarodva, kb.5 km. után érhetjük el Zagyvarónát.
 N 48° 7,600' E 19° 51,575' 350 m [GCZAFO+parkoló] , majd a temetőn keresztülmenve érjük el a várhoz vezető ösvényt. N 48° 7,690' E 19° 51,615' 370 m [GCZAFO+osveny] A kiskapun átlépve a három ösvény közül a bal oldalit kell választani a kerítés mellett, majd azon haladva a következő Y elágazásnál pedig a jobb oldali ösvényt követve jutunk a kőasztalhoz.

---

Zagyvaróna 1973 óta Salgótarjánhoz tartozó egykori község a Zagyva forrása közelében található. A középkorban Rónya néven említik az oklevelek.1341-ben már fennállt.
1478-ban a Zagyvafő várához tartozott Zagyvafő helység is, valamint Garáb, Korlátfalva, Szenterzsébet (ma puszta) és Inaszópuszta is, amelyet 1435-ben városnak mondtak az oklevelek és amely az 1900-as évek elején még Inaszóbánya néven e helységhez tartozott.
1548-ban Zagyvai Simon birtokában volt. Az 1715-1720. évi összeírásokban nemes községként fordult elő.
A 18. század közepén ismét jobbágy-községként említették, ekkor a Bulyovszkyak, majd 1770-ben Prileszky özvegye Radvánszky Erzsébet, 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura.
Az 1900-as évek elején határban feküdtek a Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársaság bányái. A községhez tartoztak az említett Inaszóbányán kívül még Rónabánya is.
A helyi római katolikus templom még a török korból való. Hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült.

E helység határában, a település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára.
A várat valószínűleg a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A Zagyvafői családnak a 15. század húszas éveiben magva szakadt, így birtokaik Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé. Ekkor a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akikkel a Tornaiak pereskedek a puszta várterület zálogbirtoka miatt.
Forrás: Wikipedia

Más feltételezés szerint pedig a várat a tatárjárás után feltehetően az itt birtokos Rátót nemzetség egyik tagja építhette, első ízben egy 1341-ben kelt oklevél említi. Az 1426. évi oklevél szerint a korponai konvent előtt Arani Mihály fia István azt bizonyította, hogy Zagyvafővár az ő birtokában van. Ezután ismeretlen körülmények között romba dőlt, és az 1435-ben kelt okirat már "Castrum desertum Zaghwafew"-nek nevezi.
A husziták 1441-ben a romos várat elfoglalták és újra felépítették. Mátyás király vette vissza tőlük 1460-ban, de 1469-ben már ismét romokban hevert, és ezután már nem épült fel.
A helység és a rom előbb a Serkei Lórántfynak birtoka volt, majd 1483-ban a Tornaiak pereskednek érte. Később 1548-ban Zagyvai Simoné, a XVIII. században a Bolyovszky család 1770-ben Radvánszky Erzsébet, a XIX. század első felében pedig Prónay Lajos birtoka volt.
Bodnár Katalin és Juan Cabelló 1987 és 88 között végzett feltárásokat a várban , melynek során a vár platóján valószínűleg a XIII. század második felében épült tornyot és kőépületeket tártak fel. A vár történetével kapcsolatban a következőket közlik. Az első, XIII. századi torony építését nem ismerjük, azonban elképzelhető, hogy a Rátótok és a Kacsicsok ellenségeskedését lezáró egyezség idején - amely egy 1290-ben keltezett oklevél szerint ( a vár említése nélkül ) Zagyvafőn köttetett meg - a feltárt palánkkal erősített torony már állt.Feltehetően ebben az időben alakították ki a dombtetőt övező sáncárkot is. A XIV. század közepétől több oklevélben említett, de már 1420 előtt kihalt Zagyvafői család a torony megtartásával a teljes platót magábafoglaló várat épített. A Zagyvafői család kihalása után a király a birtokába került várat 1420 és 30 között elzálogosítja. 1434-ben már elhagyottnak mondják 1457-ben a huszitáké, 1460-ban Andrisko és Uhlik csapatai innen kiindulva foglalják el Salgó várát. Mátyás király még ugyanebben az évben visszafoglalja Zagyvafőt, melyet a források szerint földig rombolt. A régészeti kutatás azonban ennek ellentmond és azt bizonyítja, hogy 1465 és 69 közt a várat még használták. 1469-ben fortalicium Zagyva-ként említik. Lassú pusztulása az 1470-es években indul meg. Bodnár Katalin és Juan Cabelló feltételezése szerint a Zagyvafői várhoz tartozó kis sáncvár a husziták álltal épített ágyuállás lehetett, mely az 1470-es években pusztult el. Sándorfi György feltételezése szerint a két várrész külön épült és egy időben nem volt használva.
Forrás:Várak.hu

A vár megmaradt egyik nagy sziklatömbjét a helyiek Mátyás király kőasztalának nevezik.