Színház története
1831. júniusából származnak az első helyi híradások, de 1837-től már a pesti lapok is beszámolnak a nyíregyházi színielőadásokról. Ekkor még nem volt önálló színházépület, az előadásokat legtöbbször a Nagyvendéglőben, vagy a csizmadia színben tartották. Mivel önálló társulata a városnak még nem volt, a másutt kőszínházban játszó színészek ide csak nyáron jutottak el. A közakarat és az elszánt munka végül meghozta gyümölcsét: Somogyi Gyula vezényletével részvénytársaság alakult, hogy színház épülhessen.
A színházat 1893-1894-ben építették, tervezője Alpár Ignác (1855-1928), az eklektika nagymestere. Sokat épített Nyíregyházán (Megyeháza, Evangélikus iskola, Korona szálló). Befogadó színház, ami csak egy szűk, persze magas presztizsű réteg számára igazán fontos, mégpedig a pazar, magamutogató megjelenés egyik színtereként. Az idők során persze öregszik, mégis csak áldozni kell rá, karban kell tartani (1923-ban átépítették, a nézőtér ekkor 549 férőhelyes). A Középülettervező Vállalat (KÖZTI) megtervezi a szükségessé váló felújításokat. Németh István belsőépítész csak a nézőteret formálta át, Íves záródású köpenyfallal szegélyezte a nézőteret (székek száma 495), némileg bővítették a közönségforgalmi tereket, az öltözőket, és két díszletraktárat is odabiggyesztettek a színpadhoz. 1955-ben teljesen felújították, csak a színpadi nyílás körüli négy fal maradt meg a régiekből, az épület minden irányban kitágult. Az újabb megbízás 1979-ben érkezett a KÖZTI-hez, és ekkor kb. 130 fős állandó társulat számára kellett alkalmassá tenni az Alpár féle színházat. A lehetőségek, adottságok a hazai helyzetben szinte kivételesek: közvetlenül a teátrum mögött sok szabad hely állt rendelkezésre a bővítéshez. Csak egyetlen zavaró motívum volt, a jobb oldalon egy transzformátorház. A színháznak 1981 óta van önálló társulata.
Sajnos én sem leltem a ládát. A tűzcsap előtt megvan a rejtek, és mellette is találtam olyan drótos eszközt, ami esetleg a láda tartozéka lehetett valamikor.
Sajnos csak a helyszínen olvastam, hogy probléma van a ládával, így nem készültem javító szettel.
Nagyon kellemes a környék, szépen karbantartott ez a része a városnak.
Képek alapján, kérlek fogadd el a találatot.
(barátok elárulták a jelszót, mert hosszú ideig nem volt reakció)
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd! További tudnivalók a beteg ládákról.
Email-t küldtem a rejtőnek.
A csőben a láda belógatására szolgáló drótot megtaláltam, de láda helyett csak egy 30-40cm hosszú betonacél darab lógott rajta. A láda leeshetett a cső aljára, mert a drótot visszatéve műanyagnak ütközik alul, de sajnos kézzel nem értem le odáig.
Amúgy az épületer és a környéket szépen felújították.
50. születésnapi ládázás 17. találata lehetett volna, de a ládát látni lehet(a képen nem látszik sajnos), de megfogni már nem. Úgy tűnik, hogy a cső alján van.
Tekinthetjük covidos találatnak is. Mindent a szemnek, semmit a kéznek.
Néhány napos nyíregyházi tartózkodásom alatt szabadidőben - és a kijárási tilalommal nem érintett időszakban - sikerült néhány geoládát megkeresnem. Az impozáns látványt nyújtó színháznál többször is megpróbáltam megtalálni a dobozt, de nem jártam sikerrel, úgy láttam, teljesen be vam csúszva a rejtekadó csőbe.
Ha lehetséges, szeretnék egy jelszó nélküli megtalálást elfogadtatni a rejtővel.
N 47° 52,985' E 21° 42,623' 120 m [GCMZS+letérő]
N 47° 57,255' E 21° 42,696' 109 m [GCMZS+Parkoló]
N 47° 57,339' E 21° 43,091' 109 m [GCMZS+Móricz szobor]
