Megye/ország: Békés
Elhelyezés időpontja: 2013.09.15 17:00
Megjelenés időpontja: 2013.09.15 19:24
Utolsó lényeges változás: 2021.04.25 18:44
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1700 m
Megtalálások száma: 151 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Az emlékkövet, az N 47° 8.808 E 20° 53.625 koordinátákon találod, a rejtekhelytől 600 m.-re. A talapzatán is megtalálható a jelszó egy rézlapon. Az emlékkő és környezete természetvédelmi terület, azért a hagyományos láda távolabbra került. A láda méretei: 15X10X8 cm. A ládába TravelBug NEM helyezhető.
A Mirhó-gát emlékkövet a gát építésének 200. évfordulójára emelték 1987-ben Ecsegpusztán. Anyaga: Bronz, Ø18 cm; andezit, 85x170x115 cm.
A Tisza bal parti részén épült a Mirhó-gát, az első olyan létesítmény a Kárpát-medencében, mely nem csak lokális érdekeket képviselt, hanem hatása több vármegyére kiterjedt.
Az évente ismétlődő áradásokkor Pusztataksonynál a Mirhó-fokon lépett ki medréből a Tisza, és a Tiszántúlon a Körösökig-Berettyóig hömpölygött végig az ár, s borította vízzel hónapokra - ha nagyobb volt az árhullám, a következő esztendőig - a lapályokat, helyenként egybefüggő és terjedelmes lápot, mocsarat eredményezvén.
A Mirhó-gát építését a jobbágyi kötöttségektől önmagukat 1745-ben megváltó nagykunsági redemptus közösségek kezdeményezték, s a szomszédos Heves megyei földbirtokosok, no meg a Helytartótanács támogatását megnyerve, valamint a lakosság igen tetemes közmunkáját igénybe véve tudták végrehajtani.
Az első Mirhó-gát
Gyolcsi öblözetként ismert terület a Tiszától elzáró Mirhó-gát hossza 490 öl (930 méter) volt. A gátat a Nagykunság - nevezetesen: Kisújszállás, Karcag, Kenderes és Kunhegyes - közerővel 1754-ben építette, majd 1761-ben megerősítette. A Nagykunság érdekeivel azonosak voltak a taksonyi birtokos br. Orczy Lőrinc érdekei, aki 1767-ben továbbfejlesztette a Mirhó-gátat és a hullámverés ellen rőzsepokróccal, valamint védőfüzes telepítésével védte meg.
1770-ben, majd 1772-ben és 1774-ben olyan nagy volt az ár, hogy a gátat elszakította, illetve meghágta.
A gát 1776-os helyreállítását követően azt átvágták a Heves megyei földbirtokosok (és jobbágyaik) ugyanis úgy vélekedtek - vízmércék hiányában nem tudják megállapítani gondolkodásuk helyességét -, hogy a pusztító áradat a bal parti gát miatt önti-e el a jobb parti földjeiket, fenyegeti falvaikat? Újabb tíz éven keresztül ezért ismét szabadon csatangolhatott a víz a tiszántúli erekben, huzamosan víz alatt tartván a laposokat.
A második Mirhó-gát
A gát felsőbb helyen történt újjáépítését a "Hatkunság" (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton és Túrkeve) 1785-1787-ben hajtotta végre, "közerővel", Illéssy János nagykun kapitány vezetésével, a "vigyázó ingeniur" és minden helységből két-két molnár irányításával.
A gát, mint műszaki létesítmény megfelelt a várakozásnak: csaknem 100 éven keresztül, eredményesen védte az öblözetet a Tisza árvizeitől, egészen az 1876 március 23.-i árvízig, mely a gát jelentős részét tönkretette.
A Tisza partjára kihelyezett védvonal fokozatos erősítése és magasítása miatt a Mirhó-gátat, mint második védelmi vonalat az 1876. évi árvíz után újra helyreállították. Mint földmű ma is fennáll, de árvízvédelmi fővédvonal funkciója az egységes védvonal kiépítése óta nincs, csak árvízvédelmi lokalizációs vonalként szerepel és csak úttöltésként használják.
A Mirhó-gát árvízvédelmi története befejeződött, csak egy tábla és a vízügy emlékezete rögzíti helyét. No meg, most már ez a rejtés :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
* Itthonról:
Egy két és fél hetes Alföldi Kéktúra menet hozadéka ez a láda. Ezen idő alatt a Kéken 262 km-t, míg egyéb kitérésekkel - pl. GC-k miatt - több mint 300 km-t gyalogoltam az árnyéktalan gátakon, szántókon, ráadásul az elején pont belecsöppenve a 40+ fokos hőségbe. Később már "hűvösebb", 30+ fok volt. ;D
**
Igyekeztem korán indulni és a GC-ket lehetőleg reggel begyűjteni. A GCMIGA pont jó volt ebből szempontból, mert Ecsegfalván leszállva egyből mehettem cserkészni. Némi keresgélés után meglett a láda, ami tökéletes állapotban várja az újabb megtalálókat.
Természetesen nem álltam le a doboznál, hanem mentem tovább a kőig, ahol viszont nem keresgéltem már az alternatív jelszót.
Mai PÉV-vel közösen eltöltött ládatúránk második találata volt ez. Kicsit csalódottak voltunk, mert bár vettünk gáton autózáshoz engedélyt, az összes gát amin szerettünk volna elmenni, sorompóval zárva volt. Plusz a gátőr sem volt otthon. Így ehhez a ládához is sétáltunk egy jót. Az a fantasztikus csönd, a horizontig terjedő sík táj, a madarak, a nád suhogása, stb., stb., tényleg idilli közrnyezetet teremt. A láda könnyen meglett és az emlékkő is tetszett. Köszi a rejtést!
"(...) okosabb, ha mielőbb indulnak, bármit is találnak a gát és a folyókanyar mögött."
-Baráth Katalin ~ Az arany cimbalom-
A ládaoldalon megadott parkolóhelytől i dultunk egy nagy sétával a gát tetején. Elsőként a dobozt találtuk meg, igaz a nagy beszélgetésben kicsit már elhagytuk, így visszafordultunk a jelszóért. A gáton messzire elláttunk, de a közeli nádas, a birkanyáj a pásztorral, a szivattyútelep, az előttünk átvágó két őz és a magasra felröppenő vadkacsák mind felejthetetlen élmény lesz. A gát kanyarulatát elhagyva először az információs táblát pillantottuk meg. Közelről megnéztük az emlékkövet, majd visszabandukoltunk az autóhoz, és a forró teához.
Közös találat emiGrant-el.
N 47° 8,976' E 20° 54,804' [GCMIGA+parkoló]
N 47° 8,808' E 20° 53,625' [GCMIGA+emlékkő]
