Elhelyezés időpontja: 2013.09.15 17:00
Megjelenés időpontja: 2013.09.15 19:24
Utolsó lényeges változás: 2018.10.23 17:59
Utolsó változás: 2020.07.17 11:55
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Felhasználó: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1700 m
Megtalálások száma: 102 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Az emlékkövet, az N 47° 8.808 E 20° 53.625 koordinátákon találod, a rejtekhelytől 600 m.-re. Az emlékkő és környezete természetvédelmi terület, azért van a rejtés ilyen távol. A láda méretei: 15X15X8 cm. A koordináták kb. 10 m. pontosak. Ne FA tövében keresd. (A jelszó 8 betű.) A ládába TravelBug NEM helyezhető.
A Mirhó-gát emlékkövet a gát építésének 200. évfordulójára emelték 1987-ben Ecsegpusztán. Anyaga: Bronz, Ø18 cm; andezit, 85x170x115 cm.
A Tisza bal parti részén épült a Mirhó-gát, az első olyan létesítmény a Kárpát-medencében, mely nem csak lokális érdekeket képviselt, hanem hatása több vármegyére kiterjedt.
Az évente ismétlődő áradásokkor Pusztataksonynál a Mirhó-fokon lépett ki medréből a Tisza, és a Tiszántúlon a Körösökig-Berettyóig hömpölygött végig az ár, s borította vízzel hónapokra - ha nagyobb volt az árhullám, a következő esztendőig - a lapályokat, helyenként egybefüggő és terjedelmes lápot, mocsarat eredményezvén.
A Mirhó-gát építését a jobbágyi kötöttségektől önmagukat 1745-ben megváltó nagykunsági redemptus közösségek kezdeményezték, s a szomszédos Heves megyei földbirtokosok, no meg a Helytartótanács támogatását megnyerve, valamint a lakosság igen tetemes közmunkáját igénybe véve tudták végrehajtani.
Az első Mirhó-gát
Gyolcsi öblözetként ismert terület a Tiszától elzáró Mirhó-gát hossza 490 öl (930 méter) volt. A gátat a Nagykunság - nevezetesen: Kisújszállás, Karcag, Kenderes és Kunhegyes - közerővel 1754-ben építette, majd 1761-ben megerősítette. A Nagykunság érdekeivel azonosak voltak a taksonyi birtokos br. Orczy Lőrinc érdekei, aki 1767-ben továbbfejlesztette a Mirhó-gátat és a hullámverés ellen rőzsepokróccal, valamint védőfüzes telepítésével védte meg.
1770-ben, majd 1772-ben és 1774-ben olyan nagy volt az ár, hogy a gátat elszakította, illetve meghágta.
A gát 1776-os helyreállítását követően azt átvágták a Heves megyei földbirtokosok (és jobbágyaik) ugyanis úgy vélekedtek - vízmércék hiányában nem tudják megállapítani gondolkodásuk helyességét -, hogy a pusztító áradat a bal parti gát miatt önti-e el a jobb parti földjeiket, fenyegeti falvaikat? Újabb tíz éven keresztül ezért ismét szabadon csatangolhatott a víz a tiszántúli erekben, huzamosan víz alatt tartván a laposokat.
A második Mirhó-gát
A gát felsőbb helyen történt újjáépítését a "Hatkunság" (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton és Túrkeve) 1785-1787-ben hajtotta végre, "közerővel", Illéssy János nagykun kapitány vezetésével, a "vigyázó ingeniur" és minden helységből két-két molnár irányításával.
A gát, mint műszaki létesítmény megfelelt a várakozásnak: csaknem 100 éven keresztül, eredményesen védte az öblözetet a Tisza árvizeitől, egészen az 1876 március 23.-i árvízig, mely a gát jelentős részét tönkretette.
A Tisza partjára kihelyezett védvonal fokozatos erősítése és magasítása miatt a Mirhó-gátat, mint második védelmi vonalat az 1876. évi árvíz után újra helyreállították. Mint földmű ma is fennáll, de árvízvédelmi fővédvonal funkciója az egységes védvonal kiépítése óta nincs, csak árvízvédelmi lokalizációs vonalként szerepel és csak úttöltésként használják.
A Mirhó-gát árvízvédelmi története befejeződött, csak egy tábla és a vízügy emlékezete rögzíti helyét. No meg, most már ez a rejtés :)
Napnyugta előtt .. volt itt bazi nagy nyúl, szarvascsorda, meg két fekete kutya, de mind elszaladtak. Maradt egy nagy rakás erdőszéli csiperke, az meg velem jött. Az emlékkő messze volt ... A ládát egy szinttel feljebb rejtettem vissza. :)
AK Vésztő - Réhelyi Látogatóközpont - Mezőtúr szakasz közben.
Hmmm... Látogatóközpontból start, majd kávé és pecsét Ecsegfalván, s végül a szétrázós gát...
A láda hamar meglett, de az emlékkő még jó 600m onnan, aminek a telepítéskor megvolt az oka, de azóta változott a helyzet.... Mostmár nyugodtan el lehetne oda is dugni a dobozt, s talán jobb helye is lenne.
Nekem maga a hely nem érne egy ládát, de tulajdonképpen elfér...
Köszi
V_Gáborékkal bringáztam ma egy jót az Alföldi Kék útvonalán. Túrkevéről indultam és csatlakoztam a mai társakhoz és a Túzokrezervátumnál fordultam vissza és jól bringázható földutakon gurultam vissza az origóba. A ládát még Gáborékkal keretem meg. Nem nyűgözött le a rejtés és onnan a látnivaló még 500 méterre van, így gyanítom, hogy nem mindenki sétálja le azt a plusz egy kilométert az emlékkőig. Mi persze elgurultunk oda. Tetszett! Köszönöm!