A LÁDA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN TALÁLHATÓ.
Kérem, hogy a megközelítés során csak az erdészeti utat használjátok!
_____________________________________________________________
WAP
Új láda új helyen.
A forráshoz vezető út melletti facsoport hátsó oldalán 1,5 méter magasan felakasztva. Az úttól kb.10 méterre.
A régi láda a forrás jobb oldalán ugyanúgy megtalálható, kő mögött.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
_____________________________________________________________
Megközelítés
A ládát az Óhuta és Regéc közötti országúton lehet megközelíteni, a
N 48° 22,789' E 21° 23,421' 255 m [GCPFKT+elágazás] ponton kell lefordulni egy erdészeti útra, majd egy 1 km-es sétával jutunk el a forrásig.
Parkolni az úttal szemközti tisztáson érdemes.
N 48° 22,786' E 21° 23,422' 255 m [GCPFKT+parkoló]
A láda
A új láda új helyen.
A forráshoz vezető út melletti facsoport hátsó oldalán 1,5 méter magasan felakasztva. Az úttól kb.15 méterre.
Helyszín
A Pálos-forráshoz és a forrás vizének felduzzasztásával létrehozott Könnycsepp-tóhoz, egyes források szerint Barátok-tavához invitállak benneteket.
A forrás Óhuta határában található a Regéc felé vezető országút mellett egy dombtetőn, az úgynevezett Barátok dűlőben. A dűlő elnevezése a korábban a tó mellett álló pálos kolostor lakóira utal. Kutatások alapján hajdanán a Szent Fülöp és Jakab kolostor állott a forrás mellett. Az itt lakó szerzetesek fogták fel a forrás vizét valószínűleg halastó kialakítása céljából.
1547-ben felgyújtották, romjai jól láthatók.
A középkorban búcsújáró hely volt mert itt őrizték Szent László három ujját.
2012 szeptembere óta ismét felszentelt hely.
A környéken található pálos kolostorokról
Kiskun Magda Pálos kolostorok környékén című írásában találtok további információt, magáról a pálos rendről a
A rend oldalán tudhattok meg részleteket.
A pihenésre vágyók felfrissülhetnek a forrás kellemes, hideg vizétől. A tó és a romok mellett padok találhatók, főzőhely is van kialakítva. Minden adott a kellemes időtöltéshez.
(Az oldalt NZ0406 készítette.)
2016.07.18
Háromhuta Község Önkormányzatának megbízásából alaprajz hitelesítő feltárások kezdődtek az óhutai pálos kolostor templomában.
A feltárást végző kis csapat: Szörényi Gábor András, Gál Viktor, Galkó József, Kacsándi Tamás, Nagy Zoltán.
Beszámoló a feltárásról
Abaúj és Zemplén vármegye határán, Háromhuta falu fölött, megkapó szépségű réten találhatóak az óhutai pálos kolostor romjai. A Pálos-forrás melletti ligetesben 2-3 m magas romok hepehupás nyomai hirdetik az egykori remeterendi barátokat. A rendház mellett a jó vizű Pálos-forrás táplálja a kicsiny tavat, amiben a középkori szokásoknak megfelelően ma is halak lubickolnak. Így talán ma ez az egyetlen kolostorrom Magyarországon, ahol "működik" a középkori szerzetesek tava.
A szépen karbantartott rommező déli peremén feltételezett kolostortemplom feltárását 2016. július 18-án kezdtük a Herman Ottó Múzeum munkatársaival és háromhutai önkéntesekkel közösen.
A 14. század elején alapított és a 17. századig működött remeterendi közösség templomát Szent Fülöp és Szent Jakab tiszteletére szentelték. Az előzetes geodéziai felmérések alapján 12x7 m-es kiterjedésű kicsiny templom alaprajz hitelesítő feltárása a célunk.
A munka kezdetén több köbméternyi törmelékkövet gyűjtöttünk össze depóniákba - jók lesznek a későbbi helyreállításoknál. Az első munkanapon megtisztítottuk a szentély területét az "önmaga" omladékától, így mind jobban kezdett kibontakozni az apszis alaprajza. A nyolcszög három oldalával záródó poligonális falazat töréseiben hengertagos faloszlop elemek faragot kövei állnak in situ.
A második ásatási napon a délkeleti oldalon ablakfülke nyomaira bukkantunk, míg délutánra napvilágra került a templom oltáralapozása.
A beszámoló folytatódik...
Szörényi Gábor András régész, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese az alábbiakban számol be a kolostor történelméről, a feltárásról és annak eredményeiről;
Az óhutai pálos kolostor Szt. Fülöp és Jakab titulusú templomát 2016. júliusában tárták fel a Herman Ottó Múzeum munkatársai, számos lelkes háromhutai önkéntes közreműködésével.
A 14. század elején már biztosan létező rendházat több évszázadon keresztül lakták a pálos remete szerzetesek. A 14-15. század folyamán több oklevél is tudósít arról, hogy a barátok különböző -köztük királyi és királynéi - adományokban részesültek. A késő középkor virágzó évszázadait követően a kolostort a 16. század derekán érték az első csapások. A legsúlyosabb pusztítás 1547-ben történt, amikor Serédy Gáspár, Ferdinánd király hadmestere felgyújtotta a rendházat. Minden bizonnyal ezt követően rövid ideig még helyreállt itt az élet, de a 17. század derekán végleg elhagyta az utolsó barát is a kolostort, mely ezt követően fokozatosan pusztult. A lakatlan környék miatt a romok elkerülték a figyelmet, így a rendház területét a természet lassan visszahódította, amely ma 2-3 méter magas hepehupás rommezőként hirdeti az egykori pálosok nyomait. A feltárások a kolostor déli oldalát lezáró kicsiny templomot érintették. Célja az alaprajz felderítése és az egykori járószintek meghatározása volt. Az eredmény messze meghaladta az előzetes elvárásokat. A rommező alól egy összeomlott, de szerkezetében szinte teljesen kiszerkeszthető gótikus templom került napvilágra. A nyolcszög három oldalával záródó szentély faloszlopai és az omladékban talált zárókő alapján megrajzolható az egykori hálóboltozat. A délkeleti oldalon nyíló fülke fölött egy ablak rekonstruálható. Az omladékban fellelt apró sárgásfehér alapon vörös, barna és fekete festésű vakolatdarabok utalnak arra, hogy a falak és a boltozat is ki lehetett festve. A szentélyt boltozott diadalív rekesztette le a hajótól, ennek járószintje néhány lépcsőfokkal alacsonyabban lehetett az apszisétól. A hajó északi falán megtalált nyílás a kolostorba vezető egykori ajtó helyét jelölte. A templomban több oltár is lehetett, a főoltár alapozása a keleti zárófal előtt helyezkedik el, míg egy további oltáralapozás az északi diadalív pillér előterében került felszínre. Az omladékban gyűjtött számtalan apró zsindelyszög alapján joggal feltételezhető, hogy a templomot fa zsindely tető fedte.
Háromhuta Község Önkormányzatának, a Herman Ottó Múzeummal együttműködve középtávú célja a feltárt falak állagvédelme, majd pedig a templom teljes egészének feltárása. Hosszú távú cél a templom teljes rekonstruálása, ami a már eddig kiásott falak és építészeti részletelemek alapján minden bizonnyal lehetséges lesz.
A feltárásról napi beszámolókat a Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály facebook oldalán olvashatnak.
Figyelem!
A feltárt területek egy része jelenleg nyitottan hagyott, így megtekinthető. Az önkormányzat azonban arra kéri a kedves látogatókat, hogy ezeken a területeken fokozott figyelemmel járjanak és ne bolygassák meg a régészeti lelőhelyeket.
Addig is jó ládakeresést kívánok!
Hegedüs Zsuzsa
Láda karbantartás:
2018.11.03 Új láda, új log füzettel ajándékokkal.
Maradt a forrás mellett, amikor befejeződik a kolostor feltárás vissza kerül a kolostorba.
2021.05.08 Új láda, új log füzettel ajándékokkal. A forráshoz vezető út melletti facsoportra felakasztva.
2023.05.28 Láda karbantartás. A régi láda is kereshető a forrás jobb oldalán, kővel takarva.