---

WAP: 13 x 2 cm-es fekete PET előforma egy örökzöld bokorban kb 1,5 m magasan.
Kérlek logolás után oda helyezd vissza ahonnan kivetted, hogy a később érkezők is könnyen hozzáférjenek!
A ládában nincs íróeszköz, vigyél magaddal!
Kérlek körültekintően logolj, majd jól zárd le, és aztán rejtsd vissza! Köszönöm! :)

Pótjelszó:

 N 48° 7,429' E 21° 27,356' 100 m [GCRTUR+pótjelszó]
Fémlapon, derékmagasságban keresd!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Rakamaz és a láda megközelítése

Rakamazra Nyíregyháza és Tokaj felől is a 38-as főúton juthatunk el. A fő utcáról a körforgalomnál kell letérni, Nyíregyháza felől a 3. kihajtónál, Tokaj felől az 1. kihajtónál. (innen már látszik is a Turul emlékmű)
 N 48° 7,438' E 21° 27,430' 100 m [GCRTUR+letérő].
Parkolni a kisbolttal szemben lehet.  N 48° 7,431' E 21° 27,424' 97 m [GCRTUR+Parkoló]

A rakamazi szoborról
 N 48° 7,437' E 21° 27,397' 96 m [GCRTUR+Turul emlékmű]

A Szent Istvánról elnevezett római katolikus templom előtt, a Szent István úton 2009 október 9-e óta áll Bíró Lajos alkotása, egy hatméteres mészkőoszlop tetején egy turulmadár.
Az emlékoszlop egy szikláról indul, amelyen megtalálhatóak a honfoglalás-kori leletek legszebb darabjai. A közel 80 centiméter talapzatból, fölfelé karcsúsodó mészkőoszlop emelkedik ki, az alsó részén palmetta motívumos faragás látható, melyhez a rakamazi tarsolylemez szolgált mintául. A mészkőoszlop tetején jelenik meg a rakamazi hajfonatkorongon ábrázolt turul motívum, mely bronzból készült, mérete 1,6 méter.

A turulmadár

Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal azonosítható.Talán az altaj sólyommal, a kerecsensólyommal, a szirti sassal,a szakállas saskeselyűvel vagy a fakó keselyűvel.
A szó török eredetű, vadászsólymot jelent.
Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.

Turul az ősi magyar hitvilágban

Minden nép monda és mitológia világának meg vannak a maga totem állatai. A magyar hiedelemvilág egyik legmeghatározóbb szereplője a turul madár. A legendák kétszer is említik a turult.
A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni, méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el.
A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak.
Ennek a mondának a valóságos alapja az lehet, hogy a magyarok valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom fészkel.

A rakamazi turulmadár megtalálása

A rakamazi hajfonatkorong párt egy helyi óvónő vitte be 1956 május elején a nyíregyházi múzeumba, hozzá pedig egyenest a túróci Tisza-parton való homokkitermelés közben lelt Árpád-kori sírleletekből került. A leletmentésre készülő, de sajnos csak másnap a helyszínre érkező régészeket csak a szétdúlt sírok látványa fogadta, de a később a közelben talált sírleletekből, valószínűleg egy másik Árpád-kori település leletanyagából azért következtethetünk rá, hogy milyen szellemi színvonalon álló, milyen tárgyi kultúrával rendelkező lakosság élhetett a környéken.
A magasan képzett szakmai és művészi adottságokkal rendelkező mester, vagy mesterek által készített ötvösmunka, melynek az addigi, tehát az 1956 előtt feltárt honfoglalás-kori leletanyagban nem találni párját, esztétikai értékeit tekintve vetekszik a legpompásabb tarsolyaink szépségével. Azért írtam mestereket, mert a két korongot alaposan megvizsgálva az egyikén jól látható a hosszabb ideig tartó viselés nyoma, valamint az, hogy valószínűleg nem ugyanaz az ötvösművész készítette mindkettőt. Ez azt a feltételezést támasztja alá, hogy a lányok egy, az asszonyok pedig két korongot viseltek a hajukban, s elképzelhető, hogy a második korong a lány, talán hercegnő férjhezmenetele után készült.

A turulmadárról részletesebben itt olvashatsz.

Forrás: Wikipedia, Hunbaba, Mítoszok és legendák (blog)

Kellemes vadászatot, és jó vételt kívánok mindenkinek!
Jáger Patrik (haywire)'