WAP

N46 34.748 E17 38.577 - 10x15x5 láda talajszinten, két összenőtt fa gyökerei között. A gyerekotthon közel van, kérem figyeljetek a kereséskor!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Somogyvárra, a vármegye hajdani székhelyének egyik ma is szép helyére, a volt Széchenyi kastélyhoz szeretne a láda elvezetni titeket.

Megközelítés

A park felújítása után parkolni közvetlen a kastélynál lehet  N 46° 34,762' E 17° 38,752' 150 m [GCSVSZ+parkolo] .

A kastélypark szabadon, látogatható, de a kastélyban és a környezetében értelmi sérült gyermekek iskolája és nevelőotthona működik, ezért mindenkit kérnék a hely ésszerű időpontban való felkeresésére. A kastély az iskola engedélyével látogatható, az előcsarnok és a lépcsőház megtekinthető, a fentiek figyelemben tartásával. A bejárati ajtó iskolaidőben nyitva van, csak este zárják és riasztják be az épületet.

Somogyvár

Szent István király uralkodása idejében e vidéknek Koppány volt az ura, a hagyomány szerint székhelye is itt volt. Szent István király miután legyőzte Koppányt, Somogyvárt a somogyi királyi várbirtokok központjává tette. 1208-ból való az első említése egy oklevélben a Szent László király által Szent Egyed tiszteletére alapított itteni Benedek-rendi apátságnak. (A bencés apátság romjait a GCSOMV láda mutatja be, érdemes felkeresni!)
 1224-ben már városi kiváltságokat élvezett és várát - mely a 12 század elején a monostor köré épített várfalat jelentette - 1344-ben is említi egy oklevél. Az 1543-ban az ideérkező török sereg a monostor megtámadta és kifosztotta. A szerzetesek elmenekültek, a későbbiekben sem tértek már vissza, a templom és a rendházuk az enyészeté lett.
 Meg kell említeni, hogy a középkori település a mai községtől nyugatra, Váralja-puszta környékén volt.
 A somogyvári birtokok tulajdonviszonya sokszor változott az idők folyamán, mígnem 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek, a győri püspökség kormányzójának tulajdonába nem kerül. Innentől Somogyvár a Széchenyi család birtokában is maradt a 20. századig.

Széchenyi-kastély és sírkápolna

A mai kastély  N 46° 34,762' E 17° 38,792' [GCSVSZ+Kastély] építését feltehetően az 1800-as évek elején kezdték meg, 1835-ben már említést tesznek az itt lévő kastélyról. Gróf Széchenyi Dénes 1870-ben megnagyobbítatta, eklektikus stílusban átalakíttatta. Ezt a munkát folytatta fia, gróf Széchenyi Imre, mai szemnek talán kicsit szokatlanul. 1896-ban, saját költségén a kupahegyi apátság és templom maradványait kiásatta, majd az előkerült faragott kövek és, domborművek egy részét a kastély átépítéséhez használta fel. A csarnok falában jelenleg is több, innen származó kő látható.
 Mindenképpen meg említeni a kastély díszesen faragott, fa borítású lépcsőházát, mely szerencsére a mai napig épségben és teljes pompájában megmaradt. Meglepő módon a román stílusú motívumokkal díszített burkolatot egy helyi juhászlegény készítette, akit a gróf taníttatott ki erre a mesterségre.
 A parkjában található a Széchenyi-család klasszicista jellegű sírkápolnája  N 46° 34,782' E 17° 38,544' [GCSVSZ+Mauzóleum], amely a XIX. sz. második felében épült, tavasztól őszig nappal nyitott ajtókkal, rácson keresztül megtekinthető.
 A kastély 1946 óta általános iskola és sérült gyermekek nevelőotthona.

Széchenyi-kastély parkja

A kastély park védett terület.
 A kastéllyal együtt annak parkját ás átépítették. 1879-ben már jelentős mértékig elkészült, ekkor már a halastavak kialakítása is befejeződött. A park kialakításában tevékeny szerepe volt Kaposvár akkori főkertészének, a cseh Schilham Józsefnek.
 A kastély előtti nagy tisztás alatti völgy és újra emelkedő domboldal különlegesen szép kompozícióként jelenik meg az évszázados fenyők és lombhullatók keretében. A hajdani kastélykert 'egybeépült' a környező tájjal, erdővel. Az idelátogató gróf Széchenyi Zsigmond, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja így ír róla: "A kastélykert menetelesen olvadt át az erdőbe, perifériái elmosódtak, díszfái fokozatosan adták át helyüket a tölgynek, csernek, gyertyánnak, kavicsozott útjai észrevétlenül vadultak erdei ösvénnyé. Az arrafelé bolyongó nemigen tudta, kertben jár-e még, vagy már erdőben.
 A növénykülönlegességek közül említést érdemel a mamutfenyő, a páfrányfenyő, a nagyméretű lucfenyő, az erdei- és feketefenyő, a tiszafák, a hamisciprusok. Több mint kétszáz fa- és cserjefaj él itt. Különösen szépek a lombhullató fák közül a Somogyban őshonos ezüst hársak, de van itt sokféle tölgy, csoportokba ültetett hatalmas platánok, szürke nyár, vadgesztenye, csüngő japánakác.
A tó feletti erdőben az erdeinkben ritkán előforduló és védett erdei ciklámen is él.
 A parkban még felfedezhető a hajdan volt szépsége, de területén 1946 után a nevelőotthonhoz tartozó épületeteket építettek és sportpályák kerültek kialakításra.

Forrás
www.historicgarden.net
Somogyvár honlapja
Magyarország vármegyéi és városai - Somogy vármegye