WAP

1. N46 36,228 E17 37,689 - fa tábla első három karaktere
2. N46 36.445 E17 37.582 - mikro láda a sportpálya ÉNY-i sarkánál lévő bokor aljánál. A kastély felől közelítsd meg!

Jelszó: a két jelszórészlet egybeírva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Az első pont megközelítéséhez csak az út szélén tudsz parkolni.
A második pontnál parkolni a Park utcában érdemes:  N 46° 36,386' E 17° 37,561' 120 m [GCLAKI+parkolo]. Innen könnyen megközelíthető, nemkülönben a kastély bejárata . N 46° 36,382' E 17° 37,645' [GCLAKI+kastelyh]

Öreglak
Öreglak a Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában fekszik, Somogy megye északi részén, a Nagyberek déli peremén.
A falut régen áthatolhatatlan mocsár választotta el a megye egykori központjától, Somogyvártól, a lápból itt emelkedik ki Kupavár dombja, mely Koppány birtoka volt. A magaslatból belátni az egész Balatont, sőt a zalai és a veszprémi részeket is.
A település környéke már a bronzkor óta lakott. Első írásos említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékből származik. Egyházi iratokból az is kiderül, hogy a plébániatemploma 1456-ban Szent Bertalan tiszteletére lett felavatva.
A 15. századtól kezdve már gyakran szerepel oklevelekben a község, általában Lak megnevezéssel. Így említi az az 1449-ben kelt oklevél is, mely szerint ekkor a Bő nembeli Laki Thúz, Létai és Szecsényi (Szőcsényi) családok egyezkednek a terület birtoklása felett. Ekkor már bizonyosan épült, vagy már állt is a Laki Thúz család várkastélya. Bizonyíték erre Mátyás királynak az az 1464-ben hozott törvénye, mely szerint az 1439 óta épített várkastélyokat le kellett rombolni, viszont ez alól kivétel volt többek között Thúz János várkastélya Lakon.
1541 és 1566 között a laki vár elég fontos láncszem lehetett a végvári vonalban. Ezt igazolja az a 16. század második feléből fennmaradt két haditérkép is, melyek mindegyike feltünteti Somogy megye települései között Lak várának a helyét.
A vár és a település lakosságának sorsát Zrínyi Miklós 1663. évi téli hadjárata pecsételte meg, mely során sikertelenül próbálkozott Somogy vármegye visszaszerzésével. A bécsi udvar közömbössége miatt Zrínyi ekkor kénytelen volt önvédelemből Pécstől Kanizsáig az egész vidéket felégetni. A török megtorlásként a használható embereket a megyéből elhajtotta, a többit pedig legyilkolta. Így nem csodálható, hogy az 1671. évi összeírásban a megyében már csak 24 helység szerepelt, de Lak neve már nem.
Az idők folyamán Öreglak több tulajdonosváltást is megért, míg 1680-ban a Jankovics (későbbi Jankovich) család birtokába nem került. A község a család tulajdonában is maradt egészen a 20. század elejéig.

Vár
1.  N 46° 36,228' E 17° 37,689' 120 m [GCLAKI-1] fa táblán lévő felírat első három karaktere

Az egykori várkastély, a későbbi palánkvár maradványai a mai Öreglak község keleti szélén, a templomtól keletre található. A község keleti széle alatti észak-déli vizenyős völgy fölé magasodik a vár kis dombja, amely szabálytalan ovális alakú. A vár belső területe egy pince fölött magasodik kb. 50 méter hosszan és a vár belső területéhez viszonyítva 4 méter magasan.
Belső területe délkelet felé lejt, de a vár eredeti szintje bizonytalan. A vár északnyugati, nyugati és délnyugati szélét a ma is jó állapotban lévő mély árok határolja. A vár teljes területe 110x70 méter, a belső területe 66x50 méter.
2012-ben kis emlékhelyet avattak fel, a hajdan volt várfal a kapu stilizált részletével, mellette a hajdan volt vár látképét tartalmazó emlékművel.

Jankovich-kastély
2.  N 46° 36,445' E 17° 37,582' 120 m [GCLAKI-2] mikro láda a sportpálya ÉNY-i sarkánál lévő fa/bokor aljánál

Jankovics József 1825-ben született, az uradalom értékét nagyszerű építkezésekkel és beruházásokkal emelte, ő építtette a ma is álló laki kastélyt is, a falu legimpozánsabb épületét, mely a család állandó lakóhelye lett.
A kastély festői környezetben, ősi fáktól körülvéve az 50 kh-as őspark emelkedettebb helyén épült a 19. század közepén. Mivel az épület iratait széthordták, ezért pontosabb adatokkal erről nem rendelkezünk. A kastély több épületszárnyból áll. A főépület egy olyan manzárdtetős kastély, amely nyolc ablaktengely szélességre nyúlik és nála valamivel alacsonyabb és egyszerűbb szárnyban folytatódik. A főépülethez jobbról és balról is hosszú, földszintes épületszárnyak csatlakoznak. A baloldali szárny össze is van építve a főépülettel, ez volt egyébként a múlt század előtti kastély.
jeleneg az épültet nem használják - ez sajnos meg is látszik romló állapotán.

Forrás
www.oreglak.hu
Wikipedia