WAP Az öklömnyi zöld pöttyös kavicsot a jelzett út mentén álló fa talajszinti hasadékában találod.
A rejtés a
Börzsönyi források sorozat ötletének mátrai adaptációja, azzal megegyezően 10+1 pontból áll, minden pont egy önálló láda, a +1 pont helyének megismeréséhez szükséges a 10 helyszínen található jelszavak
kezdőbetűje, és utolsó száma.
Ajánlott parkoló Parádóhuta kezdetét jelző táblánál.
N 47° 54,473' E 20° 1,322' 310 m [GCMF07+parkoló]
Ha van egy órácskád inkább itt állj meg, és sétálj egyet! A kicsi település igazi hegyvidéki nyaralóhely hangulatot áraszt, a fekvése pedig kétségkívül lenyűgöző.
A sárga sáv
jelzésen indulva a templom mellett elhaladva jutsz el a forrásig, visszafelé - a harangtornyot érintve - a főutcán érsz vissza a kiindulóponthoz.
Drive in parkoló a forrás mellett.
N 47° 54,070' E 20° 1,430' 350 m [GCMF07+Drive in parkoló]
A Klarissza-forrást Károlyi Mihály a nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezte el.
Szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. Ivókúra formában vashiányos vérszegénység, ideggyengeség, kimerültség ellen alkalmazható. A vizet természetesen mindenki fogyaszthatja, kifejezetten üdítő hatású, jó szomjoltó, ezért távolabbról is jönnek ide vízért.
Mivel a forrás autóval elérhető, ezért széles körben népszerű a víznyerő hely, így a nap minden szakában számítani lehet sorban állásra. A forrásház külső-belső világítással rendelkezik, így az alkonyat sem vet véget a nyüzsgésnek.
Nem ritka, hogy valaki több tucatnyi palackkal érkezik, ehhez képest a forrás percenkénti 1-2 literes vízhozama nagyon kevés. Természetesen egy pohárnyit kaphatsz sorban állás nélkül is.
A közelben található a
Tót-berki-csevice kútja is,
N 47° 53,902' E 20° 1,014' 380 m [GCMF07+Tót-berki-csevice] melyet a sárga kör
jelzésen érhetsz el.
Itt két - gondosan lefedett - 20 cm átmérőjű csőből lehet meríteni a kevésbé szénsavas vizet.
Parádóhuta történelme 1708-ig nyúlik vissza, amikor II. Rákóczi Ferenc üveghutát létesített itt.
A gyár eleinte fagáz tüzeléssel üzemelt, és amint az erdő elfogyott körülötte, tovább "vándorolt". Az akkori gazdasági számítások alapján kifizetődőbb volt az üzemet áttelepíteni, mint a tüzeléshez szükséges fát odaszállítani. Így került ezután az üzem Szuhahutára, Ötházhutára és Fiskálihutára is, majd végleges helyére: Parádsasvárra.
Az erdő jelenléte mellett az üveghuta felállításának még két fontos tényezője volt. Az egyik a huta közelében lévő Gilice-völgyben bányászott üvegipari nyersanyag, a kvarchomok, régi nevén a "bókasó." Másik pedig a híres parádi víz, azaz a csevice - ugyanis az volt a kifizető és jó üzlet, ha a forrás napi 2000 literes hozamát a helyben gyártott üvegekben szállítják el és árusítják. Így az üveggyár az első időkben fő súlyt ezen üvegek gyártására fordította.
Ha itt jársz keresd fel a közeli
GCPOSU ládáját is.
A Mátra turistatérkép helynévmutatója 195 nevesített, további 325 név nélküli forrást, csevicét és kutat sorol fel, ezek közül választottam 11 érdekes helyszínt.
Az utóvulkáni tevékenység következtében számos különleges összetételű forrás található a hegységben, ezeket gyűjtőnéven csevicének hívják. A csevice szláv szó, savanyú vizet jelent, ezt Erdélyben borvíznek hívják.
A csevicék a hegység északi oldalán gyakoriak, leghíresebbek a Parád környéki a kénes gyógyforrások, de mint látni fogjuk a déli oldalon is előfordul.
A források, és a belőlük kialakult patakok vizét 2 folyó gyűjti össze. Nyugaton a Zagyva 62, keleten a Tarna 46 mellékág vízét vezeti a Tiszába.
Jó túrázást!
