Elhelyezés időpontja: 2015.07.11 11:24
Megjelenés időpontja: 2015.07.30 13:43
Utolsó lényeges változás: 2015.07.30 13:43
Utolsó változás: 2023.01.11 08:29
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2200 m
Megtalálások száma: 216 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
A normál méretű 8x12 cm-es, henger alakú láda a sziklatorony északi végénél, fejmagasságban, egy repedésben várja a megtalálókat. A megtaláláshoz nem kell sziklát mászni! Kérlek jól rejtsétek vissza a kis vackába!:)
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Egy kellemes, (oda-vissza) bő 4 km-es sétára invitállak titeket!
Lesz benne hűsítő forrás, hangulatos pihenőhely, babakocsival és bringával is könnyen járható út és végül pedig egy gyönyörű panorámájú sziklatorony.
A Zempléni-hegység turistakalauzból ismertető a kőről, egy másik irányból megközelítve
Hangulatos erdei sétaútszakaszon érjük el a felső vízművet, melyet a zöld jelzés hasonlóképpen kerül meg. A völgy észak felé emelkedik. Az árkos, vízjárta út a fiatalos sűrűjéből egy öreg bükkös alá ér, jobbra a korábbi tarvágás cseperedő sarjerdeje egészen a Gerendás-rétig húzódik. Ez a legkeletibb átjáró, "hágó" az Eszkála-tetőtől a Gergely-hegyig húzódó hosszú, kanyargós vonulaton, a nyereg tisztása (rönkrakodó) fontos útkereszteződés. Balról, délnyugat felől megérkezik az Újhutáról felkanyargó keskeny erdészeti műút, itt metsszük az Országos Kéktúra útvonalát. A zöld jelzés irányt tartva az aszfaltúton lefelé, a Komlóska-patak völgyébe ereszkedik.
Árnyas bükkösben, a völgy vízmosása felett egyre lejjebb harántolva követjük a hegyoldal kanyarulatait. Megkerüljük egy szűk oldalvölgy katlanját, az alsó kanyar előtt, a műút felett a Málnás-völgyi-kő meredek, 20 m magas riolit sziklatornya áll őrt. Tetejéről belátni a mély patakvölgyet, a szemközti tetőket, a tömött erdőket. Kellemes pihenőhely. Lassan leereszkedünk a völgy kiszélesedő aljára. Elhagyjuk a sűrűt, több a fény, szélesebb az útpászta, kelet felől két mellékvölgy is betorkollik. A Komlóska-patak hídja után, egy égeresnél balra találjuk az 1996-ban az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Sárospataki Osztálya által foglalt Káldy-forrást. Az aszfaltút keresztezi a Kemence-patak völgyét kísérő keskeny nyomközű vasutat (balra Komlósi-völgy v. m).
Rostádon kettéágazik a völgy. A sárga jelzés jobbra, a műúton Telkibánya felé vezet, balra, a Daru-forrás mellett, a kulcsos turistaházak előtt az Ördög-völgybe tart.
Kőzettani magyarázat a sziklatorony keletkezésére
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat a Szkalka-sziklát, a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt és a Pengőkőt.
A Zemplénről
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
Ennek a ládának inkább adnék 10 pontot. Kellemes séta sok-sok látnivalóval. Imádtuk, ahogy a patak követett bennünket!
Aztán, odaértünk a toronyhoz... és most hogyan tovább?
Jelentem, sikeresen abszolváltuk. Felfele négy-kéz-láb-mászás, lefele popón-csúszás :)
Nagyon élveztük!
Köszönjük, h megmutattad!
Megtaláltuk, köszönjük az élményt. [Geoládák v4.2.1]
A 4000. Kerek-kő (GCKEKO) pont után körbe jöttünk, hogy útba ejtsük ezt a helyszín is. Az aszfalton séta helyett mellette haladtunk, illetve a Komlóska-patak partján egy rövid szakaszon.
Vagány rejtés. Felfelé az első néhány lépés visszacsúszós, utána sima ügy. Körbejártuk a sziklát, fel is másztunk rá a mások oldalon.
A foltos szalamandrákra nagyon kellett vigyáznunk, hogy nehogy rájuk lépjünk. Lépten-nyomon ott voltak.
Erdész barátommal, annak unokájával valamint Kajlával ládáztumk BAZ megyebében. Az utolsó 200 méter igen szuszogtatós volt. Kellemes tavaszi napsütésben, jó volt itt lenni.
Köszönjük szépen a munkádat.
I. Kőkapu Trail 10km-es futóverseny utáni ládázás találata a családdal. Könnyű oda-és visszaút bitumenes úton. A sziklához nem egyszerű a nedves, sáros, csúszós terepen felkapaszkodni, de sikerült. Köszi! [Geoládák v3.12.10]
Zempléni hétvége második napja. A reggeli 5km-es GCARAN bemelegítés után átautóztunk Kőkapura és last minute lejártuk a GC20ZE multit. Itt már kellően fáradtak voltunk, és sok kilátópontot láttunk, így célirányosan csak a ládára mentem rá. Jó rejtés, nincsen túlbonyolítva.
TFTC!
5/2. nap Nyíregyháza és Zemplén - Pálháza környéke
Bicajjal...majdnem...a láda előtt 500 méterrel leesett és beszorult a lánc, gyalog vissza a sorompónál parkoló kocsihoz, aztán behajtottam a bicajért na meg a ládáért (mert közben arra járóktól megtudtam, hogy nem szokták lecsukni a sorompót, persze ezt azért senki ne vegye tutira).
[Geoládák v3.12.10]