Megye/ország: Bács-Kiskun
Elhelyezés időpontja: 2015.05.15 05:05
Megjelenés időpontja: 2015.05.15 09:08
Utolsó lényeges változás: 2022.03.18 12:22
Utolsó változás: 2023.04.14 14:15
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: QuadKan
Ládagazda: QuadKan Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 300 m
Megtalálások száma: 178, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP:
Hagyományos, kb. 16x11x6 cm-es műanyag doboz, tanyahely gémeskút melletti bokros részén, soktörzsű fa tövében faágakkal lefedve.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda az Illancs értékeit és kirándulóhelyeit bemutató sorozat ( GCKEHO, GCHAHO, GCSZMV) tagja, amely az egykori tanyai iskolák életének egyik jellegzetes helyszínére invitál Titeket a terület északkeleti határában lévő Bogárzó-pusztára.
A tanyai iskolák sajátos és különleges szerepe
Volt mikor az érdeklődés középpontjában álltak, máskor eltűrték létezésüket, alábecsülve szerepüket. Kiskunhalas külterületén ezen intézmények 1891-től 90 éven át működtek, s egy-egy pusztarésznek központjává váltak. Számuk az 1950-es években elérte a 31-et. Az 1960-as évektől folyamatosan szűntek meg, az utolsó az 1980-as évek elején fejezte be működését.
A pusztai iskolában a tanítók a tanítás, nevelés munkáján kívül a tanyai emberek ügyes-bajos dolgait is intézték, népművelő munkát végeztek, közösséggé szervezték nemcsak a tanulókat, de a felnőtteket is. Akik ezekben az iskolákban tanultak, akik ide jártak úttalan utakon, hóban, fagyban, sárban, vagy rekkenő hőségben, azokban az a szellemiség él, amelyet ezek az iskolák árasztottak magukból. Mindannyian sorsközösséget vállaltak, a magárahagyatottságból eredő egymásrautaltságot, a máig ható közösségformáló erőt.
Talán ez a magyarázata annak is, hogy az iskolák bezárását követően még 25-30 évvel is találkoznak a volt tanulók, ma is örülnek egymásnak, tisztelettel emlékeznek volt nevelőikre.
Tanyai oktatás és népművelés
Az elemi népiskolákban hatosztályos képzés folyt, mely kötelező jellegű volt minden 6-12 éves számára. Az iskolák szerkezete, szervezete, művelődési anyaga hosszú ideig azt a célt szolgálta, hogy a kétkezi munkásoknak, a parasztoknak adjon egy olyan ismeretanyagot, mellyel munkájukat el tudják végezni megfelelő szinten. Azok iskolája volt, akik nem tanultak tovább. Nevelési szempontból a valláserkölcs dominált, melyet a minimális alapismereti anyagon kívül sekélyes földrajzi és történelmi ismeretek egészítettek ki.
1925 után Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter által kezdeményezett tanterv és tananyag a kulturális elmaradottság csökkentését célozta. A tanyai iskolai oktatás népművelési tevékenységgel egészült ki, és minden tanyai iskolában könyvtárat hoztak létre.
Bogárzó az iskola építése előtt "Bogárzónak azt a területet nevezték a pásztorok, ahol a nyári melegben a bögöly és más rovarok csípésétől szenvedő, bogárzó szarvasmarhák a mély fekvésű földeken összegyűlő vizekben vagy a homokon találtak enyhülést. A víz meg az úszó homok pusztította az állatok bőre alá furakodó rovarokat."
Kiskunhalason a tanyákra történő település a 19. század közepétől gyorsult fel az olcsó földszerzés következtében (1930-ban már 3595 tanya volt a város külterületén).
Bogárzó környékén (Szarkás-Debeák, Rekettye) 1912-ig viszont egyetlen iskola sem épült mivel a református városvezetés nem foglalkozott a főleg katolikusok által lakott tanyák sorsával, és így a nagy távolság és a szegénység miatt a tanulók döntő része iskolázatlan maradt (felmentést kaptak a tankötelezettség alól). A szülők esetenként úgynevezett "zugiskolák" felállításával (egyes tanyákon, saját költségükre fogadtak nem képzett tanítókat) próbálták elérni, hogy gyermekeik legalább a legalapvetőbb ismeretekhez juthassanak. 1875-ben a halasi zugiskolákba száznál több iskoláskorú gyermek járt.
Miután a városban olyan helyzet alakult ki, hogy már a belterületi tantermekben sem fértek el a tankötelesek, 1910-ben döntés született 3 belterületi mellett 8 tanyai iskola felépítésére is.
Bogárzói iskola története
Földrajzi okokból a bogárzói iskola a várostól 13 kilométerre, a Kecelre vezető műúttól nyugatra, az úgynevezett kisszállási és a császártöltési földutak találkozásánál épült fel 1912-ben.
A tanítás 1913 február 1-jén kezdődött meg. Mivel Bogárzón viszonylag kevés tanya volt, a tanulók többsége a környező pusztákról járt ide (Debeák, Rekettye, Felsőkistelek, Imrehegy, Kéleshalom). Az iskolaépülethez több mint egy holdas telek tartozott. Ennek egy részén a gazdasági ismétlő iskola céljainak megfelelően konyhakertet alakítottak ki, más részébe szőlőt és gyümölcsfákat telepítettek. A telken alakították ki a leventék gyakorló területét is.
Az építtetőknek gondjuk volt arra is, hogy ezek az épületek szépek is legyenek. Sváb Gyula építész választotta ki a típustervek közül a halasi tanyai iskoláknál megvalósítandót. Az ablakok fölötti mezőkön halasi csipkére (GCHACS) emlékeztető díszítések voltak, amit azóta a felújítások során sajnos levakoltak. Az épületből a közművek hiányoztak, a vizet sokáig az udvaron lévő "Norton" rendszerű kút szolgáltatta, ami még ma is megcsodálható antik darab. A WC az épületen kívül volt, a villanyt csak 1970-ben vezették be, telefont sohasem kapott az iskola. 1960-ban a túlzsúfoltság miatt még két tantermesre bővítették, majd 1976-ban megszűnt a tanítás. 1979-ben az épületet átalakították szociális otthonná és mintegy tíz éven át az idős, magára maradt emberek otthonává vált. Ekkor nyerte el az épület a mai képét, az udvar felöli bővítéssel.
Támogatást érdemel a jelenlegi tulajdonosnak az a törekvése, hogy a volt iskolaépületben és telkén erdei iskola létesüljön.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A kaputól kicsit megijedtünk, de aztán a logokat olvasva bátran megemeltük és bementünk. Nagyon nyugodt hely, köszi, hogy megmutattad [Geoládák v4.5.6]
1500. találatunk. A mérföldköves ládákat mindig megtervezzük jó előre, most kicsit nehéz volt. Amikor keresgéltem az úticélunknak megfelelő ládákat, valahogy megakadt a szemem ezen a ládán. Meg kell mondjam, kicsit csalódás volt, mást vártam. A rejtekhely is lehangoló.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Nem túl megnyugtató a két kapu, de végül is mindkettőn átjutottunk.
A szomszédban most dolgoztak a gyümölcsfák között gépekkel, talán ezért volt nyitva a kapu. Miért került oda a doboz? Gémeskút már nincs. A közelében most egy sitthalom van. A "látványos" rész, az iskola és a régi udvari játékok a kerítés mögül láthatók.
Épp leparkoltunk az ajánlott parkolónál, az iskola mellett, mikor megállt mellettünk egy autó, amiből kérdezték, hogy a geoládáért jöttünk-e, igenlésünkre mondták hogy nyugodtan átmehetünk a kapun, nyitva van mindkettő. Így nyugodtan elsétáltunk a rejtekig, meg vissza.
Köszi a lehetőséget!
Itthon nem olvastam el a rejtés leírást és a logokat.
Mire oda értünk a telefonon térerő sem volt és pontosan így nem tudtuk, hogy hol keressük.
Így a becsukott kaput nem mertük kinyitni, de gps jel alapján a kapun túl kellett volna menni.
Oda haza olvastam, hogy nyugodtam belehetett volna menni.
Kérem a rejtőt, hogy a képek alapján a találat elfogadását.
Köszönöm.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A láda újra a helyén van. További jó keresést! Érdekes volt, hogy egy kerítéskapun keresztül kellett menni, egyáltalán nem éreztem biztonságosnak. Megvan, tehát ide se kell többet jönni! Olívia, Ulrik és Dóra mama [Geoládák v4.2.5]
N 46° 26,725' E 19° 21,265' 125 m [GCBOGI+keceliut]
N 46° 26,450' E 19° 21,117' 125 m [GCBOGI+parkolo]
N 46° 22,807' E 19° 17,526' 140 m [GCBOGI+keles]
N 46° 25,892' E 19° 19,078' 130 m [GCBOGI+tanya]
N 46° 26,557' E 19° 22,826' 131 m [GCBOGI+kakashegy]
