Elhelyezés időpontja: 2015.05.15 05:05
Megjelenés időpontja: 2015.05.15 09:08
Utolsó lényeges változás: 2015.05.23 18:33
Utolsó változás: 2015.06.15 21:32
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: QuadKan
Felhasználó: QuadKan Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 300 m
Megtalálások száma: 107, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
WAP:
Hagyományos, kb. 16x11x6 cm-es műanyag doboz, tanyahely gémeskút melletti bokros részén, soktörzsű fa tövében faágakkal lefedve.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
Ez a geoláda az Illancs értékeit és kirándulóhelyeit bemutató sorozat ( GCKEHO, GCHAHO, GCSZMV) tagja, amely az egykori tanyai iskolák életének egyik jellegzetes helyszínére invitál Titeket a terület északkeleti határában lévő Bogárzó-pusztára.
A tanyai iskolák sajátos és különleges szerepe
Volt mikor az érdeklődés középpontjában álltak, máskor eltűrték létezésüket, alábecsülve szerepüket. Kiskunhalas külterületén ezen intézmények 1891-től 90 éven át működtek, s egy-egy pusztarésznek központjává váltak. Számuk az 1950-es években elérte a 31-et. Az 1960-as évektől folyamatosan szűntek meg, az utolsó az 1980-as évek elején fejezte be működését.
A pusztai iskolában a tanítók a tanítás, nevelés munkáján kívül a tanyai emberek ügyes-bajos dolgait is intézték, népművelő munkát végeztek, közösséggé szervezték nemcsak a tanulókat, de a felnőtteket is. Akik ezekben az iskolákban tanultak, akik ide jártak úttalan utakon, hóban, fagyban, sárban, vagy rekkenő hőségben, azokban az a szellemiség él, amelyet ezek az iskolák árasztottak magukból. Mindannyian sorsközösséget vállaltak, a magárahagyatottságból eredő egymásrautaltságot, a máig ható közösségformáló erőt.
Talán ez a magyarázata annak is, hogy az iskolák bezárását követően még 25-30 évvel is találkoznak a volt tanulók, ma is örülnek egymásnak, tisztelettel emlékeznek volt nevelőikre.
Tanyai oktatás és népművelés
Az elemi népiskolákban hatosztályos képzés folyt, mely kötelező jellegű volt minden 6-12 éves számára. Az iskolák szerkezete, szervezete, művelődési anyaga hosszú ideig azt a célt szolgálta, hogy a kétkezi munkásoknak, a parasztoknak adjon egy olyan ismeretanyagot, mellyel munkájukat el tudják végezni megfelelő szinten. Azok iskolája volt, akik nem tanultak tovább. Nevelési szempontból a valláserkölcs dominált, melyet a minimális alapismereti anyagon kívül sekélyes földrajzi és történelmi ismeretek egészítettek ki.
1925 után Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter által kezdeményezett tanterv és tananyag a kulturális elmaradottság csökkentését célozta. A tanyai iskolai oktatás népművelési tevékenységgel egészült ki, és minden tanyai iskolában könyvtárat hoztak létre.
Bogárzó az iskola építése előtt "Bogárzónak azt a területet nevezték a pásztorok, ahol a nyári melegben a bögöly és más rovarok csípésétől szenvedő, bogárzó szarvasmarhák a mély fekvésű földeken összegyűlő vizekben vagy a homokon találtak enyhülést. A víz meg az úszó homok pusztította az állatok bőre alá furakodó rovarokat."
Kiskunhalason a tanyákra történő település a 19. század közepétől gyorsult fel az olcsó földszerzés következtében (1930-ban már 3595 tanya volt a város külterületén).
Bogárzó környékén (Szarkás-Debeák, Rekettye) 1912-ig viszont egyetlen iskola sem épült mivel a református városvezetés nem foglalkozott a főleg katolikusok által lakott tanyák sorsával, és így a nagy távolság és a szegénység miatt a tanulók döntő része iskolázatlan maradt (felmentést kaptak a tankötelezettség alól). A szülők esetenként úgynevezett "zugiskolák" felállításával (egyes tanyákon, saját költségükre fogadtak nem képzett tanítókat) próbálták elérni, hogy gyermekeik legalább a legalapvetőbb ismeretekhez juthassanak. 1875-ben a halasi zugiskolákba száznál több iskoláskorú gyermek járt.
Miután a városban olyan helyzet alakult ki, hogy már a belterületi tantermekben sem fértek el a tankötelesek, 1910-ben döntés született 3 belterületi mellett 8 tanyai iskola felépítésére is.
Bogárzói iskola története
Földrajzi okokból a bogárzói iskola a várostól 13 kilométerre, a Kecelre vezető műúttól nyugatra, az úgynevezett kisszállási és a császártöltési földutak találkozásánál épült fel 1912-ben.
A tanítás 1913 február 1-jén kezdődött meg. Mivel Bogárzón viszonylag kevés tanya volt, a tanulók többsége a környező pusztákról járt ide (Debeák, Rekettye, Felsőkistelek, Imrehegy, Kéleshalom). Az iskolaépülethez több mint egy holdas telek tartozott. Ennek egy részén a gazdasági ismétlő iskola céljainak megfelelően konyhakertet alakítottak ki, más részébe szőlőt és gyümölcsfákat telepítettek. A telken alakították ki a leventék gyakorló területét is.
Az építtetőknek gondjuk volt arra is, hogy ezek az épületek szépek is legyenek. Sváb Gyula építész választotta ki a típustervek közül a halasi tanyai iskoláknál megvalósítandót. Az ablakok fölötti mezőkön halasi csipkére (GCHACS) emlékeztető díszítések voltak, amit azóta a felújítások során sajnos levakoltak. Az épületből a közművek hiányoztak, a vizet sokáig az udvaron lévő "Norton" rendszerű kút szolgáltatta, ami még ma is megcsodálható antik darab. A WC az épületen kívül volt, a villanyt csak 1970-ben vezették be, telefont sohasem kapott az iskola. 1960-ban a túlzsúfoltság miatt még két tantermesre bővítették, majd 1976-ban megszűnt a tanítás. 1979-ben az épületet átalakították szociális otthonná és mintegy tíz éven át az idős, magára maradt emberek otthonává vált. Ekkor nyerte el az épület a mai képét, az udvar felöli bővítéssel.
Támogatást érdemel a jelenlegi tulajdonosnak az a törekvése, hogy a volt iskolaépületben és telkén erdei iskola létesüljön.
A magánterület tábla miatt nem mertünk bemenni, a kiabálásunkra pedig odajött egy nem éppen kistestű kutya. 5 perc kitartó várakozás és jó napotozás után előkerült a tulaj, aki boldogan beengedett, a kutya, Cesar pedig bokán nyalt bennünket. Köszönet annak, aki zsepit tett a ládába, életmentő volt. :) A kapu senkit ne tévesszen meg, simán be lehet menni, a tulaj szerint akár kocsival is. A láda azonban nincs messze, egy pár perces séta a bejárattól. [Geoládák v3.5.4]
A 12-es km kő megállóban levettem a bicajomat az autóbuszról és nekiindultam a mára tervezett túrának. Az iskolához gyorsan eljutottam. Körbenéztem a kerítésen kívülről, majd elindultam a ládát megkeresni. Szerencsére az ominózus kapuk zárva voltak, így akadálytalanul eltudtam menni a ládához. A kapukkal csak akkor van baj, ha a két szemben lévő kapu nyitva van és összeérnek a szárnyai. Akkor valóban elzárhatják az utat, de a tiltó tábla csak zárt állapotban érvényes. A láda mellöl felriasztottam egy őzikét. Könnyen megtaláltam a ládát, mely ebben az évben az első találatom. Azt nem igazán értem, hogyan kerülhetett oda egy nagy rakás építési törmelék. Vissza Kiskunhalas felé biciklizve bekanyarodtam a Kakashegy nevű geodéziai mérőtorony felé, melyhez egy kilométeres homokút vezet. Azon tornyok közé tartozik, melyekre fel lehet menni és nincs tele döglött galambbal és guanóval. Fent remek körpanoráma tárult elém. Felírtam a torony igazoló kódját a túrafüzetembe és vissza bicikliztem a városba ahol felszálltam a hazafelé tartó buszra.
Köszönet a rejtésért! Sajnos végig volt egy olyan érzésem, hogy illetéktelenül járunk magánterületen, habár a dolog elég félreérthető. Végül úgy értelmeztük, hogy az úton keresztbe tett és magánterületet jelző táblás kapu akkor érvényes, ha az a mellette jobbra-balra lévő kapunyílásokra van ráhajtva. A kitűnő leírásban lehetne pár szóval hivatkozni arra, hogy hogyan értelmezhető az úton keresztbe álló kapu, tényleg magánterület-e az út, a mellette lévő megánterületről nem rohannak-e ki kutyák. Ugyanis ha a kapu az úton keresztbe áll, akkor a mellette lévő kapunyílások szabadon állnak! Érdekes és szép az akácos-selyemkórós-homokos elhanyagolt rész sajátos alföldi megjelenése.
Temetésen voltunk ma Kiskunhalason, hazafelé ez volt az első láda, amit megkerestünk. Itt öltöztünk át ládakereső ruhába az iskola mellett. Ha nagyon őszinte leszek, akkor be kell vallanom, hogy nem ez a megye legszebb helye, de akkor is jó, hogy eljöttünk ide, mert bizony érdekes a történelme! A zártnak tűnő kapuk először megtévesztettek, de kiderült, hogy azok éppen tárva vannak :)
Névnapozásos ládatalálat lett :D
A napot Kecelen és térségében töltöttük és úgy gondoltuk visszafele még elcsípünk egy ládát is azért.
Szerintem teljesen felesleges annyira messzire elrejteni, főleg amennyire könnyű volt megtalálni. A környéken érdemes vigyázni azért, néhány kis elágazó, kitaposott "utat" lehet a sűrűjében fellelni, aki jobban körbenéz a környéken.. Sörösdobozok, konzervmaradványok és további "érdekességek" is néhol..
Az iskola része egyébként szuper, nagyon sajnáltuk,hogy nem lehet bemenni körbenézni egy kicsit. Biztosan sok emléket őriz a helyszín.
B+Sz
Köszönjük megtaláltuk!:) Viszont a bejutás tényleg a kapu miatt nem egyszerű ha nyitva van mindkettő. Másodszorra jöttünk vissza, csukva voltak betudtunk jönni. Arra valami megoldás kellene???? [Geoládák v3.4.0]
Képek alapján légy szíves elfogadni. A birtok egy jóbarátomé, de nem volt ott, kerítésen nem terveztem átmászni gyerekekkel. A körtét metszik a gépről.
Tettünk egy közel 4 km-es kört a birtok körül.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Bár a javasolt parkolóhelytöl a ládához vezető út elejét kapu "zárja" el magánterület táblával, ha jobban megnézitek a két kapuszárnyat rájöttök, hogy a dolog nem az aminek elsőre látszik. A magánterület tábla valójában a tanya kapuján van, míg a másik szárny a gyümölcsösé. Ha mindkettő nyitva úgy tűnik mintha az utat zárná el. Ügyes! Azért mi beszéltünk a tanyán élő hölggyel is, aki nagyon barátságos volt, még a kaput is "megnyitotta".[Geoládák v2.2.5]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (107 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.