Az 50. ládánk ("Samunál" történt) megtalálását megünneplendő ötlött föl bennünk, hogy elhelyezünk mi is egyet azon a helyen, ahol 2 évvel korábban, egy szombat délután annyira elidőztünk, hogy már nem maradt időnk a fent nevezett meglátogatására. A rejtés egy hirtelen jött ötlet volt, előre nem is készültünk rá.

A ládának elég hányatott sorsa volt. Az idők folyamán számos alkalommal tűnt el, volt hogy már pár nappal az újratelepítés után. Készült számos speciálisan álcázott változata, amelyek tovább kitartottak, de az ő sorsuk is hasonlóan alakult. A ládamentes időszakok áthidalására ötlöttem ki azon "kvázivirtuális" megoldást, mely szerint a jelszót (szintén számos alkalommal) a rejteket adó kőkupac alján található kövek némelyikére is felírtam, amelyeknek szintén igen gyakran hűlt helyét lehetett találni, sőt gyakran maga a kupac is eltűnt. De nem adtam fel. Jelen állás szerint négy lehetőség van a jelszó megtalálására:
(i) A Kálvária-dombon tetején kialakított új korlát végében a csőből kivehető egy kis műanyag henger a jelszóval.
(ii) A Kálvária-dombon álló kápolnához és magához a Kálváriához a sziklás domboldalon egy korlátokkal biztosított ösvényen lehet feljutni. Azon pihenőig kell emelkedve, vagy ereszkedve, ahol a (kvázi)vízszintes terep talaját nem az alapkőzet adja, hanem azt egy vékony mállott réteg fedi, az ösvény fal felöli oldalán, a talajszinten van egy odú,  N 47° 38,329' E 18° 18,936' 163 m [GCTTSB+alternatív jelszó1]. Visszatérve a régi gyakorlathoz a jelszót az odúban kőkupacot alkotó kövek némelyikére is felírtam (jó sokra).
(iii) Alternatív megoldás: a felfelé induló ösvény indulásától jobbra a keríítés mellett áll egy tájékoztató tábla  N 47° 38,323' E 18° 18,932' 153 m [GCTTSB+alternatív jelszó2], ennek hátulján is elhelyzetem egy mágneses jelszóhordozót a többi logó közt elhelyezve. Ezenkívül biztos, ami biztos alapon fél méterre a fémkerítés korlátján is hagytam egy még kisebb, szintén mágneses, csak hosszúkás formátumú jelszóhordozót az alsó merevítő alján, soliter függőleges oszlopnál.
(iv) Alternatív megoldásként, illetve azok számára, akik ki szeretnék hagyni a mászást, továbbá a láda eltűnése esetére laminált lapka az új korlát másik végében, annak utolsó oszlopán, a Söréttorony tövében  N 47° 38,410' E 18° 18,886' 170 m [GCTTSB+alternatív jelszó3]. Itt is van egy tartalék: körülbelül egy méterre légvonalban egy kis filmes dobozka a jelszóval a fal egy mélyebb üregében a legfelső kősor alján.
(v) Újabb alternatív megoldásként elhelyeztem egy fekete filmes dobozt is jelszóval a Kőkörön. A bazalt oszlop  N 47° 38,338' E 18° 18,899' 150 m [GCTTSB+alternatív jelszó4] felső két sziklája közti rés adta magát rejtekként (a kőkör belseje felől keresgélj).
(vi) Ultima ratio. Ha minden, minden elfogyott ("igyál egy kis konyakot; agyő Bandi" írta volt Ady egy kevésbé ismert versében) ott egy info tábla  N 47° 38,282' E 18° 18,935' 150 m [GCTTSB+ultima ratio] az ELTE Geológus kert bejáratánál. Arról is összeszedheted a hatbetűs jelszót, a következő 6 karakter kibogarászásával:
1-3.: jobb alsó kép felirat első kettő + az utolsó betűje;
4.: első záró idézőjel utáni;
5.: utolsó kötőjel utáni;
6.: első kötőjel utáni harmadik.
Jó kincsvadászatot!
..........................................................................................

A környékről:

Tata ősi magja az akkor még mocsaras térszínből kiemelkedő szikla kibukkanásokra épült. Ezek közül már messziről szembetűnik a Kálvária-domb, melynek geológiai felépítése a város alatti sziklarétegekkel gyakorlatilag azonos. Egészen meglepő, hogy ilyen óriási tektonikus törésvonal /tata-bicskei árok/ és az ennek nyomvonalán kialakult széles völgy közepén egy ilyen kis sasbérc emelkedik ki. A földtörténet középkorának kőzeteit legjobb feltárásban a Kálvária-dombon tanulmányozhatjuk, itt szinte teljes keresztmetszetet kapunk a mezozoikumról. A tatai Kálvária-domb ősidőktől fejtett jura-triász dachsteini mészkő bányájában három kürtővel nyílik a felszínre a város legnagyobb barlangja. A hosszú évszázadokig folytatott kőfejtés miatt a Kálvária-dombot és környékét igen jól feltárták. Itt szépen parkosított, magyarázó táblákkal ellátott bemutatóterületet alakítottak ki, sőt, kőpark jelleggel még Magyarország jellegzetes kőzet típusai és ásványi nyersanyagai is kiállítóhelyet kaptak a régi kőfejtő udvarában. A bemutató terület az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szabadtéri Geológiai Múzeuma .

Tata legmagasabb dombján a Fellner Jakab építette kápolna, vele szemben a 30 m magas, 1934-ben épült sörétgyár tornya , melynek tetejéről gyönyörű a panoráma, és az 1770 tájáról származó Kálvária szoborcsoport is megtalálható. A városra és annak környékére egyébként szinte az egész dombról csodálatos a rálátás. Az Országos Természetvédelmi Tanács a Kálvária-dombot 1958-ban védetté nyilvánította.