Elhelyezés időpontja: 2002.09.21 16:30
Utolsó lényeges változás: 2024.03.15 21:53
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Gergő, Szeder, Marcus, Zsuzska és Lacus
Ládagazda: álomfogók Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 2297 + 14 sikertelen + 36 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 2.0 megtalálás hetente
WAP: 1. Ládika a korlát végénél, a csőben.
2. Alternatíva1: jelszó az odúban kőkupacot alkotó köveken.
3. Alternatíva2: laminált lap a kerítés egy korábbi, megkurtult oszlopában, talajszinten.
4. Alternatíva3: laminált lap az új korlát utolsó oszlopán + kis dobozka a jelszóval a csőben + laminált lapocska a szomszédos keret bal alsó sarkában.
5. Alternatíva4: innen 10 méterre levő üres nagy tábla hátoldalának jobb és bal alsó sarkában egy-egy laminált lap.
-------------------------------------------------------------------
Az 50. ládánk ("Samunál" történt) megtalálását megünneplendő ötlött föl bennünk, hogy elhelyezünk mi is egyet azon a helyen, ahol 2 évvel korábban, egy szombat délután annyira elidőztünk, hogy már nem maradt időnk a fent nevezett meglátogatására. A rejtés egy hirtelen jött ötlet volt, előre nem is készültünk rá.
A ládának elég hányatott sorsa volt. Az idők folyamán számos alkalommal tűnt el, volt hogy már pár nappal az újratelepítés után. Készült számos speciálisan álcázott változata, amelyek tovább kitartottak, de az ő sorsuk is hasonlóan alakult. A ládamentes időszakok áthidalására ötlöttem ki azon "kvázivirtuális" megoldást, mely szerint a jelszót (szintén számos alkalommal) a rejteket adó kőkupac alján található kövek némelyikére is felírtam, amelyeknek szintén igen gyakran hűlt helyét lehetett találni, sőt gyakran maga a kupac is eltűnt. De nem adtam fel. Jelen állás szerint négy lehetőség van a jelszó megtalálására:
(i) A Kálvária-dombon tetején kialakított új korlát végében, a kupak levétele után a csőből kivehető egy kis műanyag henger a jelszóval és egy kis ceruzával.
(ii) A Kálvária-dombon álló kápolnához és magához a Kálváriához a sziklás domboldalon egy korlátokkal biztosított ösvényen lehet feljutni. Azon pihenőig kell emelkedve, vagy ereszkedve, ahol a (kvázi)vízszintes terep talaját nem az alapkőzet adja, hanem azt egy vékony mállott réteg fedi, az ösvény fal felöli oldalán, a talajszinten van egy odú, N 47° 38,329' E 18° 18,936' 163 m [GCTTSB+alternatív jelszó1]. Visszatérve a régi gyakorlathoz a jelszót az odúban kőkupacot alkotó kövek némelyikére is felírtam
(iii) Alternatív megoldásként, illetve azok számára, akik ki szeretnék hagyni a mászást, továbbá a láda eltűnése esetére laminált lapka a kerítés egy korábbi, megkurtult oszlopában, talajszinten N 47° 38,332' E 18° 18,942' 170 m [GCTTSB+alternatív jelszó2].
(iv) Alternatív megoldásként, illetve azok számára, akik ki szeretnék hagyni a mászást, továbbá a láda eltűnése esetére laminált lapka az új korlát másik végében, annak utolsó oszlopán, a Söréttorony tövében N 47° 38,410' E 18° 18,886' 170 m [GCTTSB+alternatív jelszó3].
(v) És végül egy ráadás. (iv)-től kb. 10 méterre áll egy hatalmas, de üresen tátongó tábla. Hátoldalának bal alsó sarkába is becsusszantottam egy laminált lapot, csak a gc logo látszik ki.
Tata ősi magja az akkor még mocsaras térszinből kiemelkedő szikla kibukkanásokra épült. Ezek közül már messziről szembetűnik a Kálvária-domb, melynek geológiai felépitése a város alatti sziklarétegekkel gyakorlatilag azonos. Egészen meglepő, hogy ilyen óriási tektonikus törésvonal /tata-bicskei árok/ és az ennek nyomvonalán kialakult széles völgy közepén egy ilyen kis sasbérc emelkedik ki. A földtörténet középkorának kőzeteit legjobb feltárásban a Kálvária-dombon tanulmányozhatjuk, itt szinte teljes keresztmetszetet kapunk a mezozoikumról. A tatai Kálvária-domb ősidőktől fejtett jura-triász dachsteini mészkő bányájában három kürtővel nyilik a felszinre a város legnagyobb barlangja. A hosszú évszázadokig folytatott kőfejtés miatt a Kálvária-dombot és környékét igen jól feltárták. Itt szépen parkositott, magyarázó táblákkal ellátott bemutatóterületet alakitottak ki, sőt, kőpark jelleggel még Magyarország jellegzetes kőzettipusai és ásványi nyersanyagai is kiállitóhelyet kaptak a régi kőfejtő udvarában. A bemutató terület az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szabadtéri Geológiai Múzeuma (Tata, Fekete u. 2.; nyitva: április 1- október 31., hétfő kivételével munkanapokon 10-16, munkaszüneti napokon 10-18; felnőtt 80 Ft, diák, nyugdíjas 40 Ft; csoportos vezetés).
A hely a földtani érdekességeken túl sok egyebet is nyújt.
Tata legmagasabb dombján a Fellner Jakab építette kápolna, vele szemben a 30 m magas, 1934-ben épült sörétgyár tornya, melynek tetejéről gyönyörű a panoráma, és az 1770 tájáról származó Kálvária szoborcsoport is megtalálható. A városra és annak környékére egyébként szinte az egész dombról csodálatos a rálátás. Az Országos Természetvédelmi Tanács a Kálvária-dombot 1958-ban védetté nyilvánította.
Köszönöm a rejtést, szuper hely, ha nem lenne a GC valószínűleg soha nem jártam volna itt!
A kis fiola ki tud esni a csőből, én a földön találtam meg, de visszaraktuk!
N 47° 38,329' E 18° 18,936' 163 m [GCTTSB+alternatív jelszó1]
