Elhelyezés időpontja: 2017.04.20 19:00
Megjelenés időpontja: 2017.04.22 07:00
Utolsó lényeges változás: 2022.05.03 22:37
Utolsó változás: 2024.07.22 11:40
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: GYEZegzug
Ládagazda: GYEZegzug Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 85 m
Megtalálások száma: 395 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.0 megtalálás hetente
Ez a láda önállóan is kereshető, de része a GCTIRZ ládának, amely a tirpákok XVIII. századi vándorlásának állít emléket.
Békés megye északnyugati részén, a megyeszékhelytől 40 km-re, Szarvastól 10 km-re a szarvasi kistérségben fekszik.
Írásos emlékekben 1444-ben találkozhatunk először a község nevével. Egy 1456-ban kelt oklevél Hunyadi János birtokaként említi a falut, amely 1596-ban teljesen elpusztult. Az újjátelepítés után Csabacsűd a szentandrási uradalom része lett. A helybéliek részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben.
A templomkertben 10 x 11 x 5 cm-es konyhai műanyag dobozt keressél "zsiráf" magasságban!
Főbejáratnál lévő kiskapu csak vasárnap van nyitva. Találsz még másik kettőt.
Nyugodtan menjetek be, örömmel fogadnak.-be vannak avatva.
Ez a láda önállóan is kereshető, de része a GCTIRZ ládának, amely a tirpákok XVIII. századi vándorlásának állít emléket. Ezért fontos, hogy jegyezd meg ennek a ládának a jelszavát. Minden rejtés önállóan működik egy-egy pontért. GCTIR2 GCTIR3 GCTIR4 található jelszavak egyben jelszórészletek, amelyből a záróládának a jelszavát, a ládák sorrendjében egymás mellé rakva, megfejtheted.
Ezt az útvonalat tették meg több százan anno gyalog vagy szekéren, most mi tegyük meg gyalog, kerékpárral vagy négy keréken.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője, Te vagy a felelős a ládáért és a következő megtaláló élményéért! Ezt ne feledd!
Megközelítés
44-es számú főúton, minden irányból útbaigazító táblák jelzik a községet. Parkolni mindenütt lehet nincs fizetős hely.
Csabacsűd község rövid története
Békés megye északnyugati részén, a megyeszékhelytől 40 km-re, Szarvastól 10 km-re a szarvasi kistérségben fekszik.
Írásos emlékekben 1444-ben találkozhatunk először a község nevével. Egy 1456-ban kelt oklevél Hunyadi János birtokaként említi a falut, amely 1596-ban teljesen elpusztult. Az újjátelepítés után Csabacsűd a szentandrási uradalom része lett. A helybéliek részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben.
Trefort Ágoston, a volt vallásügyi- és közoktatási miniszter, rövid ideig település környéki birtokán élt. Tiszteletére a község iskolája 2001. évtől Trefort Ágoston Általános Iskola néven működik. Emlékét dombormű hirdeti az iskola falán.
A II. világháború után a falu újjátelepült. Napjainkban Csabacsűd
Békés megye egyik leggondozottabb települése.
Rövid történelemóra
Furcsának tűnhet e láda, hogy a kesser a fél országot bejárja, mire az i-re és oldalára pont kerül. De ha ezen oldalba szemed és elméd belemerül, belátod, hí be nagy út volt az, amire egy maroknyi ember, a semmire nem tartott tirpák ráhágott. Mert ma szitok és átok, ha valaki tirpáknak nevez, de ki tirpák, az ezen bőszen nevet és büszkén viseli, őrzi az apai nevet. Kérünk hát vándor, menj végig az úton, hol már szekér nem zörög, marha nem kolompol, de itt indult neki néhány család, hogy várost építsen hitből és homokból!
Hölgyeim, uraim, díszes sereglet! Kezdem hát sorát e dicső történetnek! Van annak több mint kétszázhatvan éve, hogy grófunk, Károlyi gróf egy szép nap arra kéle, hogy a nyirségen a földet ne csak a homok s a szél járja, legyen ott dolgos kéz, s legyen gazdája! Gondolta hát a föld akkori ura, kinek e föld csak kisebb vagyona, hogy ha helyben rátermett ember nem terem, jöjjön máshonnan, de végre itt legyen! De vajon ki az, kit Károlyi gróf 1753-ban rábír a hosszú útra? Hogy, hogy nem, rátalált a korábban Csabacsűdre települt tótokra.
A tirpák szó eredete
A gömöri tót parasztok már 1676-ban rendszeresen lejártak aratni az Alföldre, 1690 után megkezdték hosszú vándorlásukat a délalföldi tájak felé. Az ínség és a megélhetési gondok magyarázták útra kelésüket.
A tirpákok a magyarországi szlovákok egy külön el nem ismert, de megkülönböztetett csoportja. A XVIII. század közepétől kezdve települtek át az akkori Magyarország határain belül Nyíregyháza környékére.
A Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, akikkel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak, közös néven tirpákoknak nevezik.
Farbaky István (1837-1928) tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő.
Petrikovics János, csizmadia; gróf Károlyi Ferenc hívására ő szervezte meg a tirpák telepeket.
Indulj hát te is útnak, ahogy tudsz, mindegy hány keréken, gyalog vagy futsz, tudjuk, máskor jártál már e tájon, de szemed most másképp lásson, mert az út lehet ma túra, mi egykor volt tortúra, s a végén lelhetsz ládára vagy akár otthonra.
Kívánok Mindenkinek nagyon kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
Valamiért egész tetszik ez a Csabacsűd, pedig igazából ,,nincs itt semmi''. De mondjuk a hangulata ezerszer jobb, mint annak a városnak, ahol tegnap kalandoztam... És a túzokos címer és a túzokszobor is tetszett. A templomkertbe először nem találtuk a bejutás módját, mert a főkapun lakat volt, amikor meg megkerültük, úgy látszott, hogy ott már valami magánház van. Végül eszembe villant, hogy mintha talán tegnap azt olvastam volna valamelyik megtalálótól, hogy a lakat nem jelent zárva tartást: csak azt nem tudtam, hogy ennél a ládánál olvastam vagy máshol. Mindenesetre megnéztük, és kiderült, hogy valóban nyitva van az, hiába a lakat. Bent, amikor észrevették, hogy keressük a ládát, máris kiszóltak az ablakból, és mondták, hogy hol van. Bár anélkül is valószínűleg hamar meglett volna, mert feltűnő.
Egy pulikutya nézte végig két csaholás között a ténykedésem. A főkapun a lakat valóban csak látványzár, nem kellett rést keresni a pajzson. Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
