A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a geoláda elhelyezéséhez 12-41/7/2004 üisz. határozatában nem járult hozzá.
Sajnos a ládika geocaching játék keretében már nem kereshetö, begyüjtöttük. Viszont a hely gyönyörü és mert tájvédelmi körzetben fekszik jelenlegi törvényeink szerint szabadon látogatható. A neten rákeresve sok túra ajánlatot találhattok. Magam csak a Turista Magazin szép fotókkal ilusztrált cikkét tudom ajánlani:
Mindenkinek kívánunk kellemes túrázást jó levegőt élményeket. Kérünk mindenkit hogy az erdöben emberként viselkedjen, ne zajongjon, ne épitsen hidat, ne szemeteljen, söt ha kihoz egy zacskó szemetet akkor nem hiába járt ezen a gyönyörü helyen.
WAP: A patakot kövesd, majd ha már látod hol kell kimászni akkor menj vissza egy kicsit mert ott egyszerübb a mászás. A doboz a peremhez közel egy sokágu fa tövében lapul.
Megtaláltam újév napján Magyarország egyik legvadregényesebb részét. Ehhez foghatót eddig csak alpesi tájakon láthattam. Képzeljetek el egy hegyekkel körülölelt patakvölgyet, ami néhol szinte 2-3 méterre összeszűkül. Remek sziklák veszik körül, helyenként egész nagy vízesések zúgnak, és most télen mindenhol jégcsapok, jégzuhatagok.
Mindez alig látszik a térképen, turistaút ide nem vezet, sőt igazából út sincs. Igazi kaland lehet ezt a ládikát felkeresni.
A ládika kikerült szurdok peremére, hogy ne vigye el a tavaszi árvíz, hogy legyen műholdvétel, és hogy télen is meg lehessen közelíteni. Egy bokor töve rejti a ládikát. Elég meredek jeges partoldal van ott, legyetek óvatosak! Ez a terep igazi kihívás, nem véletlenül négy+ a nehézség.
A javasolt kiinduló pont: N 47° 49,830' E 20° 5,511' [GCMark+parkoló]. Innen be a völgybe, majd a patakot követve. Nem árulom el hogy melyik
oldalon van a doboz, mert nem akarom hogy kihagyjátok a
a patakpartot, hiszen azért van itt a láda.
Azt hiszem, erre a ládára leszek a leginkább büszke.
Chikán Gábornak köszönöm a ötletet.
Csuhás
Állapot: megszűnt
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nagyon szép a szurdok, kár, hogy a láda megszűnt, pedig itt igazán méltó helyet kapott. Ez a szurdok a kevés, igazán vadregényes helyek közé tartozik kis hazánkban, ahová mindeképp érdemes volt ellátogatni.
Sajnáljuk, hogy meg kellett ezt a ládát szüntetni, Nekünk nagy élmény volt a hosszú tardi hétvége keretében. GCMVAR két pontja között ejtettük meg ezt a kis kitérőt még a sötétedés előtt. Évekkel ezelőtt volt szerencsénk egy pár napot a Szlovák Paradicsomban eltölteni, ezzel a kis túrával felelevenedtek bennünk az akkori élmények.
Sok-sok szalamandrával találkoztunk, kicsit már kezdett hűlni a levegő, ezért lassabban mozogtak a szokásosnál. Mindazok ellenére, hogy már nincsen láda mindenkinek ajánljuk ezt a gyönyörű helyet!
Köszönjük a szép túrát!
Üdv: Marcsi & Mirex
Bakok lévén, mindketten januárban jubilálunk s hová is mehettünk volna, mint a kedvenc szurdokunkba, a Tarjánkába.
Meglepve tapasztaltuk, hogy láncos segítség került a nehezen járható helyekre, amit köszönünk a BNP-nek, tényleg sokkal könnyebb így a séta.
Reméljük hogy a kiépítést turistajelzés felfestése követi majd s akkor lehetséges lesz virtuálisként ujraéleszteni a kedvenc ládikánkat.
A hely csodája nem csak minket nyűgöz le, Kecskemétről egy egész busznyi túrista érkezett velünk egy időben.
Csodás a hely, s tényleg nagyon várjuk az időt, mikor ládikával csábíthatunk ide ismét mindenkit.
Csuhás
Most került a kezembe a Turista Magazin decemberi száma. Ahol címlapfotóra került a Tarjánka szurdok. Szóval geocaching célból kérem senki se menjen ide hiszen a ládika megszűnt, de a szépségeket érdemes a Turista Magazin cikkei alapján is szemlélni...
... háááát, a rendelet, az rendelet.... szót fogadtunk, beszedtük... ládika nincs, de a táj változatlanul gyönyürű... talán egyszer megint csábíthatunk ide kirándulni vágyó Jóembereket...
Emlékül a régi koordináták: Szélesség N 47° 50,516' Hosszúság E 20° 04,583' Magasság: 303 m
:-((((((((((((
Figyelem! Ez a láda nem kereshető, a kirakott ládát beszedték Csuhásék, az előírásoknak megfelelően, a mi kirándulásunk más miatt vitt minket ide. Magyarországon vannak mozgó ládák, pl. GCIZGI amik mindig változtatják a helyüket, tehát ide többször nem fog jönni. Az elöttünk lévő ember aki továbbvitte, az ide rejtette el, és mi innen vittük tovább!! 200409161600
Életem talán legszebb helyei közé tartozik. Nagyon jól eldugott hely, igazi kincs, a környezet, a szoros, a patak. Kinn parkoltunk le, ettünk előtte a fáról kis barackot is. Ahogy egyre beljebb értünk a túristaút kezdett elfogyni, és a patakmederben mentünk. Hasonlit a rámszakadékhoz, de szűkebb, szebb, nincs tel sárral, nem ismerik, nincs út... csupa jó dolgok.
Grigával mentünk a Rakacai versenyre, és itt volt elrejtve a GCIZGI mobil láda amit továbbvittünk a bázishoz. A láda koordinátája oda volt helyezve, ahova a régi láda helye is volt. Kérlek hagyd jóvaá.
Meg tudjuk érteni, hogy el kellett hozni innen a ládát, mivel értékes madarak tanyáztak a környéken, szalamandra..
(lehet hogy mágsem atompyka lesz az utolsó megtaláló?)
Szép hely, érdemes volt elautózni idáig! Kicsit Rám-szakadékos fíling, de azért nem ugyanaz. Jelentem, a vízesésecskénél a víz pont a mellemig ér.
:-)
Semmi jel nem volt lent, egy helyütt úgy gondoltam, ideje felmászni jelvadászni. Nagy nehezen felvergődtem, talált pár holdat a Vista, majd kiírta, láda 6 méterre.:-)
Vissza már nem mertem menni ugyanott, leginkább, mert egyedül voltam, hát visszamentem a kőbányáig, ott mentem le, majd felmentem a patakban a Hármashatár erdészházhoz, gondoltam, iszom a forrásból. Vízhozam kb. 1 korty/perc...
ATom
Ui.: Nem gondoltam, hogy én leszek az utolsó...
:-(((((((((((((((((((((
Először alulról próbálkoztunk, végül felülről sikerült becserkészni:)
A szurdok gyönyörű, érdemes végigmenni rajta! Még szalamandrákkal is találkoztunk.
Gyönyörű a hely! Nagyon tetszett a kanyargós "patakocska" és a jó meredek hegyoldalak : ))
Markazról indultunk, egy kis betonutas bemelegítéssel. Sikerült a legjobb úton megközelíteni a szurdokot. Szegény csigák már rettegnek tőlem, mert kérlelhetetlenül vagy fotót készítek róluk, vagy késő észrevétel esetén 2-3 méter hirtelen helyváltoztatást szenvednek el.
Többször átkeltünk a patakon, szerencsére száraz lábbal : ) A ládát nem lentről közelítettünk meg, de fentről lenézve az külön élmény lehet. Talán legközelebb...
A Szár-hegyet megcélozva végigjártuk a szurdokot. Egyedülállóan szép!!
Jó lenne visszajönni télen is, ősszel is... minden évszakban. Téli arca különösen szép lehet.
eMmA
A nagy esőzések miatt a szurdokban óriási víz hömpölygött, így elég korán kénytelenek voltunk kimászni a hegyoldalra. Ennek az lett az eredménye, hogy keresés nélkül belebotlottunk a ládába:))) Csodálatosan szép a hely! Talán ha kisebb a víz, akkor még jobb lett volna, mert ebben az esetben a szurdokban lehet haladni. Nálunk nem volt nagy kutya :))) de így is küzdöttünk néhol az átkeléssel.
zsorzs
Tökéletes. Életem eddigi legszebb helye.
Köszönet érte!A nehézség viszont nehezebb, mert lenn nem volt jel. Száz métert mentem túl, aztán fenn vissza [wapon beküldött szöveg]
Bátran állítom, hogy eső után minden 4,5 nehézségű itt. Csak nekem nem volt jel a szurdokban? Nagy kutyával ne menjetek, mert olyan vizesek lesztek, mint én, ha fel kell emelni a szűkületben (ahóvá, ha van jel el sem kellett volna jutni). A rejtésre azért adtam keveset, mert ha nincs jel, hogy találja meg a balga a kilépési pontot? De ettől szép ez a játék!
Ja. Megtaláltam a világvevő rádiót (gondoltam elhzom). Ideiglenesen nálam piheg.
Figyelem!
Freddy jelentette, hogy elhagytuk a csészénél egyik állandó társunkat, a világvevő rádiót. Sajnos nem hozta el, egy fára tette ki napozni. Az a vicces, hogy észre se vettük, hogy eltűnt. Nagy volt ott a nyüzsgés, no meg a sör, gömbszörp és pálinka gőze is elnyomta a sistergő muzsikát. Kérem, aki arra jár, hozza el nekünk, ne díszelegjen ott szemétként a drága! Az elem meg ugyebár veszélyes hulladék! Valószínűleg bekapcsolva hagytuk, úgyhogy el lehet belőle távolítani a savmaradékkal együtt a megfelelő helyre.
Köszönjük szépen.
Lassan-lassan összegyűltek az autók a szurdok "bejáratánál" és nekivágtunk, jó sokan:
Árpád vezír, Flektogon, Magpet, Silvius, Mudman (- Barbárka, aki beteg), Vonós3as, Kulisz, Korruptbakter, Béla és jómagam.
Jártam itt már kicsit szárazabb időben is, és mivel akkor még létezett egy jó hosszú fatörsz a necces (mélyvizű és támaszkodásra hasznbálható kövektől mentes) részen (ami, mint utóbb kiderült épp Flektogon alatt reccsent meg egy korábbi ittjártakor), ezért akkor tovább jutottunk mint most. Próbáltunk hidat építeni, mert azért akadt még fatörzs, de sok-sok hó-rukk után mégis a falmászást választottuk.
Gyönyörű hely, érdemes minden évszakban egyszer-egyszer felkeresni!!!
Életem első HECT-es megmoccanása volt. Alaposra sikeredett. A csapat szenzációs volt, a környezet úgyszint. Sosem gondoltam volna, hogy 800 méter ilyen hosszú is lehet. A sziklás szakadékon való felmászást még sosem próbáltam, nem gondoltam volna, hogy én is képes vagyok ilyesmire. Azért kösz Babar Bélájának, hogy segített, tartotta bennem a lelket. Visszafelé már nagyon vígak voltunk. A hídépítés közben pedig széthasadt a nadrágom...viszont az új dzsungeljáró bakancsom jól vizsgázott itt. Igazi kemény beavatás volt. Hardkórkessing.
A Hungarian Extreme Cacher Team bevetésésnek első állomása. Hóban már voltunk itt Vezírrel, most megnéztük hó nélkül. Az eddigi legnagyobb létszámban vágtunk neki, a kellékek (gömböc, sör, pálinka) hamar előkerültek. A hídépítés nem járt sikerrel, ezért ismét mászással közelítettük a csészét. Hómentes időben azért könnyebb felmászni, ezt most tapasztaltam. Logolás után haladtunk tovább a következő pontra, a Kozmáry kilátóba.
A Tarjánka-szurdok volt a szokásos éjszakai bevetés "előjátéka". Tartalmas előjáték volt:)
De kezdjük a (leg)elején. Felvettem Korruptbaktert Kácson, majd siettünk a szurdokhoz, a megbeszélt találkozóhelyre. Sikerült elkésni ugyanis Feldebrő után Vécs, majd Visonta felől közelítettünk Domoszlóra. Ezt az útvonalat most nagyon gyorsan verjétek is ki a fejetekből, van benne több mint 10 km, amit alig 20-as átlaggal sikerült abszolválni. Azt hiszem ennyi elég is.
Miután mindenki befutott, elkezdtük a túrát. A kőbánya után nem sokkal kezdődnek az érdekességek, elég megnézni magpet videóit:o) Én az egyik gázosabb helyen egyszerűbbnek láttam, ha egy kicsit felkapaszkodok a völgyoldalba. Ez hiba volt, ugyanis innen már nem tudtam visszamászni sehol sem a szurdokba, pedig ott akartam végigmenni. Így aztán Árpád vezírrel fentről közelítettünk a ládához, meg kell mondjam az sem egyszerű, ha már ide keveredtek akkor érdemes felmenni egészen a gerincig, és onnan támadni a csészét. Ezt persze már utólag mondom csak, a völgyoldalban szerdzsóztam el a ládáig mindenféle undok, csúszós vízfolyásokon át. Ez sem volt egyszerű, de hamar odaértünk a rejtekhelyhez. A zacskó már messziről víritott, de nem vettük elő, amíg fel nem értek a többiek.
Ehelyett beültünk a "páholyba" és figyeltük amint alattunk küzdenek a hídépítéssel a többiek:-) Lassan kezdtek előtűnni a fejek, egyszer komolyan megijedtünk Vezírrel, ugyanis egy nagy puffanást lehetett hallani, majd csönd, azt hittük valaki visszaesett... Durva volt, de szerencsére mindenki megúszta és szerencsésen felkapaszkodott a ládához. Visszafelé már könnyű volt a séta.
Nem semmi a hely, vissza fogok még térni. Sajnos az olvadás kábé egy héttel megelőzte az extrém kesser csapatot.
Extrem bevetes, kedves volgyecske, vizes cipo, meredek vegjatek. Koszonet erte, nagyon jo moka volt! Meg vissza is kell jutnunk... [wapon beküldött szöveg]
Példás csésze, köszönet illeti! Az út igen kalandos volt, főként a magamfajta kövér-kategóriás felhasználók részére. Először lazának tűnt, aztán kicsit durvult, majd nagyon, aztán még fel is kellett mászni. Tessék felkeresni a helyet!
Akinek pedig az írott szó és fixre színezett pixel kevés, az töltsön le elrettentő mozgóképeket, amik gyufásdoboznyi apró fényképezőgéppel készültek, tehát nem a minőség, hanem a kaland szemlélendő! Íme: vonos1.mpg: VonósTamás ádáz küzdelmet vív a patakkal, miközben Korruptbakter arisztokartikus eleganciával oldja meg a feladatot a háttérben vonos2.mpg: ismét VonósTamást látjuk, ezúttal alaposan kidolgozott, szépen koordinált, már-már mozgásművészetileg is pontozható elemek beiktatásával hág a túlpartra silvius.mpg: Silvius első bálozóhoz méltó határozottsággal lép át a nehézségeken. Felhívom a figyelmet az utolsó képkockára, erős. Piros karikában 18.
A hely valóban lenyügöző, azt hiszem a legjobb időpontban voltunk ott.
Ennyi jégcsapot, és jégzuhatagot még nem láttunk egy helyen, főleg nem Magyarországon. A szurdokban, az elejétől kb. 6-700 méterre van egy kis vízesés ahol annyi jég van, hogy kötél, vagy jégcsákány, vagy valamilyen jégmászásra alkalmas bakancs nélkül nem lehet tovább jutni.
Mi annyira próbálkoztunk, hogy Panka be is szakadt a patakba, ami mélyebb volt, mint gondoltuk.Ettől föggetlenül a láda megtalálható helyen van.A helyet mindenkinek ajánlom, gyönyörű!
A hétvégén tulajdonképpen Családozni akartunk.. s mi lett belőle? Elvittük a Családot is ládikázni:o)))) Jajjjj, hihetetlen egy "vírus" ez:o)
Csuhi szerette volna a Gyerkőcökkel is megosztani a szurdok csodáit... tényleg gyönyörű... hmmmmm....és milyen izgalmas?! Ragaszkodtunk hozzá a Katasztrófákkal, hogy a leglehetetlenebb oldalon másszunk ki a szurdokból... a háromnegyedéig nem is volt gond.. s utána is csak jég szaladt ki alólunk... elsőre veszélyesnek tűnt... lepergett az a bizonyos, rongyos élet a szemek előtt... Imi lezuhant, magával sodorta Dalmát, aki igyekezett Csuhit is bevenni a buliba, de ő most is - mint máskor soha:o) - sziklaszilárdan állt... a vége már egy kellemes, szánkózás volt, ohne szánkó... de jól szórakoztunk, s ma már senki nem sántít:o)
Szóval a ládika, rendben, épen... ma már mi is, mindannyian...
Egy "kisebb" társasággal újból ellátogattunk a szurdokba. Igazából nem volt cél a ládika megkeresése, csak a többieknek is megmutatni a szurdokot.
Azon a helyen, ahol a patak a sziklafalak közé szorul, kénytelenek voltunk a patak jegén is átkelni, amely végül az egyik társunk alatt beszakadt, ő pedig térdig merült a patakba. Ezután sűrgősen visszatértünk az autókhoz. Néhányan azért előrementek egészen túl a "gerendás" vízesésen.
A balesettől függetlenül mindenkinek nagyon tetszett a kirándulás.
A csapat tagjai:
A lányok: Móni, Erika, Gabi, Lilla, Ági
A nagyfiú: Bence
A kisfiúk: Bence, Gyurika és Ferkó
A legnagyobb fiúk: Gyuri (később Vizeslábú Gyurira kereszteltük), Feri, Balázs és Phoere
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (46 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.