Elhelyezés időpontja: 2019.09.15 13:00
Megjelenés időpontja: 2019.09.15 13:24
Utolsó lényeges változás: 2019.10.25 11:58
Utolsó változás: 2020.10.08 10:33
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szilágyiék
Felhasználó: Szilágyiék Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 96, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.4 megtalálás hetente
Röviden
A négyfülű, 16x12x6 cm-es doboz a vagon alváz-szerkezetében mágnessel kapaszkodva várja a kessereket. Kicsit lefelé billentve könnyebb! (A szürke segíthet)
Jelzések szerint a láda eltűnt. Köszönet dobozipatikus-nak, írtak fel pótjelszót. Amíg nem tudjuk gyógyítani, képek alapján is elfogadjuk a találatot.
A Nagyéri séta és kémény-kilátó (GCKemK) ládánk rejtése után Liberty-vel Kaszaperen keresztül utaztunk Békéscsabára. Megálltunk, hogy megnézzük a kisvonatot, mert ez is felkeltette a figyelmünket.
Nagyon tetszett neki is a hely, javasolta, hogy ide is kellene rejteni egy dobozkát. Mindjárt ki is találta a rövid nevét, ezért Liberty lett ennek a rejtésnek a keresztmamája.
Leírás
Kaszaper falu Békés megye déli részén, a mezőkovácsházai járásában található. A településnek 1899-tol 1971-ig vasútja is volt, a falu központjában fekvő állomásból egy időszakban négy irányba indultak a sínpárok. A vaspályát a legendás Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) építette és üzemeltette egészen a II. világháborút követő államosításáig, amikor a társaság akkorra már tekintélyes nagyságúvá növekedett hálózatát a MÁV vette át.
Az 1899-re megépült Békéscsaba - Mezőkovácsháza vasúthoz 1905-ben csatlakozott Kaszapernél (az állomást akkoriban Géza megállónak hívták) a Tótkomlósig vezető pálya, végül két évtizeddel később megnyílt a Géza megálló-Orosháza szárnyvonal.
Ezzel ki is alakult a kaszaperi vasúti csomópont, melynek leépülése a szokásos "menetrend" szerint, az 1960-70-es években ment végbe. A keskeny nyomközű hálózat akkor már Alföldi Kisvasút (AK) néven államvasúti üzemeltetésében volt. A tótkomlósi és az orosházi kiágazás megszüntetése után az egykori törzsvonalon 1971. október 30-án ment el az utolsó vonat, ezzel az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb kisvasúti hálózata vált az enyészeté.
A helyi idősek máig szeretettel gondolnak vissza a "néhai" közlekedési eszközre. Az egykori állomás épülete (melyet hivatalosan bővített őrháznak nevez a vasúti szaknyelv) közel 100 éves. A közelmúltig igen lepusztult, elhanyagolt képet mutatott.
Egy ideig a MÁV tulajdonában volt, majd átadták a településnek. Volt szociális bérlakás, fodrászüzlet, kocsma, majd üresen is állt évekig. A hasznosítására 17,6 millió forintot nyert a község, a felújítás teljes összege 21,3 millió forint volt.
Az épület falán nagyméretű, 80x120 centiméteres fotók mutatják be a korabeli kaszaperi vasúti életet.
Belül kis kiállítás látható, ennek megtekintését érdemes előre megszervezni a mellékelt fotón található telefonszám felhívásával.
Az első helyiségben a vasúttörténeti bemutató nyert elhelyezést. A tárlókban a falu lakosságától kapott, a kisvasúthoz köthető dokumentumok (igazolványok, menetrendek, fényképek), a falakon pedig a szegedi székhelyű vasúttörténeti alapítvány általános vasúti fotói láthatók. A következő helyiségben néhány régi irodagép árválkodik, a harmadik kis szobában pedig egy kovácsműhely berendezését őrzik.
Az állomásépület környékén, ott, ahol egykor a vágányok nyújtóztak, kiállított vasúti járművek láthatóak. Ezek nagy része a korábban Kecskeméten létrehozott, "kisvasúti skanzen" gyűjteményéből származik, mint a C50 3719-es pályaszámú, 1952-ben gyártott kismozdony is. Mögötte egy speciális tartálykocsi látható, melyet növényvédőszer tárolására használtak.
Az állomás háta mögött a nagy zárt kocsiban a kiállítás megnyitásakor és utána egy darabig büfé működött, amire már csak a ráragasztott "üvegtigris" felirat emlékeztet.
Sok évvel ezelőtt már felfedeztem ezt a felújított állomást és mikor erre jártam többször meg is álltam. Közel három hónappal ezelőtt is a célból, hogy megkeressem a megérdemelten ide helyezett ládát. Akkor sajnos nem találtam meg. Most ismét útba ejtettük Gyulára menet, de most sikeres volt a keresésem.
Szeretem látni, ha egy Géza ilyen szép állapotban van. Hiába, nem is lehet másképp. A kis skanzen tetszett.
A ládát először én sem találtam, és a felírt pótjelszót sem. Láttam, hogy előttem nem sokkal xzsiki sporttársék megtalálták, hát felhívtam őt. Köszönöm, hogy segített a megtalálásban. A mágnes valóban nem fog már, de a kerekek környékére fel lehettett tenni. Arra érdemes kutakodni. Kissé el van ázva a belseje, érdemes lenne kicsit renoválni. Köszönöm a rejtést.
A ládát a földön találtuk. Eléggé szétázva. Kitörölgettük, amennyire tudtuk. Úgy tűnik, h a mágnes megadta magát. Nem tudtuk, h pontosan hol is volt eredetileg, mi a futómű egy üregébe rejtettük. köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.6.0]
Köszönjük a rejtést. Az 5 éves unokaöcsém nagyon élvezte a kincskeresést!
A környezet egy kicsit elhanyagolt, de a rejtés az jó. Felnőttként nem volt nehéz megtalálni, de gyerekként már időigényesebb.
A gyulai kávézgatás után elindultunk "hazafelé" :-) Persze néhány láda útbaejtésével. Szilágyiéknak nagy köszönet jár a két kaszaperi ládájukért, mert mindkettő remek! Először a kis vasúttörténeti múzeum esett útba, mondhatni szitokszóval "drive-in". Az okostelefon meglepő pontossággal vezetett a megfelelő vagonhoz. Egy perc alatt a kezünkben volt az ügyes rejtéssel bíró dobozka. Senki sem volt itt, végtelen nyugalom honolt. Megnézegettük a kiállított tárgyakat, majd elindultunk a másik "Szilágyiék" láda felé...