A négyfülű 10x15x6cm-es láda közvetlenül a kék kereszt jelzés mellett, egy bükk tövében található.

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

A Zsidó-rét fokozottan védett területen található, de turistaként szabadon látogatható, kizárólag turistaösvényen megközelítve!
Kérlek tartsátok be az alábbi szabályokat:

Tilos a jelzett turistaútról letérni.

Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Megközelítése

Autóval Szilvásváradról 1700 Ft-os útdíj ellenében az Olasz-kapunál lévő parkolóig lehet feljutni.  N 48° 4,752' E 20° 26,998' [GCOSER+parkoló] Itt kocsival akkor sem szabad behajtani, ha nyitva van a sorompó!!! Innen kb. 2,5 km a rét, szinte szintben haladva.
Egy másik megközelítési lehetőség Bánkútnál parkolás, innen kb. 5 km könnyed sétával elérhető a rét. Ez esetben nem kell útdíjat fizetni.

A Zsidó-rét

A Zsidó-rét a Bükk-fennsík tipikus és talán legszebb karsztjelenséges kaszálórétje. A gyönyörűen zöldellő, hullámos és töbrös felszínű, borókabokros tisztás a Bükki Nemzeti Park egyik ékköve. Formavilága, növényzete és erdőkerete magashegyi hangulatot kölcsönöz a tágasan nyújtózó, kissé tagolt domborzatú rétláncolatnak.

A korábbi századok során a térség iparát az üveghuták és vashámorok működése határozta meg. Ezek hatalmas faigényét a fennsík bükköseiből elégítették ki. A felszabaduló gyepes területeken a legeltetés és az állatok takarmányozását szolgáló kaszálás hódított teret. A helyenként amúgy is sekély, mészkőkibukkanásos talajon az újraerdősülés az ember hatására tehát nem mindenhol mehetett végbe, ezáltal pompás rétek keletkeztek.

A Zsidó-réten látható tál- vagy tölcsérszerű mélyedések, kisebb-nagyobb horpadások összetett eróziós folyamatok eredményei. Évmilliókkal ezelőtt a Bükk-fennsík felszínét a közeli tűzhányók robbanásai tufákkal, törmelékes vulkáni kőzetekkel fedték be. A környező magaslatokról a mélyebb területek - pl. a mai Zsidó-rét - felé tartó rövid vízfolyások addig-addig koptatták és mélyítették medrüket, mígnem elérték a mészkőaljzatot. E kőzetet viszont a víz természetes szénsav-tartalmával oldja, ezáltal résjáratokat, barlangokat, üregeket alakít ki testében, míg a felszínén mélyedéses karsztjelenségek alakulhatnak ki. Ez történt a Bükk-fennsík mészkövén is: víznyelők és töbrök lyuggatták ki a felszínt, melyek a fedő tufaréteg hosszú idő alatt végbemenő, teljes lepusztulásával "kitakaróztak", a felszínre kerültek. A csapadékvizek által a mélyedésekbe szállított vízzáró kőzetanyag (pl. agyag) sok esetben el is tömítette e "természetes lefolyókat". Ahogy a patakok egyre jobban erodálták a vulkanikus kőzetet, egyre hátrébb alakították ki újabb és újabb mélyedéseiket a mészkövön - így töbörsorok keletkeztek, melyek horpadásai sokszor össze is olvadhattak.

A korábbi kőzettakaró alatt kialakult, azaz "átöröklött" felszín töbörmezős karsztvápáján (mélyedés-együttesén) ma a Zsidó-rét esetében egyetlen víznyelő sem működik, a horpák alját vízzáró hordalék dugaszolja el. Ugyanakkor egy különösen ritka természeti jelenség sokévente fel-felnyitja, víznyelővé változtatja a töbröket: ha a téli havazást a talaj lefagyása megelőzi, akkor - tartós fagyok esetén - hóolvadáskor az olvadékvíz rövid ideig tóként gyűlik össze a fagydugó fölött, majd lassan a mélybe szivárog.

A Zsidó-réten található a fennsík legnagyobb töbre, a Mohos-töbör, melynek peremére a tanösvény K/ jelzése is elvezet.  N 48° 3,995' E 20° 27,811' [GCOSER+Mohos-töbör] A horpák alján olyannyira megül a nehéz hideg levegő, hogy még a legmelegebb nyári hónapok egyes hajnalain is fagyhat bennük.

A Bükk

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta.
Magyarország egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag 700-800 mm csapadék hullik. Itt dőlt meg Jávorkúton a Magyarországon valaha mért legnagyobb csapadék rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztráltak.
A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak.

A Bükk-fennsík

A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk központi, magas részén helyezkedik el. Hosszúkás alakú, nyugaton a Bél-kőnél kezdődik, majd keleti-északkeleti irányt felvéve húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor képzeletbeli vonalig. A déli határa meglehetősen egyenes vonalat vesz fel, míg az északi Bánkútnál éri el legészakibb kinyúlását. Hossza 18-20 km, szélessége 5-7 km.

A fennsík egésze karsztfennsík, uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit. A Garadna-patak két részre osztja, a magasabb, nagyobb területű Nagy-fennsíkra és a kisebb, alacsonyabb fekvésű Kis-fennsíkra. A fennsík szélén sorakoznak a híres bükki "kövek": Istállós-kő, Őr-kő, Tar-kő, Három-kő, Pes-kő, Bálvány, Bél-kő. Minden oldalról hirtelen emelkedik ki környezetéből, de a magas hegycsúcsok miatt a völgyekből, az alföldről nem lehet rálátni.

A rajta lévő víznyelők gondoskodnak a hegységben és környezetében élő közel félmillió ember ivóvízkészletéről. A víznyelő többféle is lehet: dolina, töbör vagy zsomboly. Ezek a mészkőfennsík kiemelkedése után fokozatosan alakultak ki. A barlang- és hasadékrendszerekbe vezetik el a csapadékvizet. Az elnyelt víz a Bükk bonyolult vízáramlási rendszerén keresztül jut el a hegység szélén lévő forrásokba, majd onnan a vízvezetékekbe: a tökéletesen tiszta és jóízű víz kezelés (tisztítás) nélkül kerülhet el a fogyasztóhoz. Különösen mellékízmentes az ivóvíz a déli oldalon, mert útja a föld alatt légvonalban 20-30 km, a valóságban pedig ennek többszöröse, így hatalmas méretű szűrőrendszeren keresztül érkezik meg a forrásvíz a felszínre, ahol vízházakban felfogják és továbbítják az ivóvízvezetékbe.

Egyéb infók

 N 48° 4,308' E 20° 28,346' [GCOSER+Esőház]

Parkoló - Erdészeti fizető parkoló
Termeszetjaro.hu
Zsidó-rét BNPI
Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése
Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához
Töbrök titkai a Bükkben
Öt hangulatos rét a kora őszi Bükk-fennsíkon