Röviden

1. N 48 07.311 E 20 36.676
Bronzika-barlang: a barlang lejáratától balra kőszikla tövében orvosságos dobozt keress!
2. N 48 07.314 E 20 36.731
Felső-forrási-barlang: sziklarepedésben kövekkel takart orvosságos dobozt keress a barlanggal szemben állva bal oldalt! Nem kell sziklát mászni.
3. N 48 07.252 E 20 36.554
Lilla-barlang: kőszikla tövében kővel takart 20*15*10 cm-es műanyag dobozt keress a barlang bejáratával szemben állva bal oldalt!

A Bronzika-barlangot csak a kutatók látogathatják, a Felső-forrási-barlang szabadon látogatható, a Lilla-barlang engedéllyel, barlangi vezetővel látogatható.
A BARLANGOKBA MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE MENJEN BE. LEGYEN NÁLATOK FEJLÁMPA, VAGY KÉZILÁMPA. MIELŐTT ELINDULNÁL A BARLANGBA MINDENKÉPP TUDASD VALAKIVEL CÉLODAT, HOGYHA BALESET ÉRNE TUDJÁK, MERRE KERESSENEK.
AZ ESETLEGESEN ELŐFORDULÓ BALESETEKÉRT A REJTŐ SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.

Megközelítés

Parkolni a Hámori-tó nyugati végében található kb. három autó befogadására alkalmas parkolóban lehet. N 48° 6,674' E 20° 36,884' 317 m [GCBB02+Parkoló]
A Z sáv jelzésű turistaúton mintegy másfél kilométer gyaloglás után érjük el a Lilla-barlangot, majd a  N 48° 7,313' E 20° 36,608' 406 m [GCBB02+P+ elágazás] P+ jelzésen kelet felé fordulva és hamarosan a jelzett útról letérve könnyen járható erdőben érünk a multi első és második pontjához.

.
A bükki barlangok

A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.

A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.

A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.

A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.

Bronzika barlang

A Bükk-fennsík Kis-fennsíkján, a Felső-forrás felett 180 méternyire, dél-délnyugatra nyílik a P+ turistaút közelében. A Felső-forrási-barlanggal egy szintben, attól 80 méternyire nyugatra van a bejárata, egy sziklákkal szegélyezett beszakadás közepén. A bejárata csak egészen közelről vehető észre. A bejárati teremben található a további járatokat lezáró ötszögletű vasajtó. Felső triász mészkőben alakult ki. Valószínűleg a Felső-forrás vize egykor a barlangon keresztül ért ki a felszínre, amit a két homokos szifonja bizonyít. Ennek ellentmond a barlang viszonylag nagy mélysége. Jelenleg inkább víznyelőbarlangra hasonlít.
Az elágazó barlang formakincse változatos. Megfigyelhetők benne eróziós, oldásos és hasadékjellegű járatok. Két barlangszintet lehet elkülöníteni egymástól. A barlang járataiban nagyon sok cseppkő található, mint a közelben található Lilla-barlangban is, mert járatai közel helyezkednek el a felszínhez. Gyakori a barlangban a függőcseppkő, az állócseppkő, a cseppkőlefolyás, a cseppkőkéreg, a barlangi gyöngy.

A barlang Keleti-szifon nevű része körülbelül 10 méterre megközelíti a Felső-forrási-barlangot. A Keleti-szifonban és a Nyugati-szifonban folytatott feltárással van a legtöbb esély új járatok felfedezésére. A barlang Grand-kanyon járata régi patakjának medréből barlangi medve szemfog, különféle meg nem határozott csont és minden bizonnyal egy barlangi hiéna alsó állkapocs került elő. A rendszeresen itt telelő denevéreken kívül egy kisragadozó (lehet hogy nyest) is fel szokta keresni. A lezárt barlang csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatási céllal és kutatócsoporttal látogatható. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.
Nevét az 1973-ban benne talált bronzkori női koponyatetőről kapta.
A barlang geodéziai felmérés alapján 337,5 méter hosszú, 27,16 méter függőleges kiterjedésű és 66,5 méter vízszintes kiterjedésű.
A lezárás a barlang bejáratától nyolc méterre van, tehát a barlang előterébe be lehet menni.
A barlang lejáratától balra kőszikla tövében orvosságos dobozt keress!  N 48° 7,311' E 20° 36,676' 392 m [GCBB02-1]

Felső-forrási-barlang

A bükk-fennsíki Kis-fennsíkon, a Forrás-völgyben nyílik. A Felső-forrás felett, körülbelül 26 méterre, egy sziklafal aljában található. A Bronzika-barlanggal egy szintben van a nagy, körülbelül hat méter széles és körülbelül négy méter magas bejárata. A barlang egy pusztuló forrásbarlang. Belül 15 méternyire is kiszélesedik. Az elágazó barlang nagyon feltöltődött törmelékkel és nyolc helyen nyílik a felszínre a bejáratán kívül. Ebből a nyolc kürtőből három nagy átmérőjű, ötnek pedig szűk a keresztmetszete.

Triász mészkőben jött létre. A kialakulásában valószínűleg a Kaszás-kúti-patak is szerepet játszott, amelynek vize a Lilla-barlang kialakulása előtt, a Felső-forrási-barlang kürtőin keresztül jutott be a föld alá és a Forrás-völgyben került a felszínre megint. A függőleges kiterjedése és a magassága 15 méter, a vízszintes kiterjedése 34 méter. A csarnokszerű járatban jól megfigyelhető a barlangfejlődés, de leginkább a barlang pusztulása. Szabadon látogatható.

Az ásatásakor sok újkőkorszaki, a bükki kultúrába sorolt cserépedény töredéken kívül, egy barlangi medve ujjperc is előkerült. Egy szürke, kalcedonból készült, jól megmunkált, őskőkorszaki vakarót is találtak az ásatáskor
Sziklarepedésben, a bejárattól balra, kövekkel takart orvosságos dobozt keress!  N 48° 7,314' E 20° 36,731' 391 m [GCBB02-2]

Lilla-barlang

A Lilla-barlangot 1978-ban tárták fel. Bejárata mesterségesen kibontott, vasajtóval lezárt és terméskővel kirakott. A feltáró munkákon kívül számottevő tudományos kutatás nem folyt, így a barlangról kevés információ áll rendelkezésre.

A triász időszaki mészkőben kialakult járatok formálásában feltehetőleg a korábban magasabb szinten folyó Kaszás-kúti-patak játszhatott jelentősebb szerepet. A járatok mai alakját főként a befolyó vizek szállította törmelékanyag eróziója alakított ki.

A barlang legtöbb részét változatos, érintetlen képződmények jellemzik: jelenleg is aktív cseppkövek, "szalmacseppkő-erdő", valamint bükki viszonylatban nagyméretű állócseppkövek (pl. a Gólem 3-4 méter átmérőjű, 4-5 magas). A barlang nagy mennyiségű agyagkitöltésében a feltáró munkák során több, barlangi medvétől származó csontmaradványt is találtak.

A Lilla-barlang látogatásához előzetes bejelentkezés szükséges a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál. A Bejárat - Remény-terem - Nagy-terem - Bejárat útvonalon zajló kb. 40 perces szakvezetéses, könnyű barlangi túra akár felszíni öltözékben is látogatható, sisakról és fejlámpáról a túravezető gondoskodik.
Kőszikla tövében kővel takart 20*15*10 cm-es műanyag dobozt keress!
 N 48° 7,252' E 20° 36,554' 394 m [GCBB02-3]

Forrás: Wikipedia: Bronzika-barlang
Wikipedia: Felső-forrási-barlang
magyarnemzetiparkok.hu

Ládatörténet:
2020.10.15 Az első pont eltünt ládáját pótoltam.
2023.09.10 A harmadik pont törött ládáját cseréltem.