Röviden

10*20*10 cm méretű műanyag dobozt keress a Kőháti-barlang felső bejáratától 20 méterre keletre egy mohos szikla üregében! Keresd a nem odaillő követ! A láda megszerzéséhez nem kell sziklát mászni, a rejtekadó szikla egy ösvényen megközelíthető.

A BARLANGOKBA MINDENKI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE MENJEN BE. LEGYEN NÁLATOK FEJLÁMPA, VAGY KÉZILÁMPA. MIELŐTT ELINDULNÁL A BARLANGBA MINDENKÉPP TUDASD VALAKIVEL CÉLODAT, HOGY BALESET ESETÉN TUDJÁK, MERRE KERESSENEK.
AZ ESETLEGESEN ELŐFORDULÓ BALESETEKÉRT A REJTŐ SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL.

Megközelítés

Parkolni az Egert Lillafüreddel összekötő 2505-ös számú út és a barlangokhoz vezető földút kereszteződésében lehet.  N 48° 3,424' E 20° 28,994' 640 m [GCBB05+Parkoló]
A Meander-barlang látogatása nem ajánlott. A barlang szinte függőleges kürtőjében egy létrarendszer vezet le, amely már több éves. A létrák korhadtak lehetnek, használatuk balesetveszélyes. A barlangok igen meredek hegyoldalban helyezkednek el, havas, jeges időben nem javasolt a megközelítésük.

A bükki barlangok

A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.

A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.

A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.

A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.

A Kőháti-barlangcsoport

A Pazsag-völgy völgyfőjében, a Nagy- és Kis-Kő-hát alatt, ahol az agyagpala-térszín érintkezik a Bükk-fennsíkot felépítő mészkőformációval, számos barlang található. A két bejárattal rendelkező Kőháti-barlang  N 48° 3,461' E 20° 28,992' 660 m [GCBB05+Kőháti-barlang] és az Ilus-kúti-barlang  N 48° 3,494' E 20° 28,950' 687 m [GCBB05+Ilus-kúti-barlang] nagyjából vízszintes járatokkal rendelkezik, a Meander-barlang  N 48° 3,473' E 20° 28,981' 674 m [GCBB05+Meander-barlang] viszont akna-jellegű kürtő.
A 2015-ben 30 méter mélységig kibontott Meander-barlang a feltárás kezdetén 12 méter hosszú volt, és 6 méter mélységű: tehát inkább horizontális áramlási üregnek bizonyult, és úgy tűnt, hogy a közeli Kőháti-barlanggal egy rendszert alkotott.
A barlangba került hordalék felszínre juttatása után a barlang horizontális kiterjedése különösebben nem változott, a függőleges kiterjedése viszont jelentősen megnövekedet. A 2014-ben kitermelt bejárati törmelék és barlangi hordalék 30 m3 volt, míg 2016-ban 62 műszak keretében 100 m3 nagyságrendű anyagot juttattak a felszínre "a hatékony anyagmozgatást biztosító mecseki szállítópálya" segítségével. A kutatási jelentések szerint a "kibontott" (üledékétől megszabadított) Meander-barlang függőleges kürtőjének formakincse a felfelé áramló víz eróziós nyomait hordozza. Jól láthatóan először forrásbarlangként működött, majd víznyelőjáratként. A barlang falán lévő hullámkagylók és a gömbüstök egy fölfelé vágódó, oldódó barlangképződésről tanuskodnak.
Az Ilus-kúti-barlang hossza 170 méter, függőleges kiterjedése 14 méter. A barlang jelenleg is feltárás alatt van, tehát elképzelhető hogy méretei nőni fognak.
A Kőháti-balang hossza 142 méter, függőleges kiterjedése 22 méter.
A Meander barlang kutatásáról érdekes videót készítettek, amelyben megfigyelhetjük a barlagi üledék felszínre szállítására készült szállítópálya működését.