Röviden

Bár a láda útvonala nem visz be, de fontos, hogy a Gaja-völgy csak 6 és 21 óra között látogatható

1. pont - Károlyi-kastély: mágneses, híd alatt. Nyúlj fel! (szám)
2. pont - Víztározó: Nézz fel, ne vedd le (mágneses) (betű-szám-betű)
3. pont - Rák-hegy: láda, egy kidőlt fa maga után hagyott üregében. (Szó)

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés

Fehérvárcsurgó viszonylag jó tömegközlekedéssel rendelkezik, általában óránként kettő járat indul Székesfehérvár irányából, érdemes a Menetrendek.hu-n tájékozódni, "Fehérvárcsurgó, kastély" megállóhelyen kell leszállni.
A láda autóval is begyűjthető. A 81-es úton jutunk el a kezdőpontra, Fehérvárcsurgóra. Itt behajthatunk a kastély területére, ahol sok ingyenes parkolóhely vár minket. A második pont környékén konkrét helyet nem tudok ajánlani, viszont rengetek megállási lehetőség van a környéken. A harmadik ponthoz mindenképpen sétálni kell, de ez csökkenthető nagyjából 200 méterre, ha megfelelő helyen parkolunk, de a környéken sok a magánterület.

Útvonal, rejtések

Az első pont ( N 47° 17,197' E 18° 16,312' 134 m [GCFCSG-1]) a Károlyi-kastély kertjében található, a híd alján, mágnessel rögzítve.
Egészen addig megyünk, ameddig el nem érjük a Gaja-patak kifolyását irányító zsilipet, elértük a második pontot ( N 47° 17,110' E 18° 15,346' 144 m [GCFCSG-2]). (ami ismét egy mágneses rejtés lesz)
El is indulunk a parton, majd jobbra vesszük az irányt a gátőrház felé. A ház után a megújult kék sáv útvonalon haladunk fel a Rák-hegyre, ahonnan kiváló panoráma nyílik majd a tóra és a Gaja-völgy bejáratára. Innen már a GPS-t követve haladunk jelzetlen úton a villanyoszlop felé, onnan pedig már csak pár méter a láda. ( N 47° 16,847' E 18° 15,377' 156 m [GCFCSG-3])

Jelszóképzés: a pontokon talált részletek, a következő sorrendben: 1-2-3

A helyről
A településről
Fehérvárcsurgó Fejér megyében helyezkedik el, a Móri járásban. A község belterülete 193 hektár, míg a külterülete sokszorosa ennek, 2772 hektár. A községet jelenleg körülbelül 2000 fő lakja.
A település nevének eredete valószínűleg a "csurgó" szóból ered, mely arra utal, hogy a falu régebben egy csörgedező forrás mellé épülhetett. A "fehér" előtag pedig Fejér megyére utalhat, mely megkülönbözteti a Somogy megyei Csurgó településtől.
A környék az őskor óta lakott hely volt, még Árpád vezér törzsének is itt lehetett az egyik szállásterülete.

A kastélyról
A jelenlegi kastély helyén már 1786-tól állt egy barokk stílusban épült kastély, mely Perényi Ignác 1786 báróé volt.
A jelenlegi kastély építtetője a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Károlyi-család egyik kiemelkedő tagja, gróf Károlyi György (1802-1877) volt, Széchenyi István gróf egyik legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója. A kastély építése 1844-ben kezdődött meg Henrich Koch tervei alapján, akit Ybl Miklós képviselt. A klasszicista és barokk stílusú kastély 1851-ben készült el.
1910-ben Károlyi György főispán felújíttatta az udvar felöli homlokzatot eklektikus és barokk stílusban. A családnak 1944-ben el kellett hagynia a kastélyt, a háború alatt katonák használták. A második világháborút követően állami tulajdonba került, aztán üdülőként hasznosult. Később görög gyerekek menekültotthona volt, majd állami nevelőotthon volt a 80-as évekig. 1995-ben műemléki védettséget kapott.
1997-ben a használati joga visszakerült a Károlyi József Alapítványon keresztül a Károlyi családhoz, a tulajdonjog pedig maradt az államnál. A 100 szobás kastély felújítása 1.5 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével volt lehetséges. Ma a kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, működését az épületben élő Károlyi család irányítja. Jelenleg szállodaként, konferencia- és rendezvényközpontként hasznosítják.
A park 50 hektáros, több 150-nél idősebb fa is található a területen, változatos fajokból. Található itt egy kis tó is, középen a "gloriettel".
A kert stílusa franciakert, azaz mértani kert. Az ilyen kertek különlegessége, hogy a természeti értékek háttérbe szorításának árán, a kertek mértani formákat követnek, a növények és utak meghatározott forma szerint rendezték el. A franciakert ellentéte az angolkert, ennek remek példája a Tatai Angolkert. Ezzel kapcsolatban jó szívvel ajánlom a cseke-rülő (gccsek) ládát Tatán.
Idegenvezetéssel a kastély történetéről szóló tárlatot és időszakos kiállításokat lehet megtekinteni néhány szépen berendezett szobában. Bővebben a kastély oldalán lehet tájékozódni.

A víztározóról
Az üzemvízszinten 140 ha területű és 5.25 millió m3 térfogatú víztározó létesítésének elsődleges célja a Gaja patak alatti alábányászott terület védelme a vízbeszivárgások ellen, másodlagos célja az árvízi csúcsértékek csökkentése volt. Ezért alakították ki 1971-1972 között. A kiépítéséhez kapcsolódó régészeti feltárás során derült fény arra, hogy nemcsak a középkorban, hanem már a 2. században, a rómaiak is felduzzasztották a bővizű Gaját, valószínűleg ivóvíznyerés és fürdőzés céljából.
Az átlagos vízmélység 6-8 méter, de maximális feltöltés esetén ez akár elérheti a 15 métert is. A horgászok kedvelt helye, nagy méretű halakat lehet benne fogni, az itt található halfajok: balin, keszeg, csuka, ponty.

Gaja-völgy, Pisztrángos-tó (Vadaskerti-tó)
A tájcentrum területe csak 6 és 21 óra között látogatható!
A Gaja-völgy egyik legnépszerűbb pontja, horgászok kedvelt helye, hiszen autóval könnyen megközelíthető. Nevét onnan kapta, hogy a tóban régebben pisztrángot neveltek, jelenleg leginkább a ponty és keszeg a jellemző, pisztráng már nem fogható benne. A közelben számos fedett pihenő és kiépített tűzrakóhely található. A tó tényleg a völgy kapuja, hiszen minden látványosság megközelíthető innen.

További olvasnivaló
Károlyi Angelika beszél a kastélyról
A Pisztrángos-tórol
A Gaja-völgyről

Ládatörténet

A helyen az első ládát Ati rejtette GCFCSV néven.
A rejtéshez az ötletet V_Gabor adta. Bár egészen régóta az egyik kedvencünk ez a környék, köszönjük neki!