Bevezető

A Soproni Parkerdő legnyugatibb részén, az osztrák határ közelében eredő Hidegvíz-forráshoz kívánlak elvezetni Benneteket, miközben az útvonal érdekességeit is szeretném bemutatni. A túraútvonal a Rák-patak völgyében a Hidegvízvölgyi aszfaltozott úton húzódik. A patak hol az út jobb, hol a baloldalán folydogál, csodálatos természeti környezetben.

Megközelítés

A túra kiindulópontja  N 47° 40,204' E 16° 29,992' 260 m [GCTHVF+kiindulópont] Görbehalomban a Brennbergi út és a Hidegvízvölgyi utca találkozásánál van.
Közeli láda: GCDFDF
A tömegközlekedéssel közlekedők a túra kiindulópontját Sopronból a 3 vagy a 3Y buszokkal közelíthetik meg. Leszállás a Görbehalom, Fehér híd megállónál.
Soproni Menetrendek.
A túra hossza miatt a láda kiváló kerékpáros célpont.
Fontos: a tó után a mobilnet gyenge, vagy egyáltalán nincs térerő.
A gépkocsival érkezőknek ajánlott parkoló a  N 47° 40,598' E 16° 29,366' 298 m [GCTHVF+1parkoló], vagy a célhoz közelebbi a  N 47° 40,381' E 16° 28,327' 334 m [GCTHVF+2parkoló]
Az útvonal a parkoló után sorompóval lezárt, gépkocsival tovább csak engedéllyel lehet közlekedni!

A túra útvonala és látványosságai

A túra kiindulóponjánál láthatóak a település bányász múltjának eszközei, egy Határőr Emlékoszlop, valamint megtekinthető a Görbehalmi Bányászmúzeum.
Telefonszám:00 36 99 354 188
A festői Görbehalom településen, a Hidegvíz-völgyben található Szigethi Sándor kétkezi munkájának az eredménye, az egyedülálló Görbehalmi Bányászmúzeum.
A Nyugat - Dunántúl egyedülálló látványossága az év minden napján várja látogatóit.
A múzeumban található korabeli feljegyzések és bányászati eszközök segítségével betekintést nyerhetünk a görbehalmi szénbányászok mindennapi életébe, munkájába. A házigazda - Szigethi Sándor - által tartott idegenvezetés után megkóstolhatjuk a helyi gasztronómiai különlegességeket, amelyeket kiváló soproni nedűkkel és frissítőkkel öblíthetünk le. A látogatók a belépődíjat becsületkasszás alapon fizetik.
A Görbehalmi Bányászmúzeum elérhető a Facebookon: https://hu-hu.facebook.com/gorbehalmibanyaszmuzeum/ A Hidegvízvölgyi úton haladjunk a Fehér úti tóhoz, amely egy csodás erdei horgásztó, minden évszakban szebbnél szebb arcát mutatja a természetjáróknak.
A tavat Görbehalom bányásztelepülésen találják. Másik elnevezése (Brennbergi-víztározó) és létrejötte is szorosan kapcsolódik Magyarország első kőszénbányájához Brennbergbányán. 1868-69-ben építették meg a szén szállítására a Brennbergbánya és Ágfalva közötti keskeny nyomtávú vasútvonalat. A Rák-patak medrét egy 222 méter hosszú és 27 méter magasan futó fa völgyhíddal szelték át, amelyen eleinte lóvontatással, majd gőzmozdonyokkal szállították a szenet Ágfalvára. A XIX. század végén építették a fahíd köré azt a vasúti töltést, amelyen keresztül folyik át a Rák-patak, amelynek felduzzasztásával hozták létre a mai horgásztavat.
A XVIII.-XIX. században a brennbergi szén rendkívül keresett volt, ezért a tervek szerint Bécstől Sopronig építettek volna egy csatornát, hogy Bécset és a környékbeli ipari körzeteket olcsó szénnel lássák el. A csatorna végül a Bécsújhely környéki Pecsenyédig (ma: Pötsching, Ausztria) épült csak meg. A kb. 40 kilométeres távolságon eleinte szekereken majd, az 1847-től a Sopron-bécsújhelyi vasút vonalán szállították a szenet a csatornáig. Ágfalvára, a vasúti átrakodó helyre, a Fehér úti tavat szegélyező vasúti töltésen keresztül jutott a barnaszén. Közeli láda: GCfhto
Tovább haladhatunk az  N 47° 40,468' E 16° 28,848' 305 m [GCTHVF+1útkereszteződés] útkereszteződésig. A múltban ezen a ponton keresztezte az utat az elektromos jelzőrendszer /SZ-100/ a "vasfüggöny". Ezen a határszakaszon itt volt kiépítve egy zárható, úgynevezett gazdasági kapu, amelyen csak engedéllyel és határőri ellenőrzés után lehetett belépni a határövezetbe. A magunk elé képzelt kapun átlépve, menjünk tovább az egyre jobban összeszűkülő völgyben.
A GCTHVF-2parkolóhoz érkezve balról láthatjuk a volt Fehérúti őrs laktanya épületeinek és a tiszti lakásainak romjait. Az őrs felszámolása után az objektumban erdei népfőiskolát akartak kialakítani, de az építkezés félbe maradt. Amit addig beépítettek azt ellopták, csak a kémények maradtak épek. A romokat ma már őrzik!?
A lezárt sorompótól a közlekedési lehetőség a gyaloglás és a kerékpározás maradt. Haladjunk tovább az út baloldalán álló  N 47° 40,396' E 16° 27,927' 289 m [GCTHVF+emlékkereszt] Emlékkeresztig.
Az emlékhely, Lakner Balázs Hidegvíz-völgyi emlékkeresztje egy szomorú eseményt jelez. 1997 szeptemberében, az életének még csak 22 évében lévő fiatalembert halálos baleset érte, a fakitermelés közben felborult erdészeti munkagépe maga alá temette. Túránk útvonalán az  N 47° 40,217' E 16° 27,714' [GCTHVF+2útkereszteződés] útelágazásnál, és a  N 47° 39,947' E 16° 27,033' 408 m [GCTHVF+3útkereszteződés] útkeszteződésnél jobbra tartva haladjunk célunk felé a Rideg-bérc /486 m/ és a Bika-rét /516 m/ csúcsai között, egyre magasabbra jutva, ahol az erdő csendje, a patak csobogása kíséri utunkat.
A GCTHVF-2útkereszteződésől nem messze az  N 47° 39,922' E 16° 26,957' 407 m [GCTHVF+1forráshely] úttól balra található a Vörösbérci-forrás. Régebbi elnevezése Bányász-forrás volt. Az ingoványos szivárgó víznyomok mutatják a forráshelyet. Egy bányászati feltáró fúrás nyomán tört felszínre a víz. Sajnálatos módon napjainkra, valószínű eliszaposodás miatt szivárgóként működik.Nem messze ettől a helytől  N 47° 39,911' E 16° 26,568' 429 m [GCTHVF+2forráshely] szintén az úttól balra, kb. 20 m-re volt egy forrás foglalás, amely a nagy erdei gépek taposása nyomán eltűnt, illetve jelenleg szivárgóként működik. Mivel nem tudott, hogy ki készítette a forrás foglalást, ezért Anonym-forrásnak nevezték el.
Indulhatunk tovább a Hidegvíz-völgy felső részében eredő forráshoz és a közelében elrejtett ládához. A  N 47° 39,789' E 16° 26,162' [GCTHVF+letérés] koordinátánál térjünk le balra a forráshoz vezető ösvényre.
A Hidegvíz-forrás  N 47° 39,756' E 16° 26,180' 461 m [GCTHVF+forrás] a Nagy-zuhatag árokban tör a felszínre. A forrás a Rák-patak eredetének is tekinthető. A vízhozama szélsőségesen változó, 50-60 l/perc közé tehető, vízminősége jónak mondható. A hegység egyik legbővízübb forrása. A forrás foglalást utoljára 2003-ban újították fel a Holland Királyság támogatásával.
Logolás és pihenés után érdemes megtekinteni a Dr. Roth Gyula-emlékhelyet a  N 47° 39,819' E 16° 26,151' 474 m [GCTHVF+emlékhely]
A Hidegvíz-völgyben található Dr. Roth Gyula Kossuth-díjas egyetemi tanár, a mezőgazdaság és az erdészeti tudományok doktorának emlékműve. Dr. Roth Gyula 1873-ban született Sopronban és 88 éves korában, 1961. január 7-én halt meg ugyanitt. Erdőmérnöki oklevelét 1898-ban szerezte meg Selmecbányán. Az emlékmű az erdészet legidősebb bükk- és lucfenyőerdő részének szomszédságában áll, mivel Roth Dr. Roth professzor úr itt dolgozta ki gyakorlatban kb. 100 hektár nagyságú területen az úgynevezett Roth-féle vonalas szálaló felújító vágás módszerét. Az emlékművet 1962-ben tervezte Szakál Gyula és 1963-ban állította fel az Erdészet egyetem, az Erdészeti és Faipari Technikum, valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság közösen. Minden tanév kezdetén az emlékmű megkoszorúzása alkalmával az Erdészeti és Faipari Szakközépiskola elsőéves diákjai itt tesznek fogadalmat, hogy jól és szorgalmasan fognak tanulni és hűségesek lesznek az erdőhöz. Figyelemre érdemes látványosság az emlékhely közelében az  N 47° 39,797' E 16° 26,130' 468 m [GCTHVF+Öreg bükk] Öreg bükk, amely a parkerdő legöregebb bükkfája. Hivatalos mérési adatként 2011 évi törzskörméretnek 510 cm van megadva, életkor nem lett megbecsülve. Saját mérésem szerint jelenleg a fa törzskörkerülete 528 cm, körátmérője így 168 cm. Az életkorát faérték számítási alkalmazás alapján, jó termő adottságokat figyelembe véve, szakértő segítségével állapítottam meg. Ennek megfelelően a bükk becsült életkora jelenleg 192 év, egészséges, életerős fa. Kívánjuk, hogy az utókor is sokáig láthassa!

Kellemes túrázást, sikeres ládázást kívánok!