A ládát megadott koo.-n a határ-kősánc magyar oldalán egy sokágú-sokgyökerű fa alatt, indokolatlanul sok kő mögött találjátok!
(a 13 6-os számú határkőtől a kőtenger irányába, azaz ÉK-i felé kb. 14 lépés)
Ajánlott megközelítése a vár alatt található bazaltömlésen túl, majd a kőtengeren alulról megkerülve, végül a még megmaradt határsávon haladva lehetséges.
Ne a kőtengeren keresztül, hanem azt, alulról megkerülve menjetek a rejtekhez! Légyszi....:) Nehogy tönkremenjen ez a sok szép kő.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
A 21-es útról - Salgótarján után - Salgóbánya irányába fordulunk, majd balra, Somoskőre. Gépkocsival, a vár melletti parkolóig mehetünk. N 48° 10,275' E 19° 51,355' [GCSoKo+parkoló]
A vár szlovák területen van.
A vár története
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a "pogány" seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: "Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van."
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak. A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható.
Somoskő
A vár egy vulkáni kúpra van építve, melynek északi oldalán találjuk a híres "bazaltömlést". Látványa lenyűgöző, méltán jutott Európában egyedülálló hírnévhez. A homokkőrétegen áttörve, a láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Ott lehűlt és a lehűlés következtében csodálatos oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp, mely jó stratégiai helyet és jó építőanyagot biztosított a várépítéshez.
Először - magyar oldalon - megtekinthetjük a Petőfi emlékhelyet, utána átmegyünk Szlovákiába, hogy bejárjuk ezt a festői várat, majd felkeressük a ritkaságszámba menő lávaömlést.
49. Geocaching fesztivál és verseny miatt pár napot Somoskőújfalún töltünk kikapcsolódásképpen. Felfedezzük a környéket HRita KesserHercegnővel és Máté fiúnkkal, valamint az oda és vissza úton is gyűjtögetjük a találatokat és az élményeket.
Köszönjük a rejtést!
Több infó, fotó később. [Geoládák v4.5.10]
A nap zárásaként... Nekem ez a láda már 2006 augusztusa óta mosolyog (egyedüliként itt a környéken). Szerintem azóta nem is jártam erre...
A fesztivál és persze, csmeri, meg Ribizli9 logja miatt is, erre kanyarodtunk. Anya a kocsiban maradt, itt már nem tudott volna feljönni, aztán meg le, meg fel... Először a kőtengert néztük meg, és csak utána a várat. Sajnos nagy szél fútt, ami jelentősen lecsökkentette az élvezeti értékét, de ettől még jól bebarangoltuk az egészet. A villámhárítón leereszkedve még az alagsorba is benéztünk... :D
Várlátogatás után a parkolóból irány a láda. Gyors logolás, és ketté váltak útjaink, ugyanis Petráék még KFC-be mentek, mi meg irány haza.
Köszönöm ezt a csodanapot nektek!
Picit sietve, hogy visszaérjünk az eredményhirdetésre, de azért alaposan körbejártuk ezt a gyönyörű kis várat. Már a településről impozáns látványt nyújt, de amint a parkolóból elindulunk és meglátjuk az első tornyot, azonnal elkap egy jó érzés, amit a várak adnak... :) Miután jól körbejártuk, mentünk is a bazaltorgonák felé, ami szintén szép és érdekes látvány. Majd le a kőomláshoz, de itt már tényleg sietve. A ládaoldalon a figyelmeztetés meg is zavart, hogy akkor most a ládikót hogy is lehet megszerezni. A kedves, picit furcsa sráctól, aki a belépőt adta, attól is érdeklődtünk a láda felől. De ő nem tud róla. Szóval gyorsan visszamentünk a parkolóhoz és onnan a ládához.
Így meglett ez a pont is, ami emelte a nap élményeit. :)
Köszi a rejtést!
GC verseny után kerestük fel a ládát, és néztük meg a várat. A parkolóból a ládához vezető út sajnos egy nyilvános wc-ként használt területen vezet, ez nem olyan vidám rész.
De a vár és a bazaltorgonák nagyon tetszettek.
Verseny után még úgy voltunk vele, hogy nem indulunk rögtön haza, érdemes lenne megnézni a várat. (Én már a 2011-es versenyen is voltam, akkor a Salgó várba jutottunk fel.) A ládát kerestük először, az viszonylag könnyen megvolt. Mi a vár alatti parkoló felől mentünk, úgy egyszerű volt a találat. Utána megnéztük a várat is meg a bazaltorgonákat is. Ugyan belépős, de elég minimál a díj. (Mondjuk ha valaki nagyon akarja, akkor a bazaltorgonákhoz skippelheti a fizetést, ha lentről érkezik.) Fentről remek a kilátás.
A ládát 2005.07.20-án találtam meg.
Azóta nem is jártam a környéken, most három napra érkeztünk ládázni.
Somoskőújfalun volt a szállásunk, így természetesen ide a várhoz is eljöttünk.
Szép őszi, napsütéses időt sikerült kifognunk.