A ládát megadott koo.-n a határ-kősánc magyar oldalán egy sokágú-sokgyökerű fa alatt, indokolatlanul sok kő mögött találjátok!
(a 13 6-os számú határkőtől a kőtenger irányába, azaz ÉK-i felé kb. 14 lépés)
Ajánlott megközelítése a vár alatt található bazaltömlésen túl, majd a kőtengeren alulról megkerülve, végül a még megmaradt határsávon haladva lehetséges.
Ne a kőtengeren keresztül, hanem azt, alulról megkerülve menjetek a rejtekhez! Légyszi....:) Nehogy tönkremenjen ez a sok szép kő.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
A 21-es útról - Salgótarján után - Salgóbánya irányába fordulunk, majd balra, Somoskőre. Gépkocsival, a vár melletti parkolóig mehetünk. N 48° 10,275' E 19° 51,355' [GCSoKo+parkoló]
A vár szlovák területen van.
A vár története
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a "pogány" seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: "Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van."
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak. A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható.
Somoskő
A vár egy vulkáni kúpra van építve, melynek északi oldalán találjuk a híres "bazaltömlést". Látványa lenyűgöző, méltán jutott Európában egyedülálló hírnévhez. A homokkőrétegen áttörve, a láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Ott lehűlt és a lehűlés következtében csodálatos oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp, mely jó stratégiai helyet és jó építőanyagot biztosított a várépítéshez.
Először - magyar oldalon - megtekinthetjük a Petőfi emlékhelyet, utána átmegyünk Szlovákiába, hogy bejárjuk ezt a festői várat, majd felkeressük a ritkaságszámba menő lávaömlést.
Nagy nehezen megtaláltuk!
A kőtenger felőli megközelítés számunkra nagyon félrevezető volt, az erdőben bukdácsoltunk a határköveket követve. A murvás parkolóból gyerekjáték lett volna...
A táj és a vár csodálatos, ide még vissza kell térni!
3 napos túránk során nagy köd volt, alig láttunk valamit a várakból. A bazaltömlésig és lefelé a kőtenger irányába olyan csúszósak voltak a kövek mintha jégen mentünk volna. Felszereltek egy vadkamerát is a kőtengerhez, senki ne próbáljon átvágni, mert sok euróba fáj a büntetés. A várba most 900Ft-ért lehetett bemenni.
A Kohászok útja utáni barangolások egyik állomása, sajnos ködös, csúszós időben, Ajnácskőről indulva. Egyik csúcsról sem volt kilátás. Két túratársammal, akik nem ládáznak indultam felfelé, gondolván, hogy onnan fogom a ládát becserkészni. Így későn jöttem rá, hogy onnan nem tudom megközelíteni a ládát. Késő volt, nem vártak volna meg, ha visszamegyek. A várablakban nassoltunk, aztán indultunk Rónafalura, a szállásra. Csodás vidék, sok minden kimaradt még...
A képek alapján kérem a megtalálás elfogadását, ha lehetséges! Köszönöm a rejtést!
Mi valahogy nagyon rosszul indultunk neki, nem lett meg.
Elöször a parkoló végében próbálkozunk, nem ment, csalános és semmi geo ösvény.
Majd fel a várba, és a várból visszafelé a határkövek mentén. Ez sem bizonyult járható útnak.
Harmadik próbát a parkoló alatti földúton kezdtük meg, végül ott is a csalános és az erdő kifogott rajtunk.
Így hát, szomorúan, ezt a ládát feladtuk, mert GCSalg után következett, de még hátra volt GCFila, így hát mentünk tovább.
Kedves rejtő, ha a fényképek alapján számíthatunk (Gréti/Sziszko) az elfogadásodra, köszönjük, ha nem, akkor egyszer majd újra próbálkozunk.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Sokszor dolgoztam már Somoskőújfaluban, de még eddig még nem úgy, hogy alkalmam lett volna megkeresni a ládát vagy elmenni a várba. Így most utaztunk párszáz kilométert, hogy a kíváncsiságomat kielégítsem és a családomnak is meg tudjam mutatni, hol is dolgozom néha. A láda megtalálása nem volt túl nehéz :) kő alatt, fánál, egy kőomlásnál, erdőben. :D Meglett. A Ládával és tartalmával rendben volt minden. Köszönöm a rejtő munkáját. [Geoládák v3.12.10]
Köszönjük a rejtést, nagyon szép a vár és környezete. A bazaltömléshez és a kőtengerhez kicsit fárasztó az út, de senki ne hagyja ki. A ládát a parkoló felől érdemes megközelíteni, a kőtenger felől eléggé nehéz.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1231 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 48° 10,275' E 19° 51,355' [GCSoKo+parkoló]
N 48° 10,290' E 19° 51,418' [GCSoKo+Somoskő vára]
N 48° 10,321' E 19° 51,460' [GCSoKo+Bazaltömlés]
N 48° 10,342' E 19° 51,430' [GCSoKo+Kőtenger]
