A ládát megadott koo.-n a határ-kősánc magyar oldalán egy sokágú-sokgyökerű fa alatt, indokolatlanul sok kő mögött találjátok!
(a 13 6-os számú határkőtől a kőtenger irányába, azaz ÉK-i felé kb. 14 lépés)
Ajánlott megközelítése a vár alatt található bazaltömlésen túl, majd a kőtengeren alulról megkerülve, végül a még megmaradt határsávon haladva lehetséges.
Ne a kőtengeren keresztül, hanem azt, alulról megkerülve menjetek a rejtekhez! Légyszi....:) Nehogy tönkremenjen ez a sok szép kő.
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
A 21-es útról - Salgótarján után - Salgóbánya irányába fordulunk, majd balra, Somoskőre. Gépkocsival, a vár melletti parkolóig mehetünk. N 48° 10,275' E 19° 51,355' [GCSoKo+parkoló]
A vár szlovák területen van.
A vár története
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a "pogány" seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: "Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van."
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak. A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható.
Somoskő
A vár egy vulkáni kúpra van építve, melynek északi oldalán találjuk a híres "bazaltömlést". Látványa lenyűgöző, méltán jutott Európában egyedülálló hírnévhez. A homokkőrétegen áttörve, a láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Ott lehűlt és a lehűlés következtében csodálatos oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp, mely jó stratégiai helyet és jó építőanyagot biztosított a várépítéshez.
Először - magyar oldalon - megtekinthetjük a Petőfi emlékhelyet, utána átmegyünk Szlovákiába, hogy bejárjuk ezt a festői várat, majd felkeressük a ritkaságszámba menő lávaömlést.
Gyönyörű ez a vár, és a bazaltorgonák is.
A ládát a parkolóból a legegyszerűbb megközelíteni. Ehhez ugyan vissza kell mászni, de sokkal jobb így. A láda jó állapotban a helyén van. Köszi a rejtést!
mmcdxiv
N 48° 10,275' E 19° 51,355' [GCSoKo+parkoló]
N 48° 10,290' E 19° 51,418' [GCSoKo+Somoskő vára]
N 48° 10,321' E 19° 51,460' [GCSoKo+Bazaltömlés]
N 48° 10,342' E 19° 51,430' [GCSoKo+Kőtenger]
