Pót jelszó a pihenőben, a forráshoz közelebbi asztal lapjának alján, laminált lapocskán.
Bevezető
A rejtéssel a palotási forrást, a Csurgót szeretném nektek bemutatni
Megközelítés
A település Budapesttől 55 km-re, Pásztótól, Aszódtól és Hatvantól egyaránt 20 km-re fekszik. Az M3-as autópályáról az Aszód-Bag lehajtónál letérve, Aszód - Kartal - Verseg - Héhalom útvonalon érhető el. A 21. sz. főútról Jobbágyinál letérve, a Jobbágyi - Szarvasgede útvonalon érhető el.
Autóbusszal is meg lehet közelíteni, infó itt:
Menetrendek
Palotás szélén, Szarvasgede irányában találjuk a forrást, aminek közvetlen közelében, a Rózsa utca végén kialakított parkolóban lehet megállni.Az ajánlott parkoló:
N 47° 47,983' E 19° 36,209' 123 m [GCPACS+1parkoló]
A forrás A Csurgóról, ahogy a környéken nevezik, sajnos vajmi keveset tudni. Kérdezősködéssel, és könyvtári keresgéléssel is csak foszlányokat sikerült kideríteni.
Palotás községben, a Szabadság út és a Rózsa út kereszteződésénél található. A forrás foglalás egy diófa tövében helyezkedik el, különféle növényekkel karöltve. Vize jó ízű, tiszta, mérsékelt víz hozammal. A környezete szépen karbantartott.
A parkolóban kialakított pihenőhely várja a szomjas, megfáradt vándorokat. Motorosok előszeretettel látogatják is.
A feljegyzések szerint a 18. - 19. században Palotás területén mocsaras, lápos vidék terült el, ritka erdősávokkal. A mocsarak lecsapolásával és patak szabályozással szántókat, legelőket hoztak létre. Akkoriban a forrás vizét jószágok itatására, emberi fogyasztásra és kenderáztatásra használták. Az idők során a mocsaras területek teljesen eltűntek, de a föld vízzáró rétegeinek köszönhetően a forrás "életben" maradt. Az 1940-es években az 5 éves terv keretein belül patak szabályozást és fásítást írtak elő a településen. A tervek között szerepelt a forrás kút fölös vizének felhasználása
népfürdőnek elképzelés is, de ebből láthatólag sajnos semmi nem valósult meg. A közel múltig, amíg nem volt ilyen jól kiépített a vízhálózat, sokan hordták innen az ivóvizet. Mára ugyan nem elhanyagolt, de mellőzött lett. Megéri egy látogatás tenni a forrásnál, időzni egy kicsit a pihenőben, és felfrissülni a vizétől.
Egyéb látnivalók
Palotás Római Katolikus temploma Palotás a bujáki római katolikus plébániához tartozik. A faluban a 2001-es népszámlálás adatai alapján 1520 katolikus hívőt tartanak nyilván. Az eredetileg torony nélküli templomot 1743-ban építtette Esterházy Ferenc. 1798-1800 között újjáépítették. Ekkor emelték a tornyot is. 1806-ban egy villámcsapástól összedőlt, teljesen újjá kellett építeni.
Angster típusú orgonáját 1929-ben építették, 2004-ben újították fel.
A templom homlokzatát 2002-ben újították fel. A 2000-es évek második felében kicserélték a padlóburkolatot, a szentélyt márvánnyal burkolták.A templom barokk stílusú, egyhajós, nagyjából keletnek tájolt. Az enyhén előreugró homlokzati tornyot és a főhomlokzatot párkányok, faltükrök tagolják, háromszögű oromfalait párkány zárja le. A hajó és a szentély ugyanolyan széles, mindkét oldalán sekrestye csatlakozik hozzá. A három boltszakaszos hajót és a szentélyt süvegboltozat fedi. Karzata a toronycsarnok fölött van. Középen kihajló mellvédje ívesen csatlakozik a falakhoz.
A copf stílusú szószék 1800 körül készült. A szentély nyugati oldalát teljesen betöltő falképét a 2. világháború után Márton Lajos festette.
Horgásztó A Palotási-tó jelenleg Nógrád megye legnépszerűbb horgásztava, Palotás és Kisbágyon községek között terül el. A tó vagy víztározó az 1967-68-as években jött létre, amikor a Buják-patak vizét egy völgyzáró gáttal elrekesztették öntözési célból. Így egy 62 hektár kiterjedésű, 250 m átlag szélességű, 4,5 m átlag mélységű, 2 km hosszúságú tó alakult ki. Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően épültek a hétvégi házak, és mára már 300 hétvégi ház található a tó környékén. A horgászok szép környezetben, náddal és fákkal övezett tóparton hódolhatnak a szenvedélyüknek. A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését. A tó kiváló halállománnyal rendelkezik, ami a horgászok ezreit vonzza évente, rendszeresen rendeznek versenyeket is. Halfauna: ponty, amúr, compó, busa, keszegfélék, kárász, süllő, csuka, harcsa és balin.
Érdekesség, hogy a tó körül ritka madárfajok közül több mint száz él a területen. Például a gyurgyalag.
Ha erre jártok érdemes ezeket is megnézni!
A tónál lévő, és a szomszédos településeken kereshető ládák.
Horgásztó:
GCPAHO
3km-re Héhalomban:
GCKOHI
6km-re Egyházasdengelegen:
GCDeng
Jó "vadászatot" kívánok mindenkinek!
Forrás
Szomszéd András Palotás története c. könyv
A Horgásztó
Palotás Wikipédia
2023.09.25
