Elhelyezés időpontja: 2024.09.05 17:00
Megjelenés időpontja: 2024.09.05 17:48
Utolsó lényeges változás: 2024.09.05 17:48
Utolsó változás: 2024.09.05 19:22
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Snipermaster, Noel
Ládagazda: Snipermaster Nehézség / Terep: 3.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 550 m
Megtalálások száma: 32 + 2 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 31.8 megtalálás hetente
Ezúttal a budakalászi ártérre invitállak benneteket megcsodálni a Land Art legmagasabb szintjét! Kánya Tamás hosszú évek óta örvendezteti meg a környék látogatóit műveivel, remélem nektek is elnyeri tetszéseteket ez a fajta alkotás!
Kérlek készíts pár képet az alkotásokról és töltsd fel a logodba!
Ne feledd, ne nyúlj hozzá a művekhez!
Méreteket tekintve 20x20x10 cm-es geoládát keress a bicikliút Duna felőli oldalán!
Ha a ládát nem leled, gondolj a művek alapanyagára!
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval
Ajánlott ingyenes parkolót találhatsz a révnél és környékén. Figyelem: korlátozott számú parkolóhely áll rendelkezésre! N 47° 37,055' E 19° 4,957' 119 m [GCLART+Parkoló] itt. Biciklivel
A láda közvetlenül a bicikliút mellett van, megközelíthető a Duna-menti bicikliutakon. Tömegközlekedéssel
H5 HÉV-vel a Budakalász Lenfonó megállót javaslom, innen 15-20 perces séta a rejtés.
Leírás
Budakalászi partszakaszon a bicikliút mellett folyamatosan bővülő Land Art nyűgözi le az arra járókat.
Kánya Tamás eredetileg ötvösmester, aki korábban műanyag palackokból és sörös dobozokból készített szobrokat. Az évek során tökéletesítette tudását, műveinek múzsája pedig jelenleg a természet: annak kincseiből formázza alkotásait és díszíti velük az erdőt.
A Land Art
A Land Art az alkotás egy olyan formája, amikor a művész a természeti környezet formavilágát és elemeit (növényeket, sziklákat, kavicsokat, földet) használ a jellemzően monumentális szabadtéri installációk elkészítéséhez. Kánya Tamás műveit egyesek ebbe a kategóriába sorolják, de bárminek is nevezzük, sokan örömünket leljük bennük.
Az 1960-as években megszülető Land Art a természeti környezetben megtalálható "eszközöket" (felszíni alakzatok, sziklák, kövek, növényzet, hó stb.) használja fel monumentális szabadtéri installációk létrehozásához. A neten rákeresve valóban gyönyörű és elgondolkodtató alkotásokat találhatunk, de a dolog nem szükségszerűen elvont, sőt, a természetjárás népszerűsítéséhez is lehet köze: pár hónapja azon nyomban beleszerettünk ugyanis Thomas Dambo újrafelhasznált faanyagból épített óriásaiba a Koppenhága melletti erdőben, amihez még egy tematikus térkép is készült. Hogy ez műfajilag mennyire Land Art, nem tudom, mindenesetre zseniális kezdeményezés, az biztos, hiszen az önmagában is szerethető ötletnek erősen pozitív üzenete (újrafelhasználás) is van, amely által az erdő közvetlenül is a környezettudatos magatartás szószólójává válik. Nagyon el tudnánk képzelni egy hasonló projektet valahol hazánkban...
A gyerekek fantáziáját az alkotás öröme mindig leköti, de valószínűleg ők is érzik a dologban azt, amit mi felnőttek kifejezetten csodásnak tartunk a Land Art-ban, nevezetesen, hogy a művek rövidebb vagy hosszabb idő alatt, de biztosan az enyészeté lesznek.
VP és jómagam megint egy hullámhosszon voltunk, mert mivel a hétvégi GCTOUR miatt 5 percenként nézem az időjárás jelentést, én is rájöttem, hogy ehhez a ládához jobb, ha ma elugrunk. Mikor utoljára a Luppa-tó ládájához jöttünk errefelé, akkor Roy szépen leparkolt közel a tóhoz, (később kiderült, hogy ott nem lett volna szabad, de hála az égnek semmi baja nem lett), és én meg a rolleremmel gyorsan elszáguldottam a ládáig meg vissza. Ezúttal a parkolás teljesen legális helyen volt, de az eszköz ugyanez volt. Imádom azt a rollert, bár tudnám gyakrabban használni. Az árvíznek még nyoma sincs, de az tuti, hogy sok mindent el fog hurcolni magával a hétvégén. A láda könnyen meglett, egy-két fotó után igyekeztem vissza Roy-hoz hogy menjünk a megérdemelt söröcskéért meg talán valamit enni is. Köszi a rejtést!
Az előjelzések szerint az ausztriai esőzések miatt néhány nap múlva jelentős árhullám fog levonulni a Dunán, amely veszélyezteti a műalkotásokat és a ládát is. Így aztán kihasználva a rossz idő előtti utolsó napot, kibicikliztem ide. Budagyönygyétől 3/4 óra. Aztán itt nézelődtem kicsit, kimentem még az ártéri szakasz végéig, aztán vissza, és mentem haza.
Ez a szakasza a szentendrei bicikliútnak most kellemes és szép (bár az ártéri fák biztosan nem örülnek a széles alapozású útnak, éshát aki kitalálta, hogy bicikliútra térkő kell ...). Hazafelé szeretek a K-hídtól a Margit-hídig a rakparton tekerni: sima, egyenes, nincsenek lámpák. És nem is tilos. :D Ma a forgalom se volt nagy, de azért két dudálós, mutogatós most is volt, pedig ha nem akarnak mutogatni, még fékezniük se kellett volna. Magyarország.
A biciklizés viszont nagyon jól esett, mert egy otthoni elesésből következő csuklósérülés miatt két hónapja ültem utoljára gépen. :-)
Megtaláltam barnanyával, köszönöm a rejtést! Biciklivel jöttünk ki Óbudáról. A művek nem ismeretlenek számomra, láttam már róluk képeket a helyi fb-csoportban, valamint GCLUPP-hoz is erre jöttem, akkor is láttam őket. [Geoládák v4.5.0]
Az ajánlott H5 HÉV, Budakalász Lenfonó megállótól sétálva kerestem meg a ládát. Sajnos a művek nagy részét nem találtam meg, pedig háromszor is bejártam egy jelentős szakaszát a bicikli útnak. Szerencsére sár most nincs de csalán az van rendesen.
Köszönöm a rejtést!
[Geoládák v4.5.0]
A HÉV állomástól 3 km az út a ládáig, jól esett a végén a Duna-parton kicsit megpihenni. Érdekesek az alkotások, különleges a helyszín, jó a rejtés. Tetszett, köszönet a rejtésért.
e-bike találat, megtoldottam a kört egy kisoroszi kitérővel is, így lett 64km a kör.
Régóta nézegetem már a szentendrei kerékpárút melletti alkotásokat, azt hittem gyerekek építgetnek saját kedvükre az út mentén. Meglepett, hogy ezek az alkotások egy új művészeti irány darabjai.
A ládaoldalon lefényképezett alkotásokból csak nagyon keveset láttam, jó lenne egy-két koordináta, hogy ne kelljen az ártéren bolyongani. Kérdés az is, hogy a ládaoldalon látható művekből mennyit vitt el a nyári árvíz
A GPS megtréfált mikor a pont közelébe értem, bevitt az ártérbe, majd visszahozott a kerékpárút mellé. Mindezt a 25 kilós e-bike-kal harcoltam végig a kidölt fák között. A rejtés remek, lehet, hogy ha jól záródik a doboz még egy árvizet is túlélhet itt.
Nem egy életbiztosítás a kerékpárúton gyalogosan bandukolni.
Kíváncsi lennék, hogy az itt eltekerők közül hányaknak tűnik fel, amire ez a láda felhívja a figyelmet. Én szándékoltam emiatt jöttem ide, jóval komótosabban, de így is alig fedeztem fel az alkotásokat.
Visszafelé inkább a Duna partot választottam, ami viszont csak a víztől bizonyos távolságban járható, így be-betévelyegtem az ártári ligaterdő fái közé.
Munka után kajakoztam egyet. Indulás előtt észrevettem, hogy megjelent ez a láda, és pont útba esik. Így vízről kerestem meg. Kikötés után jó mély iszapban kellett trappolnom egy darabon, de aztán keményebb lett a talaj a lábam alatt. Épp el kezdtem keresni a ládát, amikor a bringaútnál megállt egy kessertárs a vasparipával. Gyorsan elő is húzta a dobozt a rejtekből. Volt olyan kedves, hogy figyelt a kajakomra, míg én megnéztem a látnivalót is gyalogosan. Aztán folytattam az utamat Szentendréig. Jó kis vasárnap délután volt!
A láda is érdekes. Túl sok műalkotást nem láttam, de lehet, arrébb is van még, és úgy tűnt, hogy volt még néhány, amit a víz elmosott.
Köszönöm, hogy megmutattad ezt az érdekes helyet!
lelcache
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (34 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 37,055' E 19° 4,957' 119 m [GCLART+Parkoló]
