Megye/ország: Borsod-Abaúj-Zemplén
Elhelyezés időpontja: 2024.08.15 14:00
Megjelenés időpontja: 2024.08.21 07:16
Utolsó lényeges változás: 2024.10.24 13:08
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H)
Elrejtők: maga.a.felelem
Ládagazda: maga.a.felelem Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4000 m
Megtalálások száma: 37 + 1 egyéb
Megtalálások gyakorisága: 0.9 megtalálás hetente
Multi geoláda egy hagyományos és egy virtuális ponttal, a friss és ropogós zempléni Tölgyesbérc Tanösvény bemutatására.
10x15x10 cm konyhai doboz és egy mikroláda található az útvonalon. A két jelszórészletet ebben találjátok meg.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Bevezető
A Háromhutából induló Tölgyesbérc Tanösvényt szeretném nektek megmutatni ezzel a ládával. A tanösvény 2024 nyarán készült el. Jól átgondolt, informatívan kitáblázott útvonalon vezet minket át a Zemplén ezernyi arcán. A 4 km-es könnyű körtúra mindkét irányból bejárható.
A település megközelíthető busszal is, amely Olaszliszka vasútállomásáról indul, és Újhutáig közlekedik. Menetrendek itt.
Esőre álló időben is érdemes lehet elindulni, mert egyrészt az út sehol nem veszélyes, másrészt pedig több esőbeálló is található útközben, ahol egy-egy nyári záport ki lehet várni.
Részletek:
Én a csemegét szeretem a végére hagyni, ami számomra a madármegfigyelő torony, ezért a település keleti oldalán kezdtem a sétát, itt: N 48° 22,798' E 21° 25,362' [GCTBT+letérés].
A tanösvényen zöld "makk" jelzés vezet minket végig. Szerencsére nem fukarkodtak vele, ugyanis az ösvény kezdetben egy darabig a csörgedező Köszvényes-patak medre mentén halad, és nagyban megkönnyíti a dolgunkat, hogy makkról makkra ugrándozunk a patak kövein. Amint tábla is javasolja, magas vízállásnál érdemes a szekérutat használni, ha nem akarod, hogy köszvényes(es) legyen a lábad.
Kis kaptató után elhagyjuk a patak medrét és a Tanyiszka-réthez érünk. Közeledünk a három forráshoz és az első multiponthoz.
A jellegzetes helyet megismered arról, hogy épp egy kanyarban, az út mellett közvetlenül egy V alakban kettéágazó fenyőt láthatsz - képet töltöttem fel róla! A rejtést ennek a közelében találod, a turistaúttól pár méterre, tölgyfa tövében, talajszinten.
A második jelszórészletért még baktatni kell kicsit, de ez a tanösvény legváltozatosabb része, bőven megéri. Először is megérkezünk a három forráshoz, amelyek egyike a Lux-kút. Aztán többféle erdőtársuláson vezet át az utunk: bükkös, fenyves, tölgyes-gyertyános elegy is található erre, ami a gombászok (vagy a változatosságot szeretők) nagy öröme lesz. Utána lepkés-vadvirágos-ciripelős hegyi rétek következnek, és egy felhagyott gyümölcsös, ahol - ezt én is a tájékoztató táblálról tudtam meg -, kakukkfűbokrok alatt púposodnak a hangyák várai.
Évszaktól és időjárástól függetlenül szedret, csipkebogyót, gombát, gyógyfüveket lehet gyűjteni útközben (gyerekeknek kavicsot, madártollat, döglött szarvasbogarat stb.) Ha csendesen járunk, őzeket, fácánokat, rókát láthatunk. Útközben két magasles is van nem messze (látótávolságban) az ösvénytől, ezekről is lehet csak úgy nézelődni.
A tájékozódást útjelző táblák segítik, ezen kívül több információs tábla is került kihelyezésre, amelyek az itteni élővilágot mutatják be. Tele vannak érdekességekkel, érdemes végigfutni őket.
Így érkezünk el a második multiponthoz, amely a regéci várra is csodás kilátást adó madármegfigyelő torony közvetlen közelében van.
A rejtekről: épp a kilátó mellett kell letérni az ösvény másik oldalára. Az erdősáv szélén fiatal tölgy tövében keresd a rejtést! Nem látható meg, ha az út felől nézed, a fa másik oldalára került.
A kilátónál rengeteg időt el lehet tölteni, és innen már csak egy rövid ereszkedő, hogy ismét Háromhuta településen találjuk magunkat. A község maga is megér egy megcsodálást: kicsit mintha megállt volna itt az idő, igazi hegyvidéki falucskát sétálhatunk végig. Ráadásul a falusi turizmus jegyében teli van vendégházakkal, akinek belefér az idejébe, érdemes több napra tervezni a látogatást ezen a vidéken.
Mivel a tanösvény a nevét a vidék legjellegzetesebb (de közel sem egyetlen!) fájáról kapta, én is szándékosan ügyeltem arra, hogy mindkét rejtekadó fa tölgy legyen, és még a jelszó is tölgyfával kapcsoltos. Ha nem tudod, mit jelent, érdemes csak a móka kedvéért utánanézni.
Újhután a kastélyszállóban töltöttünk néhány napot így evidens, hogy ezt az utolsó zempléni ládát is becserkésztük. A gckupa miatt - hogy meglegyen a távolság - a szállodából indultunk gyalog, majd Közép hután belevetettük magunkat az erdőbe. Először a 2. pontot érintettük, felmentünk a kilátóba is. Az útvonal szép erdőkön keresztül vezet bár egy helyen megleődtünk a durva tarvágáson. Az út utolsó szakaszában legalább egy tucat patakátkelést kellett leküzdeni. Kétszer tértem le rövid időre az utakról, hogy megkeressem a ládát mégis két kullancsot is sikerült összeszednem.
Köszönjük a rejtést!
[g:hu+ 2.10.16]
Mi a kilátó felé kezdtük a kört, szépen jelzett, karban tartott a tanösvény, kivéve a Tanyiszka-rét környékét, ott elég rumlis most az út. Előttünk haladtak a munkások, akik éppen a magasra nőtt füvet kaszálták. Az ezzel járó zaj nem hiányzott, de gyorsan elhagytuk őket és élvezhettük ezt a szép tájat.
Gyönyörű környezet, és kellemes túra. A tanösvény legmagasabb pontjánál, a második pihenő pontnál sajnos az erdőt kicsit megritkították, így ott egy viszonylag kopár látvány fogadott minket. [Geoládák v4.5.8]
Makkoshogykai rajt és Háromhutai cél volt a mai program.
Csak az összesen 6 óra 45 perces vonatozást kellett kibírni.
Közben gcrtek újrarejtése és gctelj megmozgatása fért bele az időbe.
Köszönjük. hogy a rejtéssel felkeltetted az érdeklődésünket a helyszín iránt.😁 [Geoládák v4.5.2]
Hogy legyen egy kirándulós pontunk is, Háromhuta felé vettük az irányt. Egy tábla hirdette, hogy útfelújítás volt, de a bekötő útnak csak egy részét csinálták meg. A mai borús időben már délután 2-kor este 7-es érzésünk volt. Az ajánlott parkolóból először a "ködnéző" toronyba mentünk alternatív útvonalon a láda irányából. Nem vitték túlzásba a "tornyot", 17+10 lépcsőfok. A környékén nagy területen kivágták a fákat. A második pont is hamar előkerült, és bár erősen sötétedett körbe mentünk.
Mogyoróska felől bicajjal Középhutára. Azt hiszem, a túra keleti ágán még éppen nem jártam, szép környék, csodás őszi színek, érdekes, eredeti infótáblák miatt érdemes jönni. Valamint csend, nyugi, és őszi napfürdőből nézhettem a szemközti hegyek ködgomolyát. Mielőtt kinyitottam volna a ládát, már ki is találtam a jelszót. :)