-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A 15cmX10cmX6cm-es ládát az ösvényről letérve egy szikla üregében, kövekkel álcázott rejtekhelyen találod.
Megközelítés
Kiindulási pont a Zirc-Pápa útvonal mentén található, Huszárokelőpuszta.
Autóval itt érdemes parkolni:
N 47° 18,881' E 17° 41,345' 240 m [GCFOKO+parkoló]
Innen a jó minőségű murvás erdészeti úton haladunk egészen a
N 47° 17,856' E 17° 40,164' 300 m [GCFOKO+letérés] pontig
itt elhagyjuk a murvás utat és jobbra fordulunk egészen a kert kapujáig megyünk.
N 47° 17,824' E 17° 40,006' 350 m [GCFOKO+kapu]
Az erdészeti úton, csak gyalog vagy kerékpárral lehet közlekedni, mert
sorompóval le van zárva!
Ha busszal érkezel, akkor Bakonykoppány, Huszárokelőpuszta (Ugod) állomáson kell leszállni.
Menetrendek

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Pótjelszó a pihenőnél az információs tábla hátoldalán!
N 47° 17,705' E 17° 39,843' 400 m [GCFOKO+Pótjelszó]
Forrasztókői Egzótakert
A 366 méter magas Forrasztó-kő oldalában kialakított kertet a 20. század közepén hozták létre azzal a céllal, hogy a meghonosítani kívánt
egzóta fajok fejlődését erdei környezetben figyelhessék meg. Az Ugod és Bakonybél között található, de a lakott területektől távol eső kert, a fenyőfélék és örökzöldek kedvelőinek kifejezetten ajánlott úti cél!
A kert a hegyoldalban, a tengerszint feletti 290 és 370 méter között helyezkedik el. Az 1954-ben kezdődött telepítéskor tudatosan választották ezt a mérsékelten hűvös és nedves területet, ahol a Magas-Bakonyra jellemző erdőtársulások nagy része egy viszonylag kis területen mind képviselteti magát.
Megtalálható itt a bükkös, a gyertyános- és cseres-tölgyes, de a molyhos tölgy- és kőris elegyes cseres erdőtársulás is. Az egzótakert kialakítása Dr. Majer Antal - akinek a nevével már találkozhattunk a Szentgáli Tiszafás kapcsán és akiről a Miklós Pál-hegy csúcsán kilátót is elneveztek - vezetésével és az Ugodi Erdészet szakembereinek közreműködésével történt. A Szentgálról származó tiszafákon kívül számos egzóta faj is telepítésre került, úgymint: atlaszcédrus, simafenyő, óriás mamutfenyő, zöld duglászfenyő, oregoni hamisciprus, nyugati tuja, óriás tuja, kolorádói jegenyefenyő, koreai jegenyefenyő, kaukázusi jegenyefenyő és közönséges jegenyefenyő.
A kertben pihenő- és tűzrakóhely is kiépítésre került, az ezek fölé magasodó sziklaszirten pedig egy remek panorámát nyújtó kilátóhely is található.
Egy kis ízelítő
Video az egzóta kertről.
Dr. Majer Antal
(1920-1995)
A mezőgazdasági (erdészet) tudomány doktora, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőműveléstani Tanszékének 24 éven át professzora, az Egyetem díszdoktora.
Kálózon született, Veszprémben érettségizett, erdőmérnöki diplomáját Sopronban 1944-ben szerezte meg. Gyakorlati munkáját Veszprémben, Szentgálon, Ugodon végezte. 1953-ban került az Erdészeti Tudományos Intézethez, ahol 1961-ig az erdőművelési osztályt vezette.
1961-től hívták meg a Tanszékre Sopronba, ahol ezt 1985-ig, nyugállományba vonulásáig vezette. A magyar erdészeti tudomány és az erdészeti felsőoktatás egyik legkiválóbb, iskolateremtő egyénisége volt. Messze kiemelkedő szakmai tevékenységét, tanár egyéniségét, emberségét mérnöki generációk őrzik emlékezetükben.
Legismertebb könyvei: Magyarország erdőtársulásai (1968), a Bakony tiszafása (1981), Fenyves a Bakonyalján (1988)
Forrás
Csodálatos Bakony - Forrasztókői egzótakert
Majer Antal
Kolorádói jegenyefenyő
Közönséges tiszafa