Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2025.05.05 15:55
Megjelenés időpontja: 2025.05.03 17:33
Utolsó lényeges változás: 2025.05.03 17:33
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Cash + Simon
Ládagazda: cash Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 700 m
További infók: https://www.geocaching.com/geocache/GCB6CDJ
Megtalálások száma: 53
Megtalálások gyakorisága: 6.1 megtalálás hetente
Csobánka központjából egy kényelmes körtúrára hívlak a Csúcs-hegyre. A láda egy 10x20x15 cm méretű doboz a csúcs közelében a kilátópontokhoz közel van elrejtve. A közelében szép kilátási pontok és a bezárt kőfejtő biztosítja a kellemes időtöltést a túra mellett.
A két kilátópont közötti ösvényről a legmagasabb ponton letérve kb. 30 métert kell megtenni. A láda egy sziklákből épített üregben van elrejtve egy fa tövében egy kis dombon.
A ládába TravelBug helyezhető.
Bevezető
Még 2007-ben kezdtem a geocaching játékot az okostelefonok korszaka előtt. Otthon nyomtatott papírokkal, kézi térképpel és GPS-szel indultunk az erdőbe.
Már régóta akartam egy saját ládát rejteni, de csak most jött el az idő. Nemrég Csobánkára költöztünk és az ablakunkból látjuk a csúcs-hegyi kilátó pontot. Így kézenfekvő volt, hogy első ládámat ide rejtsem, és a karbantartása sem fog sok időt elvinni.
A pihenés után, ugyanazon az útvonalon lehet visszamenni a kindulópontra ahogy érkeztünk, vagy lehetőség van egy körtúrára akár a tömegközlekedéssel érkezőknek, akár az autóval érkezőknek.
Aki ezt választja, folytassa az útját a Sárga sáv jelzésen a kőfejtő bejáratától a Majdán-nyereg felé N 47° 38,284' E 18° 58,619' 290 m [GCCSHG+majdán nyereg].
A pihenőtől a Majdán-nyeregig van egy rövidebb nem jelzett ösvény is.
Innen az autóval érkezők a Piros sáv jelzésen tudnak visszamenni az Oszoly-pihenőhöz.
A tömegközlekedéssel érkezők a majdán-nyergi elágazástól a Piros kereszt jelzésen (Táncsics utca) tudnak visszajutni a központba.
Csúcs-hegy
A csatolt képen az Oszoly-Csúcs-hegy vonulata látható: a hátsó, fehéres és szürkés kőzetekből álló sasbérc az Oszoly 328 m magas csúcsa (kiváló sziklamászóhely), míg a közelebbi, sárgás színű kőzetekkel fedett orom a Csúcs-hegy (352 m). Pár kilométeres távolságból, a Kis-Kevély oldalából is kiválóan látszik, hogy a Csúcs-hegy tetejét másféle kőzetek építik fel, mint a teljes vonulat fő tömegét. Ez a tény még különösebb izgalomra nem ad okot, ezért itt emelnénk be azt a kijelentésünket, hogy a különböző színű (és típusú) kőzetek kora között közel kb. 170 millió év van! Vajon hogyan lehetséges ez? Vajon hová tűntek a kettő közötti hatalmas időszakban lerakódott földtani képződmények?
A korábban már említett fehéres-szürkés kőzetek (amelyek a vonulat fő tömegét adják) az ún. Dachsteini Mészkő Formációhoz tartoznak, s kb. 210-200 millió évvel ezelőtt, a késő-triászban rakódtak le a Tethys nevű üledékgyűjtő selfjén hullámzó sekély tengerekben. A földtan egyik fontos alaptörvénye, hogy egy geológiai rétegsorban felfelé haladva a kőzetek kora általában fiatalodik. Ezen vezérfonalon elindulva a triász mészkövek fölött várnánk a rátelepülő fiatalabb jura, kréta, majd paleocén és eocén kőzeteket, de ezek hiányoznak az Oszoly és a Csúcs-hegy térségéből. A triász mészkövekre a fent említett sárgás színű kőzetek következnek, amelyek az oligocén időszak első felében (kb. 30-28 millió éve) keletkeztek, s a Hárshegyi Homokkő Formáció névre hallgatnak. De a nagy kérdés még mindig az: hová tűntek kb. 170 millió év üledékei? A válasz egyszerű: lepusztultak.
A Dunántúli-középhegység jelentős része a kréta időszakban, hosszú ideig, több szakaszban szárazulatra került (lemeztektonikai folyamatok hatására), azaz kiemelkedett a tengeri üledékgyűjtők "világából". Ekkor a korábban lerakódott rétegsorok (pl. jura, kréta) lepusztultak, s felszínre kerültek az idősebb, mélyebb rétegtani helyzetben lévő üledékes kőzetek, így a triász Dachsteini Mészkövek is. Ez történhetett az Oszoly és a Csúcs-hegy térségében is, ahol a triászra már oligocén sekélytengeri-partmenti homokkövek települnek (hasonló lepusztulás zajlott az oligocén elején is a Dunántúli-középhegységben, amely során vastag eocén rétegösszletek semmisültek meg). Valljuk be őszintén, hogy ez a kb. 170 millió év komoly információhiányt jelent, ezért nem mindig lehetséges tudományos módszerekkel eldönteni, hogy a korábban említett kőzetek lepusztultak, vagy nem is léteztek!
Az ellopott idő ellenére érdemes végigmászni a mesés kilátásokat adó ormokat, s Csúcs-hegy egykori kőfejtőjében szép baritokat gyűjteni.
Kőfejtő
A Csúcs-hegyen lévő, felhagyott kőfejtőben erősen vasasodott, vörös színű, finom szemcsés oligocén (hárshegyi) homokkövet bányásztak. A kőzet erősen repedezett, a repedésekben hidrotermális kitöltések figyelhetők meg, melyek elsősorban baritot és vasoxidokat tartalmaznak. A barit uralkodóan vastagtáblás és csak elszórtan apró csoportokba rendeződő vékony táblákból áll. Az alábbi ásványlista nem tartalmazza a homokkő mikroszkopikus méretű járulékos ásványait! A legszebb baritot a bánya teteján álló sziklapillérben és a körülötte lévő törmelékben találjuk. A bánya régóta felhagyott, engedély nem szükséges.
Köszönöm, egy élmény volt! :)
A hőség ellenére is élvezetes, kellemes kis túra, többnyire árnyékos ösvényeken. Köszönjük az ötletet! [Geoládák v4.5.10]
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget! Bővebben majd otthonról... [g:hu+ 2.10.16]
A MÁV-nak köszönhetően Somoskőújfalu helyett Csobánkán kötöttem ki.
Az egész környéket ismerem már régről, sokszor túráztam (és ládáztam) errefelé, a Csúcs-hegyen is jártam már többször. Most csak a ládáért jöttem, melyet könnyedén megtaláltam, rendben a helyén pihen.
Logolás után lementem a faluba sörözni, miközben néztem a rendőröket, ahogyan mindenkit leállítanak egy gyors szondázásra a falu központjában. Tízen voltak, és kapásuk is volt, egyszerre kettő is... :)
Köszi a rejtést!
/A találatot a .com-on is belogoltam!/
Biciklivel! Munka után Kiváncsifáncsival tekertünk egyet. Fő cél volt ennek a ládánál a levadászata, de kerektettünk köré egy majd 25km-es túrát. Ürömről indultunk, és a Kevélyen át tekerve érkeztünk ide a Majdán-nyereg felől. A nyeregből keskeny, köves meredek úton jutottunk el a Csúcs-hegyre, vegyesen tekerve, bringát cipelve és tolva sikerült abszolválni ezt a szakaszt.
A láda kis keresgélés után meglett. Gyönyörködtünk a kilátásban, és indultunk is tovább.
Visszafelé, gondoltuk kimegyünk inkább a sárga jelzésre egy kis ösvényen, ami a térképen ugyan be volt rajzolva, de a valóságban nem nagyon létezett. Ez egy jó szar 100m-es bringacipelés volt a bozótosban. Viszont volt haszna, mert a végén találtunk két, szép nagy vadcseresznye fát, amin sötétvörös, majdnem fekete volt már a gyümölcs. Nem tudtunk nem eltölteni itt jó 10 percet legelészve. Nagyon finom, ropogós volt!
Innen még elgurultunk a Macska-barlangig, majd az Egri vár másolatának érintésével Ürömre. Nagyon jó kis kör volt! 24,5km és 660m szint lett a vége.
Próbáltunk ma korán kelni, hogy a hőség beköszönte előtt legalább a hegymászást letudjuk. A központban levő parkolót használtuk majd a Kossuth Lajos utcán a S+ jelzésen, majd egy jelzetlen ösvényen közelítettük meg a ládát. Útközben több helyről szép kilátás nyílt a Pilisre. A láda könnyű préda volt, jókora "építmény" védi. Visszafelé a P+ jelzésen értük el az autót.
Itt lakom szemben. Már a megjelenés óta szemezek vele.
Csak nem volt időm kitörölni.
Rengeteget repültem és futottam erre de ezt nem ismertem.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Érdemes reggel korán érkezni, Csobánka központjában tudtunk parkolni. Az új láda felé gyalogolva már volt jó kilátású panorámát nyujtó hely. A logolás után még elmentünk az Oszoly csúcs keresztig. Onnan egy nagy körrel jöttünk vissza Csobánkára.
Üdv Mr Zerge.