Csobánka központjából egy kényelmes körtúrára hívlak a Csúcs-hegyre. A láda egy 10x20x15 cm méretű doboz a csúcs közelében a kilátópontokhoz közel van elrejtve. A közelében szép kilátási pontok és a bezárt kőfejtő biztosítja a kellemes időtöltést a túra mellett.
A két kilátópont közötti ösvényről a legmagasabb ponton letérve kb. 30 métert kell megtenni. A láda egy sziklákből épített üregben van elrejtve egy fa tövében egy kis dombon. A sziklákhoz nem kell nyúlni, a ládát egy kéreg darab elmozdításával ki lehet venni az üregből.
A ládába TravelBug helyezhető.
Bevezető
Még 2007-ben kezdtem a geocaching játékot az okostelefonok korszaka előtt. Otthon nyomtatott papírokkal, kézi térképpel és GPS-szel indultunk az erdőbe.
Már régóta akartam egy saját ládát rejteni, de csak most jött el az idő. Nemrég Csobánkára költöztünk és az ablakunkból látjuk a csúcs-hegyi kilátó pontot. Így kézenfekvő volt, hogy első ládámat ide rejtsem, és a karbantartása sem fog sok időt elvinni.
A láda a két kilátó pontot összekötő ösvény legmagasabb pontjához közel, egy 10x20x15cm-es doboz, sziklákból épített üregben található. A sziklákat nem kell mozgatni, egy kéreg darab felemelésével hozzáférhető a láda.
A pihenés után, ugyanazon az útvonalon lehet visszamenni a kindulópontra ahogy érkeztünk, vagy lehetőség van egy körtúrára akár a tömegközlekedéssel érkezőknek, akár az autóval érkezőknek.
Aki ezt választja, folytassa az útját a Sárga sáv jelzésen a kőfejtő bejáratától a Majdán-nyereg felé N 47° 38,284' E 18° 58,619' 290 m [GCCSHG+majdán nyereg].
A pihenőtől a Majdán-nyeregig van egy rövidebb nem jelzett ösvény is.
Innen az autóval érkezők a Piros sáv jelzésen tudnak visszamenni az Oszoly-pihenőhöz.
A tömegközlekedéssel érkezők a majdán-nyergi elágazástól a Piros kereszt jelzésen (Táncsics utca) tudnak visszajutni a központba.
Csúcs-hegy
A csatolt képen az Oszoly-Csúcs-hegy vonulata látható: a hátsó, fehéres és szürkés kőzetekből álló sasbérc az Oszoly 328 m magas csúcsa (kiváló sziklamászóhely), míg a közelebbi, sárgás színű kőzetekkel fedett orom a Csúcs-hegy (352 m). Pár kilométeres távolságból, a Kis-Kevély oldalából is kiválóan látszik, hogy a Csúcs-hegy tetejét másféle kőzetek építik fel, mint a teljes vonulat fő tömegét. Ez a tény még különösebb izgalomra nem ad okot, ezért itt emelnénk be azt a kijelentésünket, hogy a különböző színű (és típusú) kőzetek kora között közel kb. 170 millió év van! Vajon hogyan lehetséges ez? Vajon hová tűntek a kettő közötti hatalmas időszakban lerakódott földtani képződmények?
A korábban már említett fehéres-szürkés kőzetek (amelyek a vonulat fő tömegét adják) az ún. Dachsteini Mészkő Formációhoz tartoznak, s kb. 210-200 millió évvel ezelőtt, a késő-triászban rakódtak le a Tethys nevű üledékgyűjtő selfjén hullámzó sekély tengerekben. A földtan egyik fontos alaptörvénye, hogy egy geológiai rétegsorban felfelé haladva a kőzetek kora általában fiatalodik. Ezen vezérfonalon elindulva a triász mészkövek fölött várnánk a rátelepülő fiatalabb jura, kréta, majd paleocén és eocén kőzeteket, de ezek hiányoznak az Oszoly és a Csúcs-hegy térségéből. A triász mészkövekre a fent említett sárgás színű kőzetek következnek, amelyek az oligocén időszak első felében (kb. 30-28 millió éve) keletkeztek, s a Hárshegyi Homokkő Formáció névre hallgatnak. De a nagy kérdés még mindig az: hová tűntek kb. 170 millió év üledékei? A válasz egyszerű: lepusztultak.
A Dunántúli-középhegység jelentős része a kréta időszakban, hosszú ideig, több szakaszban szárazulatra került (lemeztektonikai folyamatok hatására), azaz kiemelkedett a tengeri üledékgyűjtők "világából". Ekkor a korábban lerakódott rétegsorok (pl. jura, kréta) lepusztultak, s felszínre kerültek az idősebb, mélyebb rétegtani helyzetben lévő üledékes kőzetek, így a triász Dachsteini Mészkövek is. Ez történhetett az Oszoly és a Csúcs-hegy térségében is, ahol a triászra már oligocén sekélytengeri-partmenti homokkövek települnek (hasonló lepusztulás zajlott az oligocén elején is a Dunántúli-középhegységben, amely során vastag eocén rétegösszletek semmisültek meg). Valljuk be őszintén, hogy ez a kb. 170 millió év komoly információhiányt jelent, ezért nem mindig lehetséges tudományos módszerekkel eldönteni, hogy a korábban említett kőzetek lepusztultak, vagy nem is léteztek!
Az ellopott idő ellenére érdemes végigmászni a mesés kilátásokat adó ormokat, s Csúcs-hegy egykori kőfejtőjében szép baritokat gyűjteni.
Kőfejtő
A Csúcs-hegyen lévő, felhagyott kőfejtőben erősen vasasodott, vörös színű, finom szemcsés oligocén (hárshegyi) homokkövet bányásztak. A kőzet erősen repedezett, a repedésekben hidrotermális kitöltések figyelhetők meg, melyek elsősorban baritot és vasoxidokat tartalmaznak. A barit uralkodóan vastagtáblás és csak elszórtan apró csoportokba rendeződő vékony táblákból áll. Az alábbi ásványlista nem tartalmazza a homokkő mikroszkopikus méretű járulékos ásványait! A legszebb baritot a bánya teteján álló sziklapillérben és a körülötte lévő törmelékben találjuk. A bánya régóta felhagyott, engedély nem szükséges.
Saját ládakarbantartás után még felsétáltam ehhez a ládához a hegyre. Nagyon szép a kilátás és remek rejtekhely van kiépítve a ládának. Köszönöm a rejtést!
[Geoládák v4.5.10]
Ma sajnos nem volt a legideálisabb az idő a kilátáshoz, de régebben szebb napokon is megfordultam már a hegyen. Jó hogy került ide is láda! Ami rendben megtalálható a nem mindennapi rejtekében. Köszönet a rejtésért!
N 47° 38,520' E 18° 58,065' 173 m [GCCSHG+központ]
jelzésen (Kossuth utca) indulva érhető el az Oszoly-pihenő 
N 47° 38,714' E 18° 58,285' 205 m [GCCSHG+parkoló]
jelzést 
N 47° 38,702' E 18° 58,474' 275 m [GCCSHG+1elágazás]
N 47° 38,453' E 18° 58,614' 349 m [GCCSHG+kőfejtő bejárat]
N 47° 38,487' E 18° 58,513' 350 m [GCCSHG+1panoráma]
jelzésen tudnak visszamenni az Oszoly-pihenőhöz.
jelzésen (Táncsics utca) tudnak visszajutni a központba.
