Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2025.05.05 15:55
Megjelenés időpontja: 2025.05.03 17:33
Utolsó lényeges változás: 2025.05.03 17:33
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Cash + Simon
Ládagazda: cash Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 700 m
További infók: https://www.geocaching.com/geocache/GCB6CDJ
Megtalálások száma: 46
Megtalálások gyakorisága: 7.3 megtalálás hetente
Csobánka központjából egy kényelmes körtúrára hívlak a Csúcs-hegyre. A láda egy 10x20x15 cm méretű doboz a csúcs közelében a kilátópontokhoz közel van elrejtve. A közelében szép kilátási pontok és a bezárt kőfejtő biztosítja a kellemes időtöltést a túra mellett.
A két kilátópont közötti ösvényről a legmagasabb ponton letérve kb. 30 métert kell megtenni. A láda egy sziklákből épített üregben van elrejtve egy fa tövében egy kis dombon.
A ládába TravelBug helyezhető.
Bevezető
Még 2007-ben kezdtem a geocaching játékot az okostelefonok korszaka előtt. Otthon nyomtatott papírokkal, kézi térképpel és GPS-szel indultunk az erdőbe.
Már régóta akartam egy saját ládát rejteni, de csak most jött el az idő. Nemrég Csobánkára költöztünk és az ablakunkból látjuk a csúcs-hegyi kilátó pontot. Így kézenfekvő volt, hogy első ládámat ide rejtsem, és a karbantartása sem fog sok időt elvinni.
A pihenés után, ugyanazon az útvonalon lehet visszamenni a kindulópontra ahogy érkeztünk, vagy lehetőség van egy körtúrára akár a tömegközlekedéssel érkezőknek, akár az autóval érkezőknek.
Aki ezt választja, folytassa az útját a Sárga sáv jelzésen a kőfejtő bejáratától a Majdán-nyereg felé N 47° 38,284' E 18° 58,619' 290 m [GCCSHG+majdán nyereg].
A pihenőtől a Majdán-nyeregig van egy rövidebb nem jelzett ösvény is.
Innen az autóval érkezők a Piros sáv jelzésen tudnak visszamenni az Oszoly-pihenőhöz.
A tömegközlekedéssel érkezők a majdán-nyergi elágazástól a Piros kereszt jelzésen (Táncsics utca) tudnak visszajutni a központba.
Csúcs-hegy
A csatolt képen az Oszoly-Csúcs-hegy vonulata látható: a hátsó, fehéres és szürkés kőzetekből álló sasbérc az Oszoly 328 m magas csúcsa (kiváló sziklamászóhely), míg a közelebbi, sárgás színű kőzetekkel fedett orom a Csúcs-hegy (352 m). Pár kilométeres távolságból, a Kis-Kevély oldalából is kiválóan látszik, hogy a Csúcs-hegy tetejét másféle kőzetek építik fel, mint a teljes vonulat fő tömegét. Ez a tény még különösebb izgalomra nem ad okot, ezért itt emelnénk be azt a kijelentésünket, hogy a különböző színű (és típusú) kőzetek kora között közel kb. 170 millió év van! Vajon hogyan lehetséges ez? Vajon hová tűntek a kettő közötti hatalmas időszakban lerakódott földtani képződmények?
A korábban már említett fehéres-szürkés kőzetek (amelyek a vonulat fő tömegét adják) az ún. Dachsteini Mészkő Formációhoz tartoznak, s kb. 210-200 millió évvel ezelőtt, a késő-triászban rakódtak le a Tethys nevű üledékgyűjtő selfjén hullámzó sekély tengerekben. A földtan egyik fontos alaptörvénye, hogy egy geológiai rétegsorban felfelé haladva a kőzetek kora általában fiatalodik. Ezen vezérfonalon elindulva a triász mészkövek fölött várnánk a rátelepülő fiatalabb jura, kréta, majd paleocén és eocén kőzeteket, de ezek hiányoznak az Oszoly és a Csúcs-hegy térségéből. A triász mészkövekre a fent említett sárgás színű kőzetek következnek, amelyek az oligocén időszak első felében (kb. 30-28 millió éve) keletkeztek, s a Hárshegyi Homokkő Formáció névre hallgatnak. De a nagy kérdés még mindig az: hová tűntek kb. 170 millió év üledékei? A válasz egyszerű: lepusztultak.
A Dunántúli-középhegység jelentős része a kréta időszakban, hosszú ideig, több szakaszban szárazulatra került (lemeztektonikai folyamatok hatására), azaz kiemelkedett a tengeri üledékgyűjtők "világából". Ekkor a korábban lerakódott rétegsorok (pl. jura, kréta) lepusztultak, s felszínre kerültek az idősebb, mélyebb rétegtani helyzetben lévő üledékes kőzetek, így a triász Dachsteini Mészkövek is. Ez történhetett az Oszoly és a Csúcs-hegy térségében is, ahol a triászra már oligocén sekélytengeri-partmenti homokkövek települnek (hasonló lepusztulás zajlott az oligocén elején is a Dunántúli-középhegységben, amely során vastag eocén rétegösszletek semmisültek meg). Valljuk be őszintén, hogy ez a kb. 170 millió év komoly információhiányt jelent, ezért nem mindig lehetséges tudományos módszerekkel eldönteni, hogy a korábban említett kőzetek lepusztultak, vagy nem is léteztek!
Az ellopott idő ellenére érdemes végigmászni a mesés kilátásokat adó ormokat, s Csúcs-hegy egykori kőfejtőjében szép baritokat gyűjteni.
Kőfejtő
A Csúcs-hegyen lévő, felhagyott kőfejtőben erősen vasasodott, vörös színű, finom szemcsés oligocén (hárshegyi) homokkövet bányásztak. A kőzet erősen repedezett, a repedésekben hidrotermális kitöltések figyelhetők meg, melyek elsősorban baritot és vasoxidokat tartalmaznak. A barit uralkodóan vastagtáblás és csak elszórtan apró csoportokba rendeződő vékony táblákból áll. Az alábbi ásványlista nem tartalmazza a homokkő mikroszkopikus méretű járulékos ásványait! A legszebb baritot a bánya teteján álló sziklapillérben és a körülötte lévő törmelékben találjuk. A bánya régóta felhagyott, engedély nem szükséges.
Biciklivel! Munka után Kiváncsifáncsival tekertünk egyet. Fő cél volt ennek a ládánál a levadászata, de kerektettünk köré egy majd 25km-es túrát. Ürömről indultunk, és a Kevélyen át tekerve érkeztünk ide a Majdán-nyereg felől. A nyeregből keskeny, köves meredek úton jutottunk el a Csúcs-hegyre, vegyesen tekerve, bringát cipelve és tolva sikerült abszolválni ezt a szakaszt.
A láda kis keresgélés után meglett. Gyönyörködtünk a kilátásban, és indultunk is tovább.
Visszafelé, gondoltuk kimegyünk inkább a sárga jelzésre egy kis ösvényen, ami a térképen ugyan be volt rajzolva, de a valóságban nem nagyon létezett. Ez egy jó szar 100m-es bringacipelés volt a bozótosban. Viszont volt haszna, mert a végén találtunk két, szép nagy vadcseresznye fát, amin sötétvörös, majdnem fekete volt már a gyümölcs. Nem tudtunk nem eltölteni itt jó 10 percet legelészve. Nagyon finom, ropogós volt!
Innen még elgurultunk a Macska-barlangig, majd az Egri vár másolatának érintésével Ürömre. Nagyon jó kis kör volt! 24,5km és 660m szint lett a vége.
Próbáltunk ma korán kelni, hogy a hőség beköszönte előtt legalább a hegymászást letudjuk. A központban levő parkolót használtuk majd a Kossuth Lajos utcán a S+ jelzésen, majd egy jelzetlen ösvényen közelítettük meg a ládát. Útközben több helyről szép kilátás nyílt a Pilisre. A láda könnyű préda volt, jókora "építmény" védi. Visszafelé a P+ jelzésen értük el az autót.
Itt lakom szemben. Már a megjelenés óta szemezek vele.
Csak nem volt időm kitörölni.
Rengeteget repültem és futottam erre de ezt nem ismertem.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
Érdemes reggel korán érkezni, Csobánka központjában tudtunk parkolni. Az új láda felé gyalogolva már volt jó kilátású panorámát nyujtó hely. A logolás után még elmentünk az Oszoly csúcs keresztig. Onnan egy nagy körrel jöttünk vissza Csobánkára.
Üdv Mr Zerge.
TIPO-kupa tájfutóverseny mai két futama után hazefelé. Egy lángos után a kört csináltam meg óramutatóval ellentétes irányban. Ismerős helyek. Az Oszoly azért szebb.
Mai ötödik és egyben utolsó találatunk! Jó kis emelkedők és lejtők, kissé szeles, de nem esős időjárás és csodás kilátások! Oszoly-pihenőtől indulva a GCSIKY aztán a GCPOMA majd egy kis GCOSZI és ez a pont. Innen vissza a kiindulópontunkhoz! Szerintem jól el is fáradtunk😃 Peti és Edina
Jól ismerem a helyet, sokat járok erre, de csak ma tűnt fel, hogy új láda került a Csúcs-hegyre. Ezt nem hagyhattam annyiban!
Én a Kevély felől jöttem, a Majdán-nyeregből, egyenesen a jelzetlen úton. Onnan is tökéletesen megközelíthető és könnyen megtalálgató a láda.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]