-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A gáton vagy a tóparton sétálj el a zsilipig, az oda vezető híd alatt lapul a 14x7x5 cm-es négyfülű doboz. A láda eltűnése esetén pótjelszó ugyanitt, laminált lap műtárgyra erősítve.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval Pécsről Orfűn keresztül Magyarhertelend után érkezünk Barátúrra. A 66-os útról Magyarszéken kell elfordulni Magyarhertelend (Orfű) irányába.
Parkolási lehetőség a temető mögötti szabad terület:
N 46° 11,557' E 18° 10,370' 303 m [GCBART+parkoló]
Autóbusszal szűk 40 perc Pécsről Barátúr.
menetrendek.
A Barátúri-tóról
2010-ben a Baranya-csatorna vízgyűjtőjének vízfolyásai mentén különösen nagy károkat okoztak a májusi és júniusi esőzésekből kialakult árhullámok. A
villámárvizek elleni védekezésként 2019-ben adták át a 28 hektár állandó vízfelületű tavat. Közel 2 milliárd forintból, EU forrásból másfél év alatt létesült. A nevét szavazás alapján választották, egy barátúri asszony javaslatára lett Barátúri-tó. Alapesetben a 28 hektáros tó 410 000 köbméter vizet tárol.
A Barátúri-tó a régióba tervezett záportározók közül a legnagyobb kapacitású, árvíz idején akár 53,5 hektáros kiterjedésre is képes, közel 1,3 millió köbméter víz befogadására alkalmas, az árvízi károktól mintegy négyezer lakost tud hatékonyan megvédeni.
A tavat a benyúló félsziget két medencére osztja, északi és déli medencére. A félszigeten áll egy magányos fa, az építkezés során szándékosan hagyták meg.
A tó szárazság esetén
vízkivételi lehetőséget is biztosít.
Ezenkívül a helyiek a
turisztikai és egyéb hasznosítását is tervezik. Strandolás, SUP-ozás, horgászás, szabadtéri színpad a félszigeten, büfé, parkoló szerepel a tervekben. 2021 áprilisában facsemetéket ültettek, hogy ligetesebbé, vonzóbbá, szebbé tegyék ezt az egyébként is csodálatos környezetet, a tó környékét. Sajnos egy sem maradt belőlük.
A turisztikai hasznosítása egyelőre késik, nem tudni megvalósulnak-e az álmok.
A tó körül így is sokan szoktak sétálni, kutyázni, fotózni. Amit kapnak az a csend, a nyugalom, a jó levegő, a csodás környezet. A tavat körbeölelő dombok lenyűgöző látványt adnak. Érdemes ide napnyugtakor is eljönni. A vízimadarak már birtokba vették a tavat, a félszigeten meghagyott ikonikus fa ágain szívesen pihennek. A tó élővilágát természetfotósok előszeretettel örökítik meg, többször találkoztunk már mi is velük. Aki szeretné őket jobban megfigyelni, vigyen magával távcsövet. A kutyások még Pécsről is lejárnak ide, mert a tó partjáról a kutyák besétálhatnak a vízbe, alacsony vízállás mellett olyan, mint egy tengerpart. A széle a mi kutyáinknak vízi sétálásra alkalmas, de úszni is szeretnek.
Jelen pillanatban a tó körül szépen rendezett a környezet, lekaszálták a magas növényzetet. A tavat körbe lehet kerülni, bár hidat nem találtunk a csatornán, de ilyenkor nyáron alig csörgedezik benne víz.
Forrás:
Wikipédia
Barátúr
Barátúr közel 130 lelket számláló kis falu Baranya megyében.
A tó névadó faluja már a 13-14. században lakott település volt.
A lakosság többsége idős, kb. 50% német nemzetiségű.
1750-es években telepítették be az itt élő svábok őseinek többségét.
A falu lakóinak száma folyamatosan változik, egyre több városi választja lakhelyéül Barátúrt. Vonzó a csend, a jó levegő, a viszonylag jó közlekedés.
1981. december 31-től a szomszédos, nagyobb faluhoz, Magyarhertelendhez kapcsolták.
1912-ben épült Rózsafüzér királynéja temploma. Angster József és Fia készítette 6 regiszteres, pedálos orgonáját.
Forrás:
Sulinet
A tározó építéséről itt nézhetsz meg egy videót:
Így készült a Barátúri-tó
Ez pedig a tavat mutatja be:
Barátúri-tó
A ládaterv készítésekor csupaszív, szeretetbomba kesserkutyánk boldogan szaladgált, úszott a tóban. Nagyon szeretett ide járni. Ma már sajnos a szivárányhíd túloldalán futkos. Számunkra az ő emlékét is őrzi ez a láda.
Források
pecsaktual
A nem saját képek forrásai:
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság bejegyzése
Sikeres keresést és kellemes időtöltést kívánunk!