Az 5. pontnál a rejtekhelytől több méterre találtam meg a jelszót, a mező szélében darabjaira szétesve. Rejtővel egyeztetve a jelszót a kereszt tövébe, talajszintre, száraz fű takarásába tettem.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]

Az 5. pontot pótoltam.

Bólyba, egy barátnőmhöz, voltunk hivatalosak és ennek a kedves invitálásnak nem tudtunk ellenállni. Gondoltam, összekötöm a kellemest a kellemessel és előtte Péter60 új bringás multiját felkeressük. Biztos voltam benne, hogy jó lesz és nem is csalódtam. Nagyon klassz útvonal, pazar tájon, jó rejtésekkel. Ma nem voltam formában, némi egészségügyi panaszaim voltak, de ettőleltekintve baromi jól éreztem magam. A bringatúra végén ellátogattunk a szálkai strandra hidratálni magunkat. Volt némi kósza gondolatom, hogy csobbanunk egyet (a kisbuszban mindig van fürdőgatya és törölköző bekészítve), de siralmas látvány volt a tó képe. Pontosan 120 cm hiányzik a vízszintből. A büfés hölgy szerint ilyen még sosem volt. Ezek után Bólyban már csak beszélgetés, csirkepaprikás és egy kellemes fesztivált várt ránk. Ott aludtunk Helga kertjében a kisbuszban, a csillagos ég alatt, teljes nyugalomban...

Köszi a rejtést! Az ötös pont valóban eltűnt.

Mikulás

Kerékpárral elkövetve. Az 5.pont jelszórészlete szerintem eltűnt, de így is kitalálható a jelszó!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.13.1]

A mai nap sem múlhat el .. Tegnap egyáltalán, de talán ma aludtam úgy három órát. Kérd és megadatik. A nap negyedét utazással töltöttem, hogy nekivághassak. Első hajnali kocogás, majd délelőtti futás, aztán a végén diszkvalifikáltak volna a gyorsgyaloglásból.. és ezek csak a buszok miatt voltak. Még nincs vége a napnak, lehet aggódnom kéne? Nem sok dolgom volt eddig a környéken, szóval nekem erre minden új. Elsőre pozitív benyomást szereztem a településről. Leszálláshoz készülve a buszon mindent nyomtam, majd kaptam egy szóbeli útmutatót, hogy legközelebb időben. Nyitotta. Én is a táskám rá pár percre. Műholdak befogva, go. Nem számítottam mászásra, nem is kellett. Kb. speedrunban gondolkoztam. Ja igen, ezt sem biciklivel, csak öncélú szórakozás gyanánt gyalogosan. A kaptató cipőtalp koptató. Nem esett annyira jól. Egy férfi futott, rám köszönt, én vissza. Mintha ismertük volna egymást. Fogadtatás jeles, jobb kedvem lett. Persze attól is, hogy a kilátóig volt mit fotózni. Erős kezdet a szőlősdombok látványa a felhős éggel. A természet kebelére vett. A kilátónál volt egy kis (literálisan) dolgom, de egy (fém)lap alatt intéztem. Kitekintés és kilátás után ideje megkezdeni az esemény multit. A kettes pont tippje mindjárt boros mulatságok emlékét idézte, kettős látást. A klasszik szelfis letapogatás nem jött be, át kellett hangolódnom. Utólag már azt mondom, könnyű. Megindultam. Kellemes löszhomok, másként mint a nagyerdei, amit először teljesítettem. Nem haladtam annyira jól, mint ahogy szerettem volna. Ismét volt egy kitekintés, majd vissza a többnyire kékre. A harmadik (nekem második) pontért mászni kellett. Ekkor még nem tudtam az útbaeső rejtésneknél ez kifejezetten jellemző. Itt benéztem az útvonalat, vissza is sétáltam és folytattam a track szerint. A negyedik pont (nekem 3.) érdekes megoldás, tetszett. Kifejezetten kedveltem az erdei részeket. Itt azonban én maradtam a kéken, ha már túrázni jöttem. Sok szint nem volt benne, és ezen értem be Grábócra. Tehenek, lovak az út szélén. Éppen ivás után folyt a szájukból a víz, és azok az értelmes nézések, vicces volt. Grábóc elhagyása után változott az út, az idő és a hőmérséklet. Kifejezetten utáltam ezt a részt egészen Szálkán az első pontig. Az ötös pont nekem sem lett meg, de nem akartam ezzel húzni az időt. A kék plusznál megsajdult a szívem, mert ez bizony a nagyobb kör lesz. Haladtam lefelé. Szálkán már elvesztettem a motivációm. Egy nő megszólított, merre van a Kossuth Lajos utca, de a rám jellemző elegáns válasszal oldottam meg a helyzetet. Ekkor már túl akartam lenni rajta. Az első pontig nem volt árnyék, csak egy nagyon rövid részen. Első pont után felmerült, hogy vissza a Kápolna térre, de a csatlakozás miatt vesztettem volna 59 percet. Így maradt Szálka, faipari megálló gyors tempóban. A kör így nem lett teljes, a kijelzőn 26.07 km van. A napraforgó táblák szépek voltak, a tóban van víz, de nincs hasonlítási alapom. Végül sikeresen mindkét jármű. Hosszú lesz ez a mai nap.

A biciklivel kettő gondom van. Edzettségem még a gyaloglásnál is kevesebb van a biciklihez, pedig az előzőt se mondanám kielégítőnek. A másik, hogy bizony van ahol nem fog megállni fényképezni az ember, egy jó suhanásnál vagy tudva ha megáll nem biztos, hogy el is indul.:-) Ezek után teljesen logikus, hogy menjünk egyet biciklizni. A javasolt parkolótól, a javasolt irányba indultunk és javaslom az utánunk jövőknek is. Az első pontig meg se álltunk, de amikor tovább indulás előtt már azt számoltam, hogy ezt még 8-szor kell megcsinálni, akkor tudtam, hogy nem lesz őszinte a mosolyom a végére. A mosolyba tévedtem, de ezt majd később. GCBTK megtalálása annak idején örök emlék marad, így nem bántam, hogy a közelbe hozott a következő pont. A 4.pont után Grábócig nagyon tetszett az út, még a jelentős napsütés ellenére is. A templomtól az 5.pontig csak tolni tudtuk már csak, meg még utána a domb tetejéig, ráadásnak az 5-ös pontot mi se találtuk. 3-4 tuskót is megtúrtunk, de a közel déli nap, meg az alattomos kis tüskék amikbe sikerült beletenyerelni nem fokozták a keresési hajlamot. Így inkább kitaláltuk az utolsó részletet, ami a többi birtokában nem okozott gondot. De térjünk vissza a dombtetőre, ahol újra nyeregbe pattantunk és még egy fantasztikus gurulás jött, nekem két részletben, ugyanis a fényképezőgép akkorát pattant az útra, hogy mondanám öröm volt nézni, de nem, nem volt öröm, de szerencsére a tokjának köszönhetően nem lett baja. Úgyhogy még egy nagy suhanás a parkolóig és vége. Szóval mégiscsak mosoly lett a vége, nem is értem, hogy hogy volt ennyi jó gurulás, ahhoz képest, hogy annyit nem is mentünk felfelé. Persze én azért így is elfáradtam, de ennek okát már az elején leírtam. Ez is kap egy kedvenc láda jelölést!

Mindig is szerettem ezt a környéket, akár gyalogosan túrázva, akár bringázva. Most a bringázást választottuk, és nagyon jó döntés volt. Pláne, hogy többször lehetett a lejtőn lefelé gurulást élvezni. Mondjuk a vége felé Grábóctól Szálkáig az emelkedőkön nem volt őszinte a mosolyom, ja, nem is volt mosolyom a 37 fokos melegben. Az 5. pontot sajnos nem találtuk, de a jelszó így is kitalálható volt. Nagyon szép útvonalon visz a körtúra, nagyon tetszett.

Régóta szemezgettem Péter multijával, de meg akartam várni hogy 30 fok köré essen a hőmérséklet és az mostanában nem gyakran fordul elő. Érződik az elmúlt öt év az erdőn (is), hiszen Péter 20-as multijának parkolójában, még órákat bekkeltünk az autóban Csaba és családjával miután végül dolgunk végezetlenül hazakullogtunk, a szakadatlan szakadó esőben. Ez manapság már gyakorlatilag elképzelhetetlen...
Ma egy jópofa (horizz) szekszárdi kávézóban nézegettem, hogyan kellene elkerülnöm a Bari kereszt nem túl népszerű, kék sávos megközelítését. A helyismeret nélkül, vakon választott Baranya-völgy aszfalt bejött, mert bár a Lepke-tó után gyorsan elfogyott a levegőm, de még ki tudtam a pehelykönnyű Almával tekerni a tükörsima betonteknőt. A felső etap persze itt is átváltott gránitkövesbe, de helyenként ki volt járva mellette és mire felértem a gerincre elégedetten konstatáltam, hogy az uccsó emelkedőm gyakorlatilag a track része volt :) Mikor ráfordultam volna a kilátó befutójára beugrott, hogy én biztos balra, a hűvös, eldugott szakaszra raktam volna a pontot és úgy is lett :) minek okán el is üldögéltem kicsit a padon :)
Aztán jött a tömény élvezet a technikás horhóban (Nargoth szavaival élve), ahol 1 pillanatra beugrott, hogy aki itt felfelé jön az jól be..opja...aminek persze az lett a vége, hogy a finisben bepróbáltam felfelé is (úgy is csodaszép)...
Aztán utána is 'csak' erdő, erdő és erdő, majd Grábóc határáig, azaz a túl sok kitett szakasz elméletem dugába dőlni látszódott. Persze legurultam a most is bőven csordogáló Haramia-forráshoz (pöpec vadkemp placc), a felfelé pulzus csúcsokkal ugyan, de nyeregben abszolválhatónak bizonyult (sárga kereszt). Az épületnél el nem tudtam képzelni mit keressek talajszinten, de elsőre sikerült (utána azért kielégítettem kíváncsiságomat a csontos rakásnál is), atombiztos és kreatív rejtés, teccett !!
Grábócnál a legmelegebb órákban voltam, így a helyi multi next time fiókba került inkább kimásztam a falu végi betonteknőt. Az El Camino júniusban megedzett és a napokban is tartottam brutál, analóg futamokat (102 km/1.450 szint hétvégén, 35 fokban), szóval könnyed ujj gyakorlatnak bizonyult, bár a kifelejtett pontért visszamenni... Szóval egy esetleges 40 fokban a grábóci és szálkai emelkedőt jobb nagyon korán, vagy nagyon későn megtekerni. Az 1-es pontnál ismét hálát rebegtem, a terjedelmes, árnyékos diófánál (a rejtés is tetszett) és erejem teljében értem a horhó szurdok lábához, jöhetett a felfelé és végül újra a bevált Horizz kávézó, ahol már a 2 DJ hangolt. Nem egy teljesítéscentrikus, de tökéletes nap volt 60 km/750 szint mérleggel, amiből lejön a fehérvári 2*8km/0 szint. Köszi Péter, nagyon jó kis kört sikerült összeraknod, megint!!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.11.0]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.11.0]
Hirtelen ötletként indultunk el az
Alföldről. 12:30-kor sikerült elindulni Szálkáról, 17:30-ra végeztünk, tetszett az útvonal, szuper, hogy a Haramia forrás még működik
Az 5. ponton nem találtunk jelszó részletet, de kitaláltuk a hiányzó részt.
Köszönjük: Pötti & busmannn

Köszönöm a lehetőséget! Megtaláltam, 3 napra lejöttem a környékre a biciklis ládákat összegyűjteni!

Alföldi bringásnak szokatlanok ezek a terepviszonyok. A nyíltabb terepszakaszokon nagyon meleg volt de az árnyékosabb lejtőkön kellemes volt gurulni. A jelszórészletek mindenhol könnyen megtalálható időtálló darabok. Egyedül a 2. ponton bóklászam egy darabig, de miután megtaláltam egyedül az agyam cukor- és/vagy oxigéndeficitjét tudtam okolni a hosszas keresgélésért. Gárbóc utàn az az emelkedő sosem akart végetérni. Az óramutató járásával ellentétes irány erősen javasolt. A túra során még pár környékbeli rejtést is begyűjtöttünk, mindre sajnos nem volt idő. Köszönjük a rejtést.

Bati kereszt felé kezdtem "macskakövesen". Kicsit beleloptam a környező ládákat is. Így a kedvenc dombságomból 53 km után értem vissza Szekszárdra. Út kb fele új volt. Szép nap lett belőle, hála a körtúrának és a Rejtőnek!

Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Több részletben:
A 2. ponttal kezdtem kocsival Szekszárdról, majd menten Szálkára az 1. pontért, ahol szintén begurultam a földúton. Ezt követően átmentem Grábócra az 5. ponttért, és a tervem az volt, hogy Grábócról elbiciklizem a K jelzésen a 4., majd a 3. ponthoz, de akkor láttam, hogy a Szálka felé vezető mezőgazdasági út, igazából le van betonozva, így végülis a szálkai Petőfi u. végéből mentem biciklivel a 3. ponthoz és az eddig jelszórészletekből a 4. pont jelszórészletét pedig kitaláltam.

James[Geoládák v5.7.2]

Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]

Az elmúlt napok hősége után a hétvégére kellemes idő ígérkezett, így a "gyerekbiciklivel" nekivágtam a túrának. Szálkát jól ismerem, a közelben dolgoztam sokáig, fürödtem a tóban is korábban és nagyokat túráztam a környéken. Ez a körút is szép helyeket mutatott. A Bati-kereszt, pontosabban a szurdok előtt elfektettem a bicajt az erdőben (mint régen a lovat az indiánok), nem volt kedvem feltolni. A kereszt melletti kilátóban pihentem kicsit, élveztem a panorámát. Az erdészháznál összefutottam Blasius Mckayel, dumáltunk egy jót. A Grábóc előtti hosszú, fátlan völgy hangulata nagyon tetszett annak ellenére, hogy ott már elég meleg volt és picit később nagyon jól esett a hűs víz a grábóci ortodox templom forrásházában. Pihenés után az utolsó jelszórészletért aztán még fel kellett tekerni az égbe, majd a hosszú gerincút végén bezuhanni Szálkára. A záró szakaszon már nem igazán fogott a hátsó fékem, lefelé végig imádkoztam nehogy hirtelen fékezni kelljen az első fékkel, mert abból nagy zakó lett volna. Összességében egy kellemes túra volt.
[g:hu+ 2.10.16]

A mai nap fő attrakciója volt számomra ennek a ládának a felkeresése. Nem bringával, hanem autóval és gyalog teljesítettem a kihívást.

A grábóci keresztnél (ötödik pont) elrejtett jelszótöredék már korábbról rendelkezésre állt. Gyors drive-in. Ezt a környéket ismerem, hiszen a közelben van egy adoptált ládám. A (szom)Bati kereszthez kocsival zötykölődtem fel, jó sokáig nézegettem a padot, mire megtaláltam a keresett betűket. A következő állomás a Gurovica erdészház volt, ahol jelszórészlet nincs, viszont egy megfelelő parkoló a kocsinak igen. A járművet letámasztva gyalog indultam a harmadik és a negyedik ponthoz. Biztosan nevezetes a helyieknek a Hármas halom, de én csak egy útkereszteződést láttam benne és egy újabb megtalálandó jelszószilánkot. A negyedik pontnál, az erdészháznál találkoztam Kupeccel - atyaég, közel 5300 találat... - dumáltunk egy jót, és bár itt már összeállt a jelszó, sikeresen logoltam is, azért még csak elmentem a diófához is.

Köszönöm a rejtést, nagyon tetszett ez a multi. Szeretem a kihívást jelentő geoládákat, ez is bekerült a kedvencek közé.

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Szép helyeken és helyekre vitt

Chef Bogi ezt is megfőzte, utána jól megette! Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.5.2]

Reggel 6-kor indultunk a Szálkai Kempingből, hogy elkerüljük a hőséget.
Remek kis kör, változatos, de többségében jól bicózható utakon. Láttunk 3 őzikét és egy vérnyulat.
A Szarvas-szurdok lett a kedvec részem, nagyon látványos. Az emelkedők itt-ott bizony kifogtak rajtam. A végén viszon a jutalom gurulás nagyon jól esett :)
Háztól házig 3,5 órát töltöttünk nyeregben.
Köszi

Jubileuim körtúrák 3.

TFTC! [Geoládák v5.5.0]
7/x jubileumi túra
Azt is mondhatnám, hogy dimbes-dombos:) ládánál kessertali.
A rejtő hozta a megszokott maximumot minden szempontból. Klassz időtöltés volt, én több szakaszban jártam be autós/gyalogos üzemmódban, volt sok újdonság is útközben annak ellenére, hogy a környéken többször voltam már más ládák miatt. Az 5. pontnál lévő kereszttől pedig DD kéktúra ládát 5 éve téli/saras időben innen hoztam el és vittem tovább az erdészház felé.
Utána egy jó kis ebéd is a Horogra akadt:)
A Bati-kilátóhoz többet nem akarok felzötykölődni kocsival bármennyire is jó hely, előttem ment egy bicajos, gyorsabban felért, mint én:(

Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]

Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v5.3.0]

Ez de jó lehetett volna - kár hogy a második fele rémálommá vált. A melegben érkező zivatarral nem az a baj, hogy az ember megázik - még jó is frissítésnek. Viszont amit errefelé az agyagos utakkal tenni tud, az a legrosszabb ami egy biciklissel történhet - a kerék levakarhatatlanul szedi fel kilószámra a tapadós anyagot, miközben a talpad alatt csúszik mint a jég, és ez a kombó várhatóan még vagy 10 kilométerre elég demoralizáló. Amúgy a "veri az ördög a feleségét" időjárás látványos is a ragyogó napsütésben csillogó esőcseppekkel. Ja, és valahol az elején hátulról kiesett az egyik fékpofa, így a lejtőzéseket meg egyetlen első fékkel kellett kiakrobatázni. A grábóci erdészháztól a faluig könnyebb lett volna, ha az utólag látott megadott tracket követem, de a helyszínen azt hittem, a műszeremen lévő kéket kell követni, amit még megtalálni sem volt könnyű, és még a hivatalos jó útról mentem vissza párszáz métert, hogy az addigiak után még egy kis extra saras terepezéssel szivassam magam. :-)
De minderről nem a rejtés tehet - (nem felázott talaj mellett) korrekt de azért kihívásosan terepes útvonal, jó rejtések. A mecseki után a második jubileumi körtúrám.