
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Bevezető
Ez a körtúra Diósjenőről indulva vezet végig a Börzsöny sok-sok gyönyörű táján. Bejárása során láthatsz majd szép erdőket, forrásokat, kilátóhelyeket, sziklaformációkat, emlékműveket. Az útvonal végig jelzett turistautakon vezet, hol jól járható erdészeti utakon, hol technikásabb ösvényeken. A multi minden pontja publikus és minden ponton találhatsz publikus pótjelszavakat is. A leírásban igyekeztem minél több információt, érdekességet megosztani az útvonal során érintett egyes helyszínekről, érdemes elolvasni! ;)
A fotók közt minden rejtés képe megtalálható. A Börzsönyben sok helyen nincs térerő, így érdemes ezeket és a tippeket is előre lementeni.
A fejlécben jelzett tereperősséget vedd komolyan! A táv pár száz méter híján 25 kilométer, a leküzdendő szint több, mint 1200 méter. Szakaszolva sem tudod megúszni 12-15 kilométer alatti túrákkal, mivel a kiszállási pontokig sem rövid menetekkel lehet eljutni. Habár a túra több forrást is érint, mindegyik merítős, így vízvételi lehetőség nincs. Az egyetlen érintett lakott hely Királyháza, de ott csak üdülők vannak, bolt, tömegközlekedés nincs, még egy közkút se. A multit egyhuzamban teljesíteni csakis megfelelő állóképességgel és megfelelő túraruházatban javaslom, különösen, ami a lábbelit illeti. Aki használ túrabotot, ne hagyja otthon.
Mivel a multi nyílt pontos, ezért akár fordított sorrendben is végigjárható. Ez az útvonal - véleményem szerint - kissé nehezebb, mint az eredeti, elsősorban a Csóványosra északról fölvezető út miatt. De aki szereti a kihívásokat, annak remek lehetőség lehet. ;)
Kerékpárral ne induljatok neki. A táv legalább harmada a terepviszonyok miatt egyáltalán nem alkalmas bringás közlekedésre. Különösen igaz ez a Csóványos-Királyháza szakaszra és a Kámoron átvezető részre. Észszerű közelítő- vagy kerülőutak nincsenek, viszont mindkét szakaszon van multipont, ami így a biciklisek számára elérhetetlen. Aki mindezek ellenére mégis megkísértené a sorsot, olvassa el
Attibati tracket is tartalmazó logját!
Ha bármilyen problémád adódik menet közben az egyes pontokkal, keress bátran, segítek.
A túra trackje letölthető
innen.
Az útvonalra eső, még meg nem talált egyéb ládáid megtekinthetőek
itt.
Megközelítés
A túra ideális kiinduló- és végpontja a diósjenői Erdei Szabadidőpark, és annak parkolója.
N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GC25KB+parkoló]
Tömegközlekedők
vonattal vagy busszal juthatnak el Diósjenőre. Mindazonáltal nem lesz könnyű dolguk, mert a start a megállóktól legalább két kilométernyi séta enyhe emelkedővel.
Aki Királyházára szeretne gépjárművel eljutni, annak úthasználati engedélyt kell kérnie. Ennek meglétét viszonylag rendszeresen ellenőrzik is, így kockáztatni nem érdemes. Az engedélyről minden információt
itt lehet elolvasni.
A legfontosabb tudnivalók után pedig nincs is más hátra, mint belevágni ebbe a jó kis túrába! ;)
1. szakasz: parkoló - Vörös-kő alja
A parkolótól nekiindulva fölsétálunk az erdészeti aszfaltútra, ott rácsatlakozunk a PX

jelzésre, és elindulunk fölfelé. A kezdeti meredek ösvényt, és vele a Z-

jelzést hamarosan elhagyjuk, és egy azzal párhuzamos úton, a Csehvár egyik árkának oldalában haladunk egyre följebb. A várhegy alatt újra összefut a két út, itt választhatjuk a rövidebb, ám meredekebb, és csúszós időben elég nehezen járható zöldet, vagy maradhatunk a PX-en is, a végén ugyanoda jutunk majd: a vár információs táblájához.
A vár már csak nevében vár, romok is alig látszanak, inkább csak történelmi érdekesség - de aki szeretne, térjen ki hozzá, nem nagy kerülő. Történetéről nem sokat tudni, az valószínű, hogy sok más kővárral egyetemben a tatárjárás után épülhetett. Annyi biztos, hogy Zsigmond királyunk már romként adományozta a Lévai Cseh család Péter nevű tagjának, aki erdélyi vajda és macsói bán is volt, és a Cseh nevet a husziták elleni harcok során szerezte. A várat újjáépítették, de az 1524-es említése alapján addigra ismét csak rom volt.
Útvonalunk a várhegyet elkerülve fölkapaszkodik a Vörös-kő oldalában, majd a zöld jelzést elhagyva délnyugatnak fordul. Ha forgalmasabb napon jövünk, innentől már jobban élvezhetjük majd az erdő csöndjét: a Csóványosra tartók jelentős része a rövidebb Z-

jelzésen mászik tovább. Ezért került az első pontunk is épp erre a környékre: távolabb a nagyobb forgalomtól.
A Vörös-kő délnyugati lábánál az út egy hajtűkanyarral halad tovább a Bárány-bérc felé: ennek a hajtűnek a külső ívén, nem messze az úttól találod azt a háromfejű tuskót, amely a mikroládát és a pótszalagot is őrzi.
N 47° 56,676' E 19° 0,344' 571 m [GC25KB-1]
2. szakasz: Vörös-kő alja - Árva-kút
Az első pont után továbbhaladunk a PX

jelzésen, előbb elhagyjuk a Bárány-bércet (melynek tetejéről szép a kilátás, aki érez magában kellő erőt, jelzetlen utakon fölkeresheti a panorámapontot), majd elérünk egy szép kis rétet. Ez a Verebes-kaszáló, ahol pihenőhely is vár, és a rét szélén, a fák alatt egy kopjafát találunk: Sándor Géza, a Pilisi Parkerdőt több évtizeden át szolgáló erdőmérnök tiszteletére állították kollégái.
A rét után a kellemesen emelkedő erdészeti úton továbbhaladunk egy nyeregig: itt áll a Foltán-kereszt, amit szinte minden, Börzsönyt járó turista ismer, mivel frekventált helyen, ráadásul a kéktúra vonalán található. A kereszt az 1853-ban ezen a helyen meggyilkolt Foltán János erdőőrnek állít emléket, akit két fatolvaj ölt meg. Mielőtt a rétre érünk, az út mellett megtaláljuk az információs táblát, ezen részletesebben is elolvashatjuk a történetet. A nyeregben ismét csak találunk pihenőpadokat is.
A kereszttől utunk a K-

jelzésen folytatódik, ez vezet fel a Három-hárs-gerincre. A gerinctől délre eső hegyoldal egyike volt azoknak a területeknek, amelyeket a 2014. decemberének elején bekövetkezett természeti csapás leginkább érintett: a pár nap alatt lehullott, majdnem 50 milliméternyi ónos eső és a nyomában kialakult jégtörések a területet gyakorlatilag letarolták. Ezért sokáig széles és zavartalan panorámát lehetett megcsodálni a gerincútról - mostanra a gyógyuló természet már új erőre kapott, a fák megnőttek, a kilátás zsugorodott; de egy-két helyről még most is messzire el lehet látni. Maga a gerincút pedig szép sétaterep.
A gerincet elhagyva megérkezünk az Árva-kúti-réthez, ahonnan a kék emlékmű jelzésen pár tíz métert kitérve elérjük második pontunkat. Itt két látnivaló is van: a látványosabb, ám talán kevésbé érdekes egy emléktábla, mely szerint: "Itt lőtt Sváb Sándor 1910. szept. 18-án egy kapitális bikát". Sváb Sándor a diósjenői erdőterület birtokosa volt, az ő kastélya működik a faluban ma szociális otthonként, illetve az ő vadászkastélya volt a Nyír-rét fölött ma már csak romjaiban megtekinthető épület is. A másik, kevésbé látványos, ám talán érdekesebb látnivaló a tábla melletti forrás, amin ugyan még névtábla sincs, de mint azt a rét neve is mutatja, ez az Árva-kút. Érdekessége pedig abban rejlik, hogy ez a Börzsöny legnagyobb vízfolyásának, a mindenki által jól ismert Kemence-pataknak az egyik, legmagasabban fakadó forrása. A majd 26 kilométeren át kanyargó patak innen indulva tör utat magának a hegységben (menet közben természetesen újabb forrásokból és mellékágakból táplálkozva), mígnem Ipolyság mellett az Ipolyba torkollik. Aki látta már a megáradt patakot Kemencénél vagy Bernecebarátinál zuhogni, vagy látta a víz által elsodort közúti hidat a Feketevölgy-panzióhoz menet, talán nem is gondolná, hogy minden innen, a kövek közt épp csak sejthető kis vízfakadástól indul...
A második pont mikroládája a forrás fölött, az út túloldalán álló egyik fa talajszinti odvában vár. A pótszalag a mellette fekvő fatörzsön van.
N 47° 56,701' E 18° 57,123' 854 m [GC25KB-2]
3. szakasz: Árva-kút - Sasfészek
A pont megszerzése után továbbra is a kéktúra vonalát követve egy rövid, de határozott nekirugaszkodással fölkaptatunk túránk legmagasabb pontjára, a Csóványosra. A Börzsöny legmagasabb (és az ország 20. legmagasabb) csúcsán 1978 óta vasbeton geodéziai torony áll, ezt a rozoga lépcsős tornyot 2014-re felújították, hogy immár egy modern kilátóba mászhassunk föl. A körpanoráma egyedi és lenyűgöző - ha már idáig eljöttél, azt a 133 lépcsőfokot semmiképpen se hagyd ki!
A csúcson a P-

jelzésre váltunk és elindulunk nyugat felé, majd váltunk a PO

jelzésre, hogy meglátogassuk a Rózsa-forrást. A merítős, változékony vízhozamú kút arról nevezetes, hogy mintegy 880 méteres tengerszint feletti magasságával a Börzsöny legmagasabban fakadó forrása. Táblája szerint 1955-ben foglalták a Vasas Izzó turistái. A vízfakadás a mély völgyben észak felé futó Rózsás-patakot táplálja - ez a patak innen még alig látszik, de nemsokára újra fogunk vele találkozni - immár "felnőtt korában".
Visszatérve a P-

jelzésre továbbhaladunk nyugat felé, és innentől egészen a harmadik pontunk környékéig ismét megnézhetjük, milyen károkat tud okozni a jég: az itt-ott bujkálós ösvény mentén több helyen is láthatjuk a pusztítás nyomait.
Elhagyva a Három-hányás-nyergi, majd a Magosfa alatti túraút-csomópontokat, utunk végül északkeletnek fordul, és rátérünk a Sasfészek-bérc gerincútjára. Némi föl-le menetes ösvénytúra után elérkezünk harmadik pontunkhoz, a Sasfészek tetejére.
A harmadik pont mikroládája az ösvény mellett közvetlenül található kidőlt, csonkolt fa gyökerénél vár, a pótjelszó szalagja a szomszédos, az ösvényen is átdőlt fatörzsön van.
N 47° 57,748' E 18° 57,264' 785 m [GC25KB-3]
4. szakasz: Sasfészek - Bugyihó kilátópont
A pont után jól jöhet a túrabot: a köves ösvény meredeken leereszkedik a Nagy-Mána hosszú, sziklagyepes tisztására. A Csóványosról észak felé leereszkedő oldalgerincek egyik legszebb kilátóhelyére érünk: visszatekintve gyönyörűen látszanak a magunk mögött hagyott magasabb csúcsok, lent a patakvölgy, kelet felé pedig a szomszédos gerincút, a Pogányvár csúcsával együtt. A patakvölgybe lenézve ismét láthatjuk a jégkár nyomait - s mivel a területen gyakorlatilag nincs erdőgazdálkodás, egy igazán vadregényes, érintetlen, alig járt vadont csodálhatunk meg magunk körül.
Egy rövidebb meredek szakasz után a gerincösvény enyhébben, de továbbra is határozottan tart lefelé, majd elérkezünk egy fából készült alkotáshoz: ez Dr. Tóth Péternek állít emléket. A fiatalon elhunyt túratársunk ott vesztette életét, ahol az emlékmű áll: farkas nyomait kutatva zuhant le a sziklafalról. Valóban, pár lépésre keletre egy függőleges sziklafal található: óvatosan hát a lépésekkel!
Egy száraz és nedves időben egyaránt kemény lejtő következik, majd leérünk egy erdészeti útra, és itt több átkelés során is megtekinthetjük a korábban emlegetett Rózsás-patakot - egészen pontosan itt már Rakottyás-patak néven nevezik, mivel nem sokkal korábban egyesült az új névadó vízfolyással. Némi séta után elérjük a Tűzköves-forrást, ahol megnézhetjük Bársony István emléktábláját.
A forrás eredetileg merítős, de mikor bejártam az utat, láttam, hogy készítettek neki bambuszból egy "kézműves" kifolyót, így lehetett belőle tölteni. Hogy ez mennyire lesz tartós, az kérdéses. A forrás körül pihenőhelyet is találunk, le lehet ülni kicsit szusszanni. Az emléktáblát, még életében, egykori olimpikonunk és érmesünk, a Bernecén élő Szokolyi Alajos állíttatta az írónak. Bársony István meséjét Hóvirágról, a sziklába zárt tündérről és az ő könnyeiből fakadó forrásról az út menti információs táblán lehet elolvasni.
A királyházai rövid aszfaltos szakasz után nekiállunk egy combos kaptatónak, hogy elérjük az észak felé húzódó hegygerincet, és a rajta futó Tótok útját, melyen a S-

jelzés halad. A név alighanem az egykor a hegyen dolgozó munkások származására utal.
A gerincen kelet felé fordulva hamarosan elérjük negyedik pontunkat, a Bugyihó aljában lévő kilátóhelyet. Innen dél felé visszanézve láthatjuk, honnan érkeztünk ide: a Csóványos, és észak felé lefutó gerincei mind remekül kivehetőek.
A negyedik pont mikroládáját az út mellett közvetlenül álló, kétfejű tuskó tövénél találod. A pótjelszó szalagja a szomszédos tuskón van.
N 47° 59,418' E 18° 58,934' 547 m [GC25KB-4]
5. szakasz: Bugyihó kilátópont - Kámor kilátópont
A gerincúton kelet felé hamarosan elérjük a Bugyihó csúcsának andezitsziklás tömbjét, mely az egész gerincvonal legmagasabb pontja. Neve magyarul talán viccesnek hat, de sem a női fehérneműhöz, sem a téli csapadékhoz nincs köze: a szláv Budichov szóból ered, mely kb. annyit tesz: Budich-é, azaz az ő hegye, területe. A csúcsról nincs kilátás, így a sziklakúpot elég lehet alulról megszemlélni.
A gerinc kellemes hullámvasútja végül keresztezi a Pénzásásra tartó makadámutat és délnek fordulva elindul a Kámor felé. Itt találjuk a Békás-tavat, illetve ezt a helyet nevezik Oroszi Závoznak is. A zavoz szó a szláv nyelvekben szállítást is jelent, de itt a hágóra vezető utat jelenti. Az Oroszi előtag Nagyoroszira utal. A terület párjával majd utolsó szakaszunkon fogunk találkozni, az lesz a Jenői Závoz, vagy sokkal ismertebb nevén a Závoz-nyereg.
Utunk ösvényre vált és megkezdjük a túra utolsó kiadós kaptatóját a Kámor csúcsára. Szép erdőben emelkedve érjük el a tetőt, ahol egy jellegzetes lukat is találunk: ez a Kámori-hasadék. A legendák azt mesélik, a már nyomokban sem látszó egykori kámori vár gonosz ura összeharácsolt vagyonát egy vasfazékban a vár tövébe rejtette. A hozzá elvezető üreg csak a virágvasárnapi mise alatt nyílik meg, annak végeztével pedig bezárul. Aki sokáig elidőzik a kincsvadászattal és a mise végéig nem jön ki az üregből, afelett bezárul a boltozat.
A Kámor oldalában és keleti aljában lévő barlangok egykor a helyi betyár, Sisa Pista búvóhelyéül is szolgáltak.
Nem sokkal a csúcs alatt elérjük ötödik pontunkat. Itt egy szép kilátóhelyet és egy kopjafát is találsz. A kopjafa Gális Józsefnek állíttatott, aki erdőmérnök és természetvédő volt, sokat írt a Börzsönyről. A kilátóhely egy elég meredek hegyoldal tetején van, ezért mindenki legyen óvatos a megközelítéssel. Cserébe remek a kilátás kelet felé.
Az ötödik ponton hagyományos ládát találsz. Az ösvény nyugati oldalán pár méterre, egy méretes, kidőlt fa gyökere közelében, a törzs alatt rejtőzik a doboz. A pótjelszó szalagja is ugyanezen a kidőlt fán van.
N 47° 58,463' E 19° 1,193' 629 m [GC25KB-5]
6. szakasz: Kámor kilátópont - Gyíkos-kút, és tovább a célig
A kilátóponttól leereszkedünk a Jász-bükki-rétig, majd újra fel a Jász-bükk gerincére, amelynek végén egy kerítés mellett meredeken leérünk a hatalmas területű Kun-rétre. A terelés miatt ugyan az út újabban nem érinti, de a rét délkeleti sarkában áll egy kilátó-magasles: akinek van kedve, keresse fel!
Utunk erdészeti útra vált, és megkerülve a Kőszirt tömbjét, kiér a nemrég már említett Jenői Závozhoz. Itt pihenőhelyet is találunk. Rövid, meredek lejtő után újra rácsatlakozunk az első multipontunk előtt elhagyott erdészeti tanösvényre, és felkeressük annak egyik pontját, amely egyben utunk utolsó ládapontja is: a Gyíkos-kutat.
A merítős forrás Csepegő-kútként is ismert. Gyíkos-kútnak azért hívják, mert bizonyos időszakokban sok szalamandra található a környékén. Van azonban még egy elnevezése: egy diósjenői mese Gyilkos-kútként is említi. A történet szerint Csehvár egyik rossz természetű ura, Lévai Cseh László viselkedésével kivívta egy helyi boszorkány haragját, aki átkot küldött rá. A várúr kislánya pedig ezután, pillangókat kergetve és kimelegedve ivott a kút jéghideg vizéből, tüdőgyulladást kapott és meghalt, így teljesült be a banya átka. Aki fél órát rá tud szánni az életéből,
itt meghallgathatja a teljes történetet.
A hatodik pont mikroládáját a forrás feletti domboldalon, egy kisebb tuskóban találod. A pótjelszó szalagja ugyanitt van.
N 47° 57,385' E 19° 0,859' 435 m [GC25KB-6]
Innen a tanösvény vonalát tovább követve, könnyed sétával hamarosan visszaérkezünk az Erdei Szabadidőparkhoz, ahol körtúránk véget ér. Gratulálok a túra teljesítéséhez!
Zárszó
Bízom benne, hogy örömödet lelted az útvonal bejárásában. Nekem személy szerint nagy kedvenceim voltak a jóval régebben született börzsönyi gyalogos ládakörutak, az Inóci kör, a Börzsöny körút és a Kóspallagról - Kóspallagra. Már azok bejárásakor elhatároztam, hogy egyszer megpróbálok egy hasonlóan szép körutat készíteni a hegység keleti részén is. Ehhez lökést adott, hogy megszületett a terv egy 25 kilométeres sorozatra a magyar geocaching születésnapja alkalmából. Ehhez csatlakozva végül megterveztem és bejártam a fenti kört, így született meg ez a multi. A track megrajzolásában Attibati és Kokó segítettek, a végső verzió Kokó munkája. Köszönet mindkettőjüknek!
Remélem, nem csak testedzésként lesz majd hasznodra ez a körút, de a ládaoldalon lévő történetek, leírások segítségével sikerül majd jobban megismerni a Börzsöny egyes nevezetesebb helyszíneit is.
Ha neked is tetszett az útvonal, kérem, hogy logodban pár mondatban mondd el élményeidet, oszd meg a közösséggel a túra során készült képeidet.
Mindenkinek remek túrát kíván a láda
rejtője.