Szigorú szirtek szűk szegelleteiben szunnyadnak a sziklák szelencéi.
Kőisten kezében kaviccsá kövülten kódol keresett karaktereket.
Kincsesládája kőkapu közelében, kövek közt kuporog. Kerülnéd a komor kráterbe kúszást? Katakombák kapujának káváján kutass kavics-kulcsokat! Az 5 ponton talált 5 szót egymás után írd be jelszó gyanánt!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel
Budapest felől a Budapest-Szentendre HÉV vonalon, pomázi átszállással, onnan autóbusszal tovább közlekedve lehet eljutni Csobánka, községház
N 47° 38,528' E 18° 58,025' 175 m [GCOHBG+autóbuszmegálló] buszmegállóba.
A buszmegállóból a Fő téren és a Kossuth Lajos utcán át, a Berda József pihenőnél egy ösvényre térve tudod megközelíteni az első barlangot.
HÉV menetrend
a 855-ös buszjárat menetrendje
Autóval
N 47° 38,680' E 18° 58,299' 210 m [GCOHBG+parkoló], innen jól bejárhatók a pontok.
A multiláda pontjai természetvédelmi területre esnek. Kérem, hogy különösen vigyázzatok a helyre, ne hagyjatok nyomot magatok után, ne okozzatok kárt a növényekben, ne lépjetek le indokolatlanul az utakról!
A barlangokban látható képződményeket pedig ne érintsétek puszta kézzel, bár itt nem számíthattok olyan látványos és épülő cseppkő képződményekre, mint Aggteleken, Jósvafőn, vagy más gyönyörű barlangban - de minden érintés még így is kárt okozhat bennük.
Magyarországon 1961 óta minden barlang "ex-lege" - vagyis a törvény erejénél fogva - illetve minden újonnan felfedezett barlang a felfedezés pillanatától fogva - védett!
Kérem, őrizzük meg ezeket a helyszíneket is a jövőnek!
Köszönöm!
A bejáráshoz bakancsot, erős túraruházatot javaslok, a barlangok igénybe fogják venni. A terep több helyütt nehéz, a barlangokba ne menjetek egyedül, mindig hagyjatok információt valakinél, hová indultatok! A rejtések megközelítése sehol sem igényel kötélbiztosítást, de minden esetben alaposan gondoljátok át az odajutást, vigyázzatok a terep nehézségeivel, csúszós kövekkel, morzsalékos talajjal! Csak úgy másszatok be/le, hogy előre megtervezitek, hogyan jöttök vissza! A fejetekre vigyázzatok, sisak - akár egy bringás - jól jöhet! Ha gyerekkel keresitek fel a helyszíneket, legyetek nagyon óvatosak, fegyelmezettek!
Egy fontos kérés még: mielőtt nekiindultok a ládavadászatnak, olvassátok el az alábbi
etikettet - ha nem érzitek magatokénak minden pontját, ne vágjatok bele!
Köszönöm, hogy a fentieket megszívlelitek - és jó túrát, remek kalandot, sikeres keresést kívánok!
1. Csúcs-hegyi-barlang
N 47° 38,707' E 18° 58,353' 235 m [GCOHBG-1]
A
csobánkai Csúcs-hegyi-barlang a Pilis hegységben, a Csúcs-hegy oldalában, egy látványos sziklafal mentén helyezkedik el. Az Oszoly-pihenőtől jelzetlen ösvény vezet a valaha volt kőfejtő udvarába, innen a sziklafal bal oldalának peremén vezet tovább egy kis, taposott út a barlangig. Bejárata viszonylag könnyen észrevehető, és már a korai karsztkutatások idején ismert volt a szakemberek előtt - a Természetbarátok Turista Egyesületének barlangkutatói vizsgálták már a múlt század negyvenes éveiben - de részletesebb feltárására és dokumentálására csak a 20. század közepén került sor -
Kordos László és Wehovszky Erzsébet nevéhez fűződik a feltérképezés.
A barlang teljes hossza 20 méter, belső tereit tekintve egy tágasabb előcsarnokból és az abból kiinduló szűkebb járatokból áll. A bejárat mögött a barlang a meredek, rövid bejárati szakasz után felfelé egy szűk, agyagos járatban, lefelé egy
gömbfülkében folytatódik. Az alsó gömbfülkébe kis sziklamászással lehet lejutni, ahol nagy mennyiségű hegyitej figyelhető meg a falakon. A felső, mérsékelten szűk, agyagos járatban cseppkőképződményeket lehet találni. Geológiai szempontból ez is a felső triász dachsteini mészkőben alakult ki, formakincsét pedig a tektonikai mozgások által létrehozott repedések és a felszálló hévizek oldó hatása határozta meg. Belső értékei közé tartoznak a falakon megfigyelhető oldásos üstök és a helyenként felbukkanó fehér kalcitbevonatok, bár klasszikus cseppkövekben ez az üreg is szegény. Az aljzatot kitöltő barlangi agyag és a kőzettörmelék rétegei a hegy morfológiai fejlődésének fontos tanúi.
A barlang nincs lezárva, szabadon látogatható.
A kódot hordozó követ nem egyszerű mászással tudod megközelíteni. Lefelé menet jobb kéz felől lépcsőzetes a terep, de lejtős, óvatosan mozogj! Ha leereszkedsz a legaljára, körülnézve szép képződményeket láthatsz. Visszafelé indulva veled szemben látod kissé magasabban a szűkebb járatot, abban indulj el! Amikor emelkedés állja utad, jobb oldalon a lábad előtt kis üreget látsz, ennek bal oldalában találod a követ. Ne elégedj meg ezzel, kapaszkodj kicsit tovább, gyönyörű dolgokat láthatsz a falakon. A kódot rejtő üreg a barlang bejáratától kb. 12-13 méterre van.
A pótjelszót a barlang bejáratának jobb oldalán egy sziklaüregben keresd!
2. Sunyi-lyuk
N 47° 38,686' E 18° 58,345' 235 m [GCOHBG-2]
A csobánkai Sunyi-lyuk a Csúcs-hegy délnyugati oldalában található, legkönnyeben a
Berda József emléktáblától induló és a kőbánya peremén haladó kis ösvényen érhető el. A barlang bejárata egy viszonylag elrejtett sziklakibúvás tövében nyílik, ami magyarázza a "sunyi" elnevezést is, hiszen nehezen észrevehető a terepen. A járatrendszer felfedezése az Aragonit Barlangkutató Csoporthoz köthető, a kutatásban Kordos László is részt vett. A feltárás egybeesett a környék intenzív karsztkutatási időszakával, amikor a barlangkutatók szisztematikusan elkezdték feltárni a Csúcs-hegy repedéseit és üregeit.
A barlang teljes hossza 41 méter, mélysége 3 méter, de teljes függőleges kiterjedés eléri a 10 métert is. Belső szerkezete alapvetően szűk, kúszásra kényszerítő járatokból áll, így bejárása eltökéltséget igényel. Geológiai szempontból a felső triász dachsteini mészkőben alakult ki, elsősorban a kőzet tektonikai törésvonalai mentén lezajló korróziós folyamatok hatására. A belső falakon helyenként megfigyelhetők a hévizes eredetre utaló jellegzetes gömbfülkék és apró kalcitkristály-kiválások, bár díszítettsége elmarad a nagyobb pilisi barlangokétól. Ha a bevezető 5 méteres kúszáson túljutsz, a kényelmesen járható, hasadék jellegű folyosón izgalmas
oldásformák, cseppkőlefolyásokat, függőcseppköveket,
tetarátát
és
borsókövet figyelhetsz meg. Az üreg alját jellemzően kőtörmelék és barlangi agyag tölti ki, amely fontos rétegtani adatokat őriz a hegy karsztosodási fázisairól.
A bejárás közben figyelni kell a talajt, mert a barlang középső részén kutatóakna található. Mivel ennek oldalai a bejáráskor is nedvesek voltak, bár nem túl mély, nem javaslom az ezen való átkelést, csak ha kellő barlangi gyakorlatod van már!
A barlang nincs lezárva, szabadon látogatható.
A jelszót hordozó kő a kutatóakna pereme előtt vár rád, jobb kéz felől. Ha a szélére ülsz, pont a jobb kezednél lesz, talajszinten, a barlang nyílásától mért 8 méterre.
A pótjelszót a barlang bejáratának bal oldalán egy sziklaüregben keresd, a fölötte álló, két törzsű, vékonyka fa is rejt egyet a tövében!
3. Kis-Tamás-lik
N 47° 38,632' E 18° 58,327' 270 m [GCOHBG-3]
A Csúcs-hegy oldalában rejtőző Kis-Tamás-lik a kútszerű bejárattal bíró (és emiatt ládakeresgélés közben kerülendő) Tamás-lik barlangtól mindössze 40 méterre található. A barlang 1991-es felfedezésekor (ami szintén az Aragonit csapathoz fűződik) még csupán egy szűk, 5 méter hosszú vízszintes kúszójáratként volt ismert. Még abban az évben már 15 méter hosszú barlangként említik. Későbbi kutatások során a járatrendszert tovább bontották, így napjainkra a hossza elérte a 25 métert, mélysége pedig a 8 métert. Kialakulását tekintve a barlang karsztos eredetű, és egy tektonikus repedés mentén jött létre. Az üreg falait a felszálló meleg vizek oldó munkája formálta. Befoglaló kőzete a térségre jellemző tömör, kristályos triász mészkő. Belvilágát szűk folyosók és hasadékok jellemzik, amelyek a mélyebb szakaszok felé tágulnak. A járatok kitöltésében előfordulnak barlangi üledékek, amelyek a feltáró munka során kerülnek napvilágra. Az első feltáró kutatások során Kordos László valószínűsíthetően barlangi medve csontjait azonosította az ezáltal pleisztocén korinak ítélt, csontokat tartalmazó leletegyüttesben.
A barlang nincs lezárva, szabadon látogatható.
A barlangnyílás magas, függőleges hasadék. Lefelé indul, keskeny, annyira, hogy leginkább oldalt fordulva járható, míg egy helyen meredekbe fordul. A kódot hordozó követ ott, ahol a lejtő igazán meredekké válik, szemben egy hasadékban helyeztem el, a barlang szájától mindössze 8 méterre. Nem kell kapaszkodni, nyújtózkodni érte, szemből leolvasható. Ne igyekezz mélyebbre hatolni, ha nem vagy biztos a barlangász, sziklamászó tudásodban!
A pótjelszót a barlang bejáratának bal oldalán satnya bokrocska tövében, egy sziklaüregben keresd!
4. Huzatos-barlang
N 47° 38,555' E 18° 58,385' 270 m [GCOHBG-4]
A csobánkai Huzatos-barlang a
Pilis-hegység egyik rejtettebb kincse, a Csúcs-hegy nyugati oldalában található. A Kis-Tamás-liktól a sziklafal aljának vonalán haladva, nehezen követhető ösvényen jutsz el odáig. A barlang bejárata egy markáns sziklafal tövében, egy látványos, nagyjából tíz méter magas sziklatorony közvetlen szomszédságában nyílik. Bár a környék barlangjai régóta ismertek, ezt a járatrendszert viszonylag későn, csak 1990-ben fedezték fel a kutatók.
Teljes hossza mindössze 35 méter, függőleges kiterjedése pedig 9 méter, így a kisebb pilisi üregek közé sorolható. Nevét a járataiban gyakran tapasztalható élénk légmozgásról kapta, amely a belső összeköttetések meglétére utal és talán további, feltáratlan járatok jelenlétére is. Megközelítése némi gyakorlatot igényel, mivel a hegyoldalban futó, helyenként jelzetlen ösvényeken keresztül érhető el.
A barlang származását tekintve alapvetően hévizes eredetű, amely a triász időszaki dachsteini mészkőben jött létre a mélyből feltörő meleg vizek oldó hatására. A belső járatokban megfigyelhető morfológiai jegyek, mint az oldásos üstök és gömbfülkék, egyértelműen tanúskodnak erről a felszálló vizes kialakulásról. A falakat helyenként különböző kalcitkiválások és borsókövek díszítik, amelyek a barlangi környezet ásványtani értékét növelik. A járatrendszer szerkezetét a kőzet repedései és tektonikai törésvonalai határozzák meg, amelyek mentén az agresszív oldóvizek utat törtek maguknak. Bár a barlang viszonylag rövid, a belső formakincse hűen tükrözi a Pilisre jellemző
karsztosodási folyamatokat. A falakon látható kalcitkristályok és a barlangi agyagüledék fontos geológiai adalékként szolgálnak a kutatók számára.
A barlang nincs lezárva, szabadon látogatható.
A kódot hordozó követ nagyjából ahol elfogy a járat, ott helyeztem el, egy szép borsókő képződmény felett, 4 méter kúszással éred el. Bal oldalon, egy repedésben. Lábbal előre kússz be, háton fekve!
A pótjelszót a barlang bejáratól jobbra, a szűk, felülről nyitott kürtőbe rejtettem.
5. Laci-zsomboly
N 47° 38,631' E 18° 58,649' 275 m [GCOHBG-5]
A Laci-zsomboly őrzi a multi rejtés ládáját. Egyben ez az egyetlen barlang, ahová nem kell - sőt, nem is szabad bebújni, alászállni. Nem véletlenül. A
zsomboly jelentősége nemrég derült ki, jelenleg is zajlanak a kutatások.
A zsombolyt 1986-ban egy talajberogyás vizsgálata és kibontása során fedezte fel a Student Speleoalpin Group. A nehézségek, főleg omlások miatt a barlang kutatása 1990-ig lassan, elhúzódva haladt, 1989-ig másfél méternyit, az 1990-es térképezésig 6 méternyit tudtak kitakarítani belőle a kutatók. Mára ehhez képest hatalmas az előrelépés.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park interneten fellelhető szakmai beszámolója szerint: "A Laci-zsombolyban (országos barlangnyilvántartási száma: 4820-41) a 2024. évben is igen intenzíven folyt mind a feltáró, mind a tudományos kutatás. A 2024. évben a barlangban további 536 m új feltárás történt, melynek során a barlang mélysége is további 13 méterrel nőtt. Így 2024. év végén a Laci-zsomboly ismert hossza 2162 méter, mélysége 98 méter volt. Ezzel a Laci-zsomboly továbbra is a Pilis 3. leghosszabb, és 5. legmélyebb barlangja."
A ládát a szépen kiépített barlangbejárat feletti hegyoldalban, jobbra, egy nagyobb szikla hasadékában keresd, kövekkel rejtve!
A pótjelszót a ládát rejtő nagy szikla másik üregébe rejtettem, a bal oldalon, egy két ökölnyi kőre írva.
A multiláda létrehozásában nyújtott segítségért köszönetet mondok Juju kessertársunknak, akinek a barlangász és természetvédelmi területen nyújtott, szakértő támogatása nélkül ez a rejtés nem jöhetett volna létre!
Források:
A cikkben egy Oszoly-környéki túraajánlat a Turista Magazin lapjain
In memoriam Kordos László
Egy kevésbé tudományos stílusú, tudományos oldal, amit őszintén tudok ajánlani 
