WAP ON: A láda egy termetes borostyános tölgyfa tövében található, 14 x 9,5 x 10 cm nagyságú műanyag, csatos doboz.
Az út melletti kamerás oszlopon lévő 3 darab tábla egyikének hátulján van a pótjelszó.
WAP OFF
A ládába TravelBug helyezhető, amit ne felejts el bejelenteni a geocaching.com-on !!
A fordítást akosgy készítette.
Megközelítés
Békéscsabáról a 4431. számú műúton haladva a legkönnyebb megközelíteni. A zöld színű Szabadkígyós település táblát elhagyva lesz egy barna színű a kastélyra figyelmeztető tábla, ahol jobbra kell fordulni, majd kb. 100 méter megtétele után a parkolóba érünk. N 46° 36,290' E 21° 5,290' 93 m [GCskwk+parkoló] Innen lehet a ládát gyalogosan megközelíteni, kb. 600 méteres kellemes sétával.
Gépkocsival behajtani tilos!
A kastély története
A törökök kivonulása után lakatlanul álló Békés, Csongrád és Arad megyei területeket 1719-ben III. Károly Harruckern János György (1664-1742) katonai élelmezési biztosnak adományozta. Ebbe a férfiágon kihalt családba nősültek be a polgári származású, utóbb bárói, ill. grófi címet nyert katonatisztek: a két Wenckheim. A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel egymás között az örökösök. A Kígyósi puszta gróf Wenckheim József (1733-1803) kezére jutott. Idősebb fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) fordította új irányba a puszta sorsát. Keleti felén nagy majorságot létesített (ebből lett 1950-től Szabadkígyós község), nyugati részét benépesítve, 1815-ben 100 dohánykertész családdal megalapította Újkígyóst. Wenckheim József Antal a kígyósi pusztán kastélyt építtetett (ez romos állapotban ma is megvan) és innen irányította az uradalom gazdálkodását. A gróf 1852-ben elhunyt. Vagyonát a harmadik házasságából született egyetlen gyermeke, az így korán (3 évesen) árván maradt gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) örökölte.
A korán árván maradt Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez (1842-1912). A kígyósi kastély köré fonódó élet és gazdálkodás korszerű kiteljesítése ennek a házaspárnak az érdeme. Krisztina mint Békés megye nagy jótevője vált ismertté. Gyulán árvaházat alapított, elősegítette a megyei kórház fejlesztését, számos vonatkozásban segítette a római katolikus egyházi és oktatási intézmények kiépítését. Férje az akkor már 100 000 kat. holdnál is nagyobb kiterjedésű uradalom gazdálkodását emelte igen magas fokra, amellett a közéletben is jelentős szerepet játszott. Wenckheim Krisztina és férje időszakának nagy és maradandó eredménye a ma is megcsodált szabadkígyósi kastély építtetése.
A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között készült el Ybl Miklós tervei szerint, majd 1882. július 19-én szentelték fel. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Sőt volt egy olyan kívánsága is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Ekkor ez a kastély volt korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya. A kastély reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás N 46° 36,550' E 21° 5,059' 99 m [GCskwk+forrás], melyet 1894-ben fúrt ártézi kút táplál.
A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze. A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak.
A park kialakítását az építkezéssel egy időben kezdték. Az eredeti park területe 44 kat. hold volt, azaz 25,3204 hektár! A park jelentős részét erdő borította. A jelenleg is látható tölgyek és platánok részben már az építkezés idejében is kifejlett, szép példányok lehettek. Az Arad megyei birtokon Borossebesen egy vadasparkjuk volt, ebből a parkból szállították a kígyósi parkba a növényállomány egy részét. A kastély előtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén igen szép szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját.
A láda elrejtése a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével történt.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A láda újra a helyén van. További jó keresést! Bejártuk a kastélyt, egyszerűen gyönyörű! Szép rejtés, a doboz kicsit nedves belülről. A természet kincseit visszaadtuk a természetnek. Közös találat sasszem23-mal. Olívia, Ulrik és Dóra mama [Geoládák v4.5.2]
N 46° 36,290' E 21° 5,290' 93 m [GCskwk+parkoló]
N 46° 36,550' E 21° 5,059' 99 m [GCskwk+forrás]