Ha megtalálsz egy geoládát, a visszarejtéskor Te magad leszel a láda új rejtője. Te vagy a felelős a ládáért, és a következő megtaláló élményéért. Emiatt kérlek úgy rejtsd vissza, ahogy Te is megtaláltad.

Ládakarbantartás:
2025.02.16. SzittyaReflex pótolta az elveszett ládát.
2014.05.12. Ellenőrzés, ajándékfeltöltés
2012.08.10. Az eltűnt ládát pótoltuk, új rejtekhelyen kell keresni, a
koordináták már az új helyre mutatnak

-------------------------------------------------------------------
Megközelítése:

Száraz időben: kocsival a 4-es útról Csévharasztra jövet a falun a Kossuth Lajos úton végighajtva a falu végén található a kialakított parkoló.
Aki még kevesebbet szeretne gyalogolni, az még tud gurulni kb. 300 métert a tanösvényi parkolóhoz.
Ajánlott parkoló 1:
 N 47° 17,267' E 19° 25,131' 123 m [GCCSEV+parkoló 1]
Tanösvényi parkoló:
 N 47° 17,148' E 19° 25,031' 121 m [GCCSEV+parkoló 2]

A parkolótól a jelzést kell végig követni.
Az eleje még aszfaltos, majd földúttá változik. Kellemes 4 kilométeres séta változatos tájkialakításon. Áthalad az út erdőn, friss ültetés között, mezőn, és kis csalitoson is.
Eső után sárra lehet készülni. Az út jól kerékpározható.

Az erdőben sok őz van, túzokot is láttak már errefelé. Van több fészkelőhely is a közelben, hallani lehet a madarak veszekedését.
Aki tömegközlekedik, annak Monorról az állomásról közvetlen busz jön Csévharasztra.

A pusztatemplom, csak a helyiek álltal ismerős "történelmi" hely.

Csévharaszt története:

Pusztacsév néven 1950-ben alakult önálló községgé, azelőtt Nyáregyházához tartozó alább említett területekből. Mai nevét 1951-ben kapta.

-Csév a Nyáryakkal rokon Csévi-családé volt. Már 1414-ben puszta. Később azonban újra felépült és csak a XVI. század végén pusztult el. 1436-ban György esztergomi érseknek adják zálogba.

-Pótharaszt 1280-ban fordul elő először oklevélben mint "Poltharasztya". Ekkor (Nevegyi) Miklós comesé. A XIV. században a király kezébe kerül, aki a felhévizi kereszteseknek, majd a XV. század elején egy apródjának adta. Ettől származott a (Pót-) Haraszti-család, amely 1484 előtti kihaltáig birtokolta. Ezután Nagylucsei Dóczi Orbán egri püspöké és örököseié volt a XVI. század közepén bekövetkezett pusztulásáig. A XVII. században Nagykőrös városa megvásárolta.

-Bödre már a XV. század elején Pótharaszthoz tartozó puszta, ahol a Haraszti-család vásárokat tartott. Ma ilyen néven nem ismeretes.

Pusztatemplom:

A hagyomány szerint a templomot husziták építették a XV. században. Ugyanis Mátyás király 1460 táján megkegyelmezett a Moldvába űzött huszitáknak, viszahívta őket és az Alföldön, Cegléd környékén telepítette le őket. A templomot valószínűleg a török pusztította el.

A régészeti feltáráskor készült leírás szerint:

A templomrom a középkori Poltharasztya falu plébániatemploma volt. Pótharaszt -Poltharasztya- neve először 1280-ban írott oklevélben fordul elő. Arra is írott adatok vannak, hogy az 1300-as években kifejezetten gazdag falu volt, köszönhetően az innen nem messze futó kedvelt kereskedelmi útvonalnak a Kőrösi útnak. Később pedig tovább gazdagodott, egyes történészek szerint mezővárossá is fejlődött. A török pusztítás nyomán aztán elvesztette jelentőségét és templomát.
Az egykori templomból ma már csak az épület nyugati fala áll. Építőanyaga homokkő. Van rajta egy körablak is, melynek káváit középkori téglákból rakták. Az előkerült cserepek szerint a templom hatszáz évesnél is több lehet.
Az ásatás során a feltárt falak alatt egy régebbi templomot is találtak. Ez több, mint hétszáz éve épülhetett, még az Árpád-házi királyok idején. A két templom körül középkori temető húzodott, ennek néhány, már megbolygatott sírját is megtalálták. A figyelmes szem pedig felfedezte a temetőárkot, ahová a még megkereszteletlen csecsemőket, a bűnözőket, a közösségből kitaszítottakat temették.

A rejtek:
A koordinátán lévő akácfa tuskói közül az egyik kihúzható, az alatta lévő üregben rejtőzik a láda. Kérlek, hogy a láda zártságát ellenőrizzétek visszarejtés előtt.

Jó keresést kívánok!