erre annyit tudok mondani, hogy ahány ház annyi szokás. Én ha kimegyek a természetbe, azt szeretném nézni, és nem térképeket meg kütyüket bújni. Szeretem tudni magamtól hogy hol vagyok, merre járok, hova szeretnék eljutni, és közben megfigyelni, magamba szívni az élményt. Nekem ez nem munka, hanem ez a szórakozás, és szívesen készülök előtte, tanulmányozom térképeket, keresem szemmel a turistajelzéseket és egyéb táblákat, jelöléseket. Mondhatni, ez nekem járulékos dolog.
Én azokat nem tudom megérteni, akik mennek a kitaposott turistaúton, amiről letérés is alig van, az út is egyértelmű a jelzések miatt, de nyomkodnak valami bigyót, és mondogatják, hogy már csak 820 méter, aztán majd balra kell menni. wtf? Én sem kérdem meg őket, hogy megéri azt nyomkodni, ahelyett, hogy néznétek mi vesz körül? Mindenki más, ezt se vegye senki sértésnek, vagy támadásnak, nem annak szánom.
Az meg hogy a telómat rendben tartom, hogy egy héten egyszer, nagyon max kétszer kelljen tölteni, az meg nem a hobbim miatt van, hanem erre alapból ügyelek. Csak azért írtam le, mert ismerek olyat, aki agyig telenyomja a telóját, számítógépét minden vacakkal, és ezek után kijelenti, hogy vacak a vas, mert nem bírja, és nem lehet neki megmagyarázni, hogy figyi, te használod ész nélkül.
Egy szó mint száz, az én igényeim, és szokásaim mellett tökéletesen elég egy telefon a ládázáshoz, ami meg amúgy is lenne, tehát nekem bármiféle célvas semmi extrát nem tudna nyújtani, tehát nekem pocséklás. Igen, a hangsúly a nekem-en van, tehát nem állítom hogy bárkinek jó, vagy elég egy teló, csak azt hogy nekem jó, sőt jobb a telefon, mint valami céleszköz, mert ezzel ha nagyon akarok netezhetek, böngészhetek, fotózhatok, ládaoldal képeit nézegethetem, ne adjisten játszatok vagy zenét hallgathatok. na már megint jó sokat írtam... bocs.[ előzmény: (12631) ID24, 2012.01.19 16:50:52] |
