Nemes értekezés, gratulálok hozzá! Szerintem védesd le ügyesen, mielőtt valami politikus nekilát ebből doktorálni! :)
Egyébként kérdezem a fényes tekintetű főtudós urat, hogy a rühőkék őseredetével, első felbukkanásával kapcsolatosan vannak-e információi?
Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy kifelejtettétek szegény kihalt Észak-amerikai rühőkét!
Ezt a rokont az indiánok szívták (békepipáikban talán) és a bölények taposták ki, vagy mindez fordítva. Nem logikus a kihalásuk, hisz ez a másik két faj is megfogyatkozott. Kérlek terjesszétek ki a comos területre is kutatásaitokat! :-)
Most még egyszer rendszerezve a megfigyeléseket ébredtem rá, hogy a válasz pofon egyszerű.
Ugye a mocsári gezőce nyakig jár a posványban, ezért a hasa és a höpce is folyamatosan hozzáér a talajhoz, ezért nem tud prücögni. Míg az erdei gezőce a hosszú lábaival magasan hordja a höpcét a talaj felett, és járás közben az jobbra-balra inog. Ez adja a prücögő hangot, mivel a höpce redős szerkezetű.
Nehéz kérdés. Már végeztem kutatásokat/megfigyeléseket a témát, de eddig nem akadtam rá a minden szempontból megnyugtató válaszra. Vizsgálódok tovább, és ha van eredmény, akkor szólok. :-)
Ez jobb lett, mint gondoltam. Gratula hozz. Ennyi hülyeséget egy helyen már rég olvastam. Nemsokára remélem lesz lelcache könyv is, 1-2 hasonló fontos tudományos információval ellátva. :-)
Sziasztok! Mivel sehol sem lehet sok információt találni a nagy jelentőséggel bíró rühőkékről, így készítettem egy hiánypótló összefoglalást a témában. A kerékpáros topikban merült fel az igény, és nem tudtam nemet mondani a felkérésre.