Hogy a többiről is megemlékezzem:
A postánál kiszolgált zöld merci buszról, aminek kormányát nem, vagy csak iszonyatos rángatással lehetett balra tekerni középállásból, ha beköszöntött a hideg. El tudjátok képzelni a pesti belvárosban a balra fordulást ezzel a dromedárral! Minimum egy ipszilont igényelt, sűrű anyázás hátulról, bicepszfejlesztőnek kiváló volt. Mindehhez slick gumik, elég volt, ha a hó csak szóba került, máris csúszkált szerencsétlen.
Ugyanerről kékben, ott meg a motorral lett valami, de legalább lett pénz a leselejtezéséből. Kollégának ki volt adva feladatba, hogy körözzön a 7. kerületben, Peterdy környékén (jobbkezesek). Negyed óra múlva meg is volt a kívánt baleset, de túl jól sikerült, mert a vétkes trabantos a nejével egyetemben a kórházban kötött ki. A Mercinek a trabi kiütötte az elejét, kormánymű elszállt, így a merdzsó végigszántott még vagy 5 parkoló kocsit is.
A Fiat ducatóról, ami sosem indult be, mert az indítómotornál állandóan beégett egy bizti. Sok vontatókötelet szaggattunk szét vele. Itt nyáron is kellett a meleget fújatni a kabinba, mert felforrt különben. Dugó direkt jó volt neki, mert ugye leállítani nem lehetett, mert nem indult újra. Néha vidám rotyogás hallatszott előröl. :)
Volt két Zsigulink is. Ezek motorikusan viszonylag jók voltak, de mindkettő ecsettel volt dukkózva, egyik citromsárgára, másik pirosra. Szerencsére mindkettővel sikerült végezni rövid határidővel a jeges utakon, totálkár. Ja, és esőt nem bírták. Bizony szar volt a délutáni dugóban, szakadó esőben a belső sávból félretolni, mikor beázott az elosztó. Az egyiknek rossz volt az önindítója, igyekezni kellett vele lejtős helyen parkolni. :)
A Barkasról, melynek egyest kellett dugni az M3 bevezető szakaszán lévő felüljárók hegymenetén, annyi nyomaték volt a kiérdemesült motorban. A hangja viszont szép volt, mert a kipufogó tartósan a raktérben tartózkodott, odakint a csonknál véget ért a gáz elvezetés. :)
És végül a szinte elpusztíthatatlan VW kisbuszról, amit csak békának hívtunk rikító zöld színe miatt.
Ezzel rengeteg sztorink volt. Életkora über 30.
Pécsről olyan állapotban hoztuk haza, hogy a kollégámmal azon röhögtünk, hogyha megállít a rendőr, akkor nem megbüntet, hanem lelő a helyszínen.
Indexelni nem lehetett, mert letört a kar, a bal tükör hiányzott, ablakot nem lehetett csak félig felhúzni, a többit ragasztószalaggal pótoltuk, a vezető alatt le lehetett látni az útra, mert kirohadt a padló, tiszta rozsda volt, viszont szép barna festékkel egyszer bosszúból (hangos munkavégzés éjszaka) leöntötték Kecskeméten a tetejét, úgyhogy az rajta is maradt.
Mindehhez csodálatosan bugyborékolt a boxermotor, pláne úgy, hogy a kipufogó a szitához volt inkább hasonlatos, a hangja meg inkább egy Harley-ra emlékeztetett. És tette a motor a dolgát egy csepp olaj nélkül is! Ellenőrzéskor a pálcán a nívó nemhogy a minimum jelzést nem érte el, de a pálca alját se, magyarán az tök száraz volt. DE MENT!
Szép emlék a városligeti rendőri ellenőrzés, ahol a zsír új zöldkártyán élcelődtek a rendőrök, majd mikor elengedtek utunkra, majdnem szétszaladtak a motorindítást megelőző durrogástól. :)
Imádtam. :)
[ előzmény: (19560) snake, 2010.12.01 10:23:52] |
