Az a baj, hogy nem erről beszéltünk, hanem egy olyan vezetőről, akinek fogalma sincs az együttműködési kötelezettségről, a körülötte zajló forgalomról. Egy olyan valakiről, akinek a fejében fel sem merül, hogy a kormánykerék tizedmásodpercnél rövidebb ideig tartó pár fokos el- majd visszafordításával megfelelne a törvény szellemének, az előzékenységenek. (És ennek nem sok köze van az emlegetett előzés klasszikus esetéhez, hiszen az ún. egy nyomon haladó kerékpárosunk mellett a szembejövő sáv felhasználása nélkül is elhaladhatunk. Viszont ha mindkét forgalmi sávban kicentizik a sofőrök a felezővonalat, abból igen buta - és könnyen, ld. feljebb - elkerülhető baleset lehet.)
Szerintem az alapállás téves - és ezért nem érdemes vitáznunk. A legfontosabb vezérlő elv ugyanis (számomra) nem az előny-maximalizálás ("a szabály megengedi nekem, tehát maximálisan, másokra és a forgalmi helyzetre való tekintet nélkül kihasználom"), hanem az együttműködés ("néha engedek a jogomból, mert összeségében azzal járunk mindannyian a legjobban"). Vulgár-játékelméleti megközelítésben: nem kötelező a közlekedést nullaösszegű játszmaként felfogni - működhet a win-win modell is, ha rend van a fejekben.[ előzmény: (25277) KoLa, 2011.10.08 02:22:31] |