GCDeMe rejtőjeként örülnöm kellene, hogy egy új ládámnál mennyire fontos a piros egyes. Komolyan nagyon izgultam az első megtalálásokat várva, hogy tetszik-e az ötletem a játékos társaimnak. De jó lett volna, ha ez a kellemetlenség most nem rontaná el egyikünk kedvét sem. A telefonomban megvan a hivás idopontja, amikor az első kereső a multi első ládájánál segitséget kért. Holnap megnézem a logfüzetet. És rendezem a két játékostársammal a helyzetet. Mert ugy gondolom ez egymás közt rendezhető.
De egyszer nézzetek utána, miért megy el annyi JÁTÉKOSNAK a JÁTÉKTÓL a kedve. Ez egy játék, ahol a szabályok teremtik meg az alapját, hogy életben maradjon a játék.Ergo: aki először jelszót fejt, az az első. Ez egy játék, amelyben rejtő, kereső örömöt szerez a másiknak. Ergo: aki elveszi a ládám szüzességét az tiszteljen meg a logfüzetben az első oldalon, az első bejegyzéssel és ne hagyja tévhitben játékostársát sem, aki utána érkezik. Ugyhogy én ezt a játékot a jól kitalált szabályaiért, a felépített rendszeréért szerettem meg. És annak ellenére hogy JÁTÉK, csak komolyan, felelősséggel lehet jól játszani. De a homo ludens, a játékos ember erre alkalmatlan. Cukorka, ovszer, pizzatávtartó, nem gondozott ládák, amelyet fel sem tud rendszeresen keresni, de át nem adná a helyben lakóknak, arrébbtett ládák, elhanyagolt ládák, már nem aktuális oldalak,, akkor is pótjelszóval logolók, ha elérhető a láda ... nem is tudom, most minek sorolom újra a fórum bejegyzéseit. Talán mert most egy kicsit megint elment a kedvem a játéktól. |
