A Várak a Börzsönyben jelvényszerző mozgalom 26 felkeresendő pontja közül az egyik.
A Drégelyvár a Jelvényszerző geoláda tizenötödik, utolsó célpontja volt ezen a túrán. A láda 2005.07.01-én érkezett a Jelenchegy-ről Rush jóvoltából.Amit a Drégelyvárról tudni illik:
„Drégely nevét okleveleink először 1274 körül említették Draguly formában. Drégely első birtokosa a Kacsics nemzetségbeli Marót volt, aki a lázadó kunokhoz csatlakozva kegyvesztett lett. IV. László birtokait 1285-ben a Hunt-Pázmán nembeli Demeter comesnak adományozza. Valószínűleg ő kezdte építeni a XIII. század elején az észak-dél irányú, szabálytalan alaprajzú, belső tornyos várat. 1311-től 1321-ig Csák Máté foglalta el 1328 és 1366 között három várnagyának nevét ismerjük. 1390-ig királyi vár. 1424-ben Zsigmond Pálócsy György érseknek adta. Drégely a XVI. század elejéig az esztergomi érsekség vadászkastélyaként szerepelt. Amikor Nógrád vára 1544-ben török kézre került Drégely lett a felvidéki bányavárosokat védő végvárvonal előőrse. Szondy Györgyöt nevezték ki kapitánnyá, aki a töröktől kapott – a vár feladására szóló – felhívást visszautasította. Ali basa több, mint 12.000 emberrel tört 1552 július elején a mindössze 146 fővel védett várra és négy nap alatt rommá lövette. Az önfeláldozó védőknek Arany János állított örök emléket „Szondy két apródja” című balladájában. A vár elestének hírére Ságon (Ipolyság) és Gyarmaton (Balassagyarmat) a védők szétfutottak, így ezeket a várakat a török harc nélkül vehette birtokba. A földig rombolt, hasznavehetetlen várat a török nem építette újjá, mindössze egy fából épített megfigyelő állást emeltek rajta.
A vár a Börzsöny északkeleti szélén, magas, meredek oldalú hegy tetején van, tengerszintfeletti magassága 444 m, relatív magassága kb. 230 m. Dél felől alacsonyabban fekvő hegy-nyereg csatlakozik.
Az északnyugati falak még majdnem teljes magasságban állnak. Északi sarkán két félkörű védmű lehetett. A külsőből a belső várba egyetlen sziklába vágott folyosó vezetett. Középen kisebb, kikövezett szögletes (ciszterna?), délkeleti sarkában, pedig két mély pince van a sziklába mélyítve.
A vár átmérője kb. 80x24 m. A déli oldalon a hegynyereg felől hosszabb, egyenes plató csatlakozik a várhoz, hasonló bár lejtősebb felület figyelhető meg az északi vége alatt is, a többi meredek oldal felett pedig elmosódott terasz nyomai láthatók. Feltételezzük, hogy az utóbbi területek is a várhoz tartoztak és legalábbis palánkkal voltak körbevéve.
Az elmúlt években a Duna-Ipoly Nemzeti park szakemberei a vár környékét megtisztították a bozóttól.
Figyelem! A várban a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum szakemberei feltárási és állagmegóvási munkákat végeznek. Óvatosan közlekedjünk, és ne zavarjuk őket a munkájukban.
A várat Drégelypalánkról a piros illetve Nagyorosziból a kék keresztjelzéseken érhetjük el.
A táblát a vár bejáratánál egy oszlopra szereltük.
Megjegyzés: Az új Börzsöny-hegység térképeken a Drégelyvár vasút megálló, és a Drégely vasút megálló között, ahol a várból lejövő piros sáv jelzés eléri a vasúti pályát a következő felírat olvasható: „A vasút csak előzetes kérelemre áll meg.” Ez a közlés azt jelenti, hogy reggel, amikor Vácon átszállunk a Drégelypalánkra menő kis piros vonatra, szólni kell a forgalmi irodában, hogy a masiniszta menetutasításába írják bele, hogy álljon meg a vár alatti feltételes megállóban. Arra is van lehetőség, hogy ha tudjuk melyik vonattal akarunk hazajönni, akkor az a szerelvény álljon majd meg délután, hogy felszállhassunk. Így megtakaríthatjuk a jó két kilométeres sínek melletti unalmas szakaszt. A kalauznak, vagy a masinisztának nem elegendő szólni, de Vác, és Drégelypalánk között bár melyik forgalmi irodával rendelkező vasúti megállóban el lehet intézni a dolgot.
forrás: "Várak a Börzsönyben" útikalauz (egyben a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete)
Közeli települések: Drégelypalánk É felé 3.89 km, Nagyoroszi K felé 4.11 km, Hont ÉNy felé 4.10 km (2013/06/18 set by MapAudit, O'Eye)
