Hévízen és közvetlen környékén a középső újkőkortól kezdődően a honfoglalást megelőző karoling korig folyamatosan lakták ezt a területet. Hévíz nevét elsőként 1328-ban említik. Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlő meleg víz táplált. A 18. század végén megszületett Hévízfürdő. 1731-ben Bél Mátyás leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József-féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat. Hévíz neve 1780-ban jelent meg először nyomtatásban. A század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. "Hetes ház" ma is áll. A két világháború között Hévíz jelentősége egyre nőtt, Magyarország legjelentősebb fürdőjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdő. 1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlődést hozott a településnek. 1992. május 1-jén Hévíz megkapta a városi címet. Forrás
