WAP-barát leírás
Egy 14x3x3 centiméter méretű hengert keress a megadott ponton. Toll legyen nálad. Forgalmas környék, körültekintő keresés ajánlott! Nagy forgalom esetére pótjelszó matricán a trafóház egyik ajtaján.

---

A ládába Travel Bug nem helyezhető.

---

A megközelítésről
Tömegközlekedéssel sokféle módon érkezhetsz. Legegyszerűbben az 1-es és 2-es villamossal érkezhettek, melyekről a "Közvágóhíd" megállónál kell leszállnotok. Ajánlom még a Csepeli HÉV-et, de ennek megállójától egy kicsit többet kell sétálnotok a láda megszerzéséhez. Az autóval érkező kesserek járműveiket az ajánlott parkolóban hagyhatják hátra.  N 47° 28,133' E 19° 4,646' 165 m [GCVaev+parkoló]

Légitámadások Magyarország ellen
Az első légiriadót Budapesten 1941. április 6-án 18 óra 1 perckor rendelték el, és 18 óra 48 perckor fújták le. A jugoszláv légierő 3 darab Blenheim bombázója közelítette meg a fővárost. Április 7-én a jugoszláv 8. bombázóezred 12 gépe bombázta Szegedet és Pécset. A következő napokban több magyar várost ért támadás. 1941. június 26-án történt Kassa bombázása. Budapestet az első bombatámadás 1942. szept. 4-5-én és 9-10-én éjszaka érte Moszkva körzetéből felszálló szovjet távolsági bombázóktól.
A Stratégiai Szolgálatok Hivatala 1942 őszén kezdte meg a magyarországi célpontok értékelését. 1943 második felében Mosquito gépekkel légi felderítés kezdődött Magyarország ellen, s rendszeressé vált a szövetséges légierő átrepülése Nyugat-Magyarország felett. A légitámadásokról a politikai döntést 1943. novemberben hozták meg a szövetségesek. Az első Budapest elleni bombatámadást 1944. február 2-ára tervezték, de az időjárás miatt április 3-án hajtották végre. Az amerikai légierő 15. légi hadseregének 450 B-17 és B-24 bombázója 137 vadász kíséretével bombázta a ferencvárosi pályaudvart és a repülőgépgyárakat. A légitámadások 1. ütemében a magyarországi repülőgépgyártás rombolása volt a cél. Az amerikai nappali támadásokkal párhuzamosan a brit légierő 205. bombázócsoportja megkezdte az éjszakai bombázótámadásokat, valamint a Duna légi aknásítását. Április 13-án 535 amerikai gép támadta a budapesti és győri repülőgépgyárakat és repülőtereket. A magyar repülőgépgyártás súlyos károkat szenvedett, de 1944. november 15-ig még termelt. Májusban a 15. AAF bekapcsolódott a partraszállás előkészítésébe, Magyarországot ezért a következő nagy erejű légitámadás csak június 2-án érte. Az ún. ingabombázás során bombázták Debrecen, Szolnok, Szeged, Miskolc, Nagyvárad, Kolozsvár, Püspökladány vasúti pályaudvarát.
Május 2-án az amerikai hadászati légierő új feladatot kapott. Az "olajháború" jún. 12-13. éjszaka kezdődött. Június 14-én érte légitámadás Budapest, Pétfürdő kőolaj-finomítóit és Komáromot. A június 27-i, 30-i és július 2-i támadás a finomítók mellett a vasúti célokat, a harckocsi-, fegyver- és repülőgépgyártást is érte. Július 8-án a veszprémi repülőteret bombázták. 14-én, 27-én és 30-án folytatódott az olaj-, vasúti és hadiipari célok bombázása. Augusztus 9-én 400 bombázó ismét az olajcélokat támadta.
Románia kiugrásáig viszonylagos csend következett, majd a szövetséges légierő elsősorban a közép- és kelet-magyarországi repülőtereket és közlekedési célokat rombolta.
Szeptember 13-tól fokozott intenzitású bombatámadás-sorozat kezdődött Magyarország "kibombázására" a háborúból. Nappal amerikai, éjszaka brit és szovjet távolbombázó kötelékek támadták Budapestet, Debrecent és más magyar városokat. Augusztus végén a harccselekményekbe bekapcsolódott a szovjet és román harcászati légierő is. Szeptember 21-én a 15. AAF utoljára bombázott Dunától keletre lévő célpontokat, Debrecent és Békéscsabát, ezt követően a dunántúli és az északnyugat-magyarországi célokat (kiemelten Győr, Sopron, Szombathely, Székesfehérvár) támadta. Az utolsó bombatámadások 1945. március 4-én Sopront, 26-27-én Szombathelyt érték.

A magyarországi áldozatok száma az 1944. január 1-jei határokon belül 20 ezer fő. Magyarország jelenlegi 3122 helysége közül 1024-et ért légitámadás.

Az 1947. évi békével elcsatolt országrészeknél csak a városokról van megbízható forrás. A magyarországi városokat ért bombatámadások száma: Almásfüzítő 4, Békéscsaba 1, Budapest és környéke 34, Debrecen 5, Győr 19, Kecskemét 5, Kolozsvár 1, Komárom 6, Máramarossziget 1, Miskolc 4, Munkács 2, Nagykanizsa 3, Nagykároly 1, Nagyvárad 4, Nyíregyháza 1, Pápa 2, Pécs 3, Sopron 7, Szabadka 2, Szatmárnémeti 2, Szeged 8, Székesfehérvár 4, Szolnok 13, Szombathely 12 (feltételezhető még 2), Újvidék 6, Ungvár 3 (feltételezhető még 1), Veszprém 3, Zalaegerszeg 2 (a harcászati légierők támadásai nélkül).

Hazánkat szerencsére nem érte olyan jellegű terrorbombázás, mint a háború utolsó szakaszában Drezdát vagy Hamburgot. Ezeket az oroszok elől menekülő polgári lakosokkal túlzsúfolt városokat a brit-amerikai légierő módszeresen lerombolta majd felgyújtotta. A kialakuló tűzviharban becslések szerint többszázezer ártatlan polgári lakos égett el elevenen. A semmivel sem indokolható terrortámadásokért a mai napig sem vontak felelősségre senkit.

A bombázások magyar polgári áldozatainak magas száma a jól működő légoltalom erőfeszítései ellenére onnan ered, hogy a szövetséges bombázók személyzete a jól szervezett légvédelem és a hős vadászpilóták önfeláldozó küzdelme miatt a bombavetést az ún. szőnyegbombázás módszerével nagy magasságból volt kénytelen végrehajtani, ami a célbavett ipari-közlekedési-katonai objektumok mellett szükségszerűen a környező polgári létesítményeket is rombolta.

Budapesten a bombázások legsúlyosabban Ferencvárost és Csepel környékét érintették. Ennyiből érthető, hogy az emlékművet itt helyezték el. Véleményünk szerint azonban mégis méltóbb helyre kellett volna kerülnie, valahol a Belvárosban illett volna elhelyezni, és a maga nemében (más hasonló emlékművekhez viszonyítva meg különösen) jelentéktelen megjelenésű és láthatóan a legolcsóbb kivitelezés volt a cél. Furcsa mód ezekről az áldozatokról a média is hallgat, míg másokról szinte naponta történik megemlékezés. (A történelmi képek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében találhatók.)

A rejtésről
Egy 14x3x3 centiméter méretű hengert keress a megadott ponton. Toll legyen nálad. Forgalmas környék, körültekintő keresés ajánlott! Nem kell toronyirányt nekivágnod a meredélynek, kis kerülővel simán fel tudsz sétálni a ládához. Ládalebukás veszélyének esetére elhelyeztem egy jelszót tartalmazó matricát a közeli trafóház egyik ajtaján.  N 47° 28,124' E 19° 4,634' 165 m [GCVaev+pótjelszó]

---

A természetet és a megtalálás élményét beszennyező, ládát beázni hagyó és nedvesen tartó, bepenészesítő undorító nejlonzacskók ellenzői vagyunk, ezért kéretik ládáinkat ettől megkímélni! Köszönjük! A vízálló dobozaink viszonylag szellős helyekre vannak rejtve, így majd csak megszáradnak maguktól...

---