A ládába TravelBug nem helyezhető.

Leírás:
A láda Hódmezővásárhely és Kardoskút közötti 4418-as úttól nem messze - Hódmezővásárhely főterétől kb. 18 km-re - található. Ebből kb. 3,5 km-t földúton kell megtenni, amely esős időben a sár, száraz időben pedig a traktornyomok miatt nehezen járható. A láda egy 18x18x5 centiméteres konyhai doboz.

Nyomatékosan arra kérem a megtalálókat, hogy a ládát gondosan rejtsék vissza mert a területet időnként kaszálják, rendben tartják, illetve kirándulók látogatják. Ne adjunk esélyt az illetéktelen megtalálásnak azzal, hogy úgy rejtjük vissza a cache-t, hogy kilátszik valamelyik része. Akinek van GPS-e úgy is megtalálja. Nem szeretném ha a láda a hanyag visszarejtés miatt eltűnne! Továbbá kérem a megtalálókat, hogy a rejtekhelyről és a geoládáról NE tegyenek fel fotókat!
Az autóval érkezőket arra kérem, hogy ne menjenek be a romhoz mert az a Nemzeti Park területe. Parkoljanak az út szélén!

A láda a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével lett elhelyezve, az alábbi feltételekkel:
- a geoláda keresését csak úgy szabad végezni, hogy az a terület élővilágát élettevékenységében ne zavarja, a védett területet semmilyen módon ne károsítsa.
- a fokozottan védett természeti területként jelzett részekre szigorúan tilos belépni - kivételt képez, ha erre valaki előzetesen írásbeli engedélyt kér.
- az illetékes természetvédelmi tájegységvezető eseti rendelkezéseit be kell tartani (jelenleg nincs ilyen)

--------------------------------------------------------------------------

Hajdanán még a török idők előtt békésen termelték a gabonát, tenyésztették az állatokat ezen a környéken. Az államalapítás utáni évszázadokról nincsenek pontos adatok. Azt azonban bizonyosan tudni lehet, hogy számos kisebb-nagyobb falu terült el a mai Hódmezővásárhelyen és környékén. Jellegzetessége volt a tájnak a számos ér, tó, vizenyős terület. A történelmi adatok szerint a települések közül mintegy tizenötben volt templom, s ezek közül ötnek az alapjait tárta fel a régészet. Templomrom azonban csak egyetlen helyen, a várostól 17 kilométerre, az egykori Csomorkányban található.

A román és gótikus stílusú téglatemplomot a XIII-XIV. században - a düsseldorfi egyetem radiokarbon vizsgálatai alapján - 1450 körül építhették félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bővítéssel. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkő-őrleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták. A nagyszerű hatást keltő romot 1830 körül megerősítették.

Magát a falut oklevelekben 1231-ben említették először. Ez a terület kiemelkedett a környék lápvilágából, ezért tűnt megfelelő helynek a letelepedésre. Az Árpád-kori Csomorkány a XIV. században mezővárossá fejlődött, majd a Hunyadiak birtokaként élte virágkorát. A XVI. század második felében harmincnyolc házat számoltak össze Csomorkányban. A település pusztulását Petrev basa 1566-os hadjárata okozta, végleg 1596-ban pusztult el és sohasem éledt újjá.

A templomrom feltárását 1892-95 között kezdte meg Szeremlei Sámuel, majd Varga Antal gimnáziumi tanár vette át a munkát. Ekkor még épen állt az öt méter magas északi fal. A XX. század elején is voltak helyreállítási munkálatok, de hiába az igyekezet, a környékbeli lakosok számára a történelmi múlt és őseink emléke ugyan fontos volt, de még fontosabbnak számítottak az itt fellelhető téglák, amelyeket a környékbeli építkezésekhez használtak fel. A korábbi feltárások során előkerültek többek között olyan "S" végű hajkarikák, amelyeket a X-XI. században használtak, a kerámia leletek pedig a XII-XIII. századra utalnak..

A templomrom mai mérete 9 X 2,8 méter, eredetileg 25,2 X 6,8 méter lehetett. Az 1991-es feltárás során freskótöredékeket is találtak, sőt, korábban előkerült összesen 123 darab, XV-XVI. századi sír is.

Forrás: Kőszegfalvi Ferenc: Csomorkánytól Csomorkányig - Helytörténeti írások Hódmezővásárhelyről

Mindenkinek jó keresést!'