1. pont: N 46° 21,750' E 18° 07,502' Jelszó: Nagyobb bokor tövében, Geotéglán.
2. pont: N 46° 21,811' E 18° 08,225' Jelszó:: Térdmagasságban, természetes rejtekben.
Jelszóképzés: a két jelszórészlet egybeírva
1.
N 46° 21,750' E 18° 7,502' 120 m [GCDVAR-1] Jelszó: Nagyobb bokor tövében, Geotéglán.
2.
N 46° 21,811' E 18° 8,225' 114 m [GCDVAR-2] Jelszó: Térdmagasságban, természetes rejtekben.
Megközelítés
A multiláda első pontját a Dombóvár - Sásd, 611-es főútról lekanyarodva érhetjük el. Hangulatos fák alatt végigautózva, itt parkolhatunk
N 46° 21,741' E 18° 7,517' 120 m [GCDVAR+1parkolo].
A multiláda második pontja a Szigeterdőben található, ehhez az ajánlott parkoló
N 46° 21,874' E 18° 8,344' 120 m [GCDVAR+2parkolo]
Amennyiben gyalogosan vagy kerékpárral érkezünk, a 611-es számú főút melletti kerékpárút nyújt biztonságot a közlekedéshez. Vasúton érkezve, az állomás épület előtt halad el a piros sáv
és a piros négyszög
turistaút is, így ezeket a jelzéseket követve biztos, hogy a multiládába fogunk belebotlani.
Szigeterdő
A Szigeterdő eredetileg a Kapos árterületéből szigetszerűen kiemelkedő mintegy 10 hektáros mocsárerdő volt. A területet parkosították, jelenlegi faállománya 70-100 éves.
A Szigeterdő déli részén láthatjuk az 1999-ben feltárt majd helyreállított, kör alakú sáncokkal körülvett 10x10 méter alapterületű lakótornyot. A téglából épült torony körül a téglák kiégetésére szolgáló egykori kemencéket is megtalálták. Az eddigi feltárások alapján a XIII. században épült és a XV. század végén vagy a XVI. század elején pusztult el.
1971-ben nyilvánították védett területté.
A rekonstruált lakótorony szemlélteti környezetünk középkori építészettörténetét, két egyedülálló kiállításával pedig igen jelentős kulturális örökséget képvisel.
A középső szinten 2008. június 21-én nyílott Őri Nándor építőmester bélyeges tégla gyűjteménye, mely egyedülálló technika-, ipartörténeti kiállítás a Dél-Dunántúlon. A téglagyűjtemény bemutatja a 19. sz. második felétől jelentős dombóvári téglagyártás történetét, beavatva az érdeklődőket a helyi üzemek (Lexa, Bérdi, Spitzer, Esterházyak téglagyárai) életébe, az ott dolgozók mindennapjaiba.
A lakótorony harmadik szintjén 2008-ban nyílt a 148 nap 1848-ból című kiállítás, amely a Szigeterdőben található Kossuth-szoborcsoportot alkotó művész, Horvay János (1874-1944) életét és munkásságát, a szoborcsoport történetét, az 1848-49-es forradalom történetében kiemelkedő, első felelős független magyar kormány minisztereinek életútját vázolja fel.
Szoborpark
A szoborpark története nagyon érdekes. Az egész, az első felelős magyar kormányt ábrázoló szoborkompozíciót Horvay János szobrászművész készítette, és 1927-ben avatták fel Budapesten, a Parlament előtt. Aztán 1951-ben a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa mint "pesszimista, nem méltó alkotást" eltávolíttatta... A feldarabolt, pusztulásra ítélt szobrokat Dombóvár 1959-ben elszállíttatta, megmentve ezzel az enyészettől. Ugyanebben az évben nyilvánították műemlékké. Felállításukra Dombóváron csak 1972-73-ban került sor a Szigeterdőben, megbontva, szoborcsoportként. Kossuth alakja a sétatér tengelyében, kiemelt helyen látható. A sétaút jobb- és baloldalán két egyedi és három szobor kettősként helyezték el Kossuth minisztertársait. Az eredeti szoborkompozíció hátoldalát képező dombormű - amely a szabadságharcot jelképezz - itt a szoborparkban önálló kompozíció egy mellékúton. Így lett a Kossuth-emlékműből Kossuth-szoborcsoport. Ma az ország egyetlen olyan országos hírű szoborparkja, ahol az 1848-as első felelős magyar kormány minden tagja egy helyen látható.
Dombó Pál vára (Gólyavár)
A római uralom alatt már fontos település, a honfoglalás után királyi adományként a híres Dombai család kapta meg, akik századokon át birtokolták. E család egyik tagja építette fel a várat, melynek várnagyát az 1313-ban kelt oklevél említi.
A törökök 1542-ben foglalták el, 1599-ben Pálffy Miklós vezette sereg visszavette. A Dombai család magtalan kihalta után házasság útján Werbőczi István szerezte meg az egész uradalmat. A hódoltság végén, 1699-ben Caprara tábornok más császári vezérekkel egyetértésben a vár lerombolását határozta el, amit 1702-ben végre is hajtottak.
A vár palánkkal körülvéve a Kapos árterületéből kiemelkedő szigetre épült. Négyszögletes alaprajzú, erős építmény lehetett, melynek sarkain egy-egy kőtorony állt. A vár lerombolása után a megmaradt köveit a lakosság hordta szét.
Napjainkban már csak egy téglából rakott, elhanyagolt falrész látható, de az elmúlt évek ásatásának célja a vár feltárása és romkertként való bemutatása.
Régészeti adatok szerint a dombóvári vár udvara kelet-nyugat irányban 24 méter hosszú volt, a diósgyőri váréhoz hasonló méretű. Az épületnek jelenleg az északi fal egy szakasza és a délkeleti sarka áll.
Felhasznált irodalom:
Várak.hu
Ládatörténet:
2014.12.25.: második pontra mikrót helyeztem ki
2015.01.09.: első ponton a ládát kicseréltem'
2020.06.30.: Adoptálás után megkaptam Nargoth kessertárstól,
Régi ládaoldal - 2019
2024.04.19.: A multi első pontja áthelyezve, a jelszó összetétele megváltoztatva, a láda adatlapja felújítva.
